Back to top

Sokféle bajra gyógyír a terápiás kert

Egyre több helyen alakítanak ki terápiás kerteket. Már a 18. században felfedezték, hogy mely betegségekre vannak jótékony hatással ezek a gyógyító helyek.

A kertek jótékony hatásait már az ókorban ismerték, például Egyiptomban, a fáraók mentális problémákkal küzdő családtagjainak ajánlották a palotakertek körüli sétát.

A pszichológiával foglalkozók fejlesztették ki a kertterápia módszerét, amely a növényeket és a kertészkedést alkalmazza a szociális, oktatási, pszichológiai és fizikai rehabilitációhoz, a test, az értelem és a lélek állapotának javításához.

A psziché és a növények kapcsolata

A 18. század végén kezdték el részletesebben vizsgálni a növényeknek az emberi pszichére gyakorolt ​​hatásait. Többek között Benjamin Rush amerikai orvos fedezte fel, hogy

kapcsolat van a pszichiátriai terápia és a növények gondozása között.

Ezért őt tekintik a kertterápia atyjának. 1817-ben Philadelphiában megnyílt egy kerttel rendelkező pszichiátriai klinika, ahol a betegek a park közelében zöldséget és gyümölcsfákat termesztettek. Már 1847-ben cikket közölt az American Journal of Insanity című folyóirat arról, hogy a növényekkel végzett munka hatékony módszer, ami eltereli a betegek figyelmét a saját állapotukról. Európában pedig francia pszichiáterek értek el eredményeket a terápia részeként végzendő kerti munkával.

Gyógyítja a háborús sebeket

Az első speciális kertterápiás programokat pszichiátriai betegek részére a 20. század elején fejlesztették ki. Ezek jelentősége különösen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt meg a háborúkat követően.

Mindkét világháború után a leszerelt katonák kerti munkán dolgoztak,

hogy a sebesült végtagok működése javuljon, és a szellemi képességeik növekedjenek, de azért is, hogy új készségeket sajátítsanak el, illetve élelmiszert termeljenek.

A civilizációs betegségeken is segít

Napjainkban a nagyvárosok zaj és kipufogógázaiban élő embereknek időnként távolságot kell találniuk ettől a világtól a túlélés érdekében. Az autók között, a zajok és az idegesítő reklámok tengerében nagyon fárasztóak a mindennapok. A  lelke mélyén mindenki vágyakozik a csendre, a szép növényekre és a természettel való kapcsolatra. Éppen ezért

a hagyományos parkok mellett egyre több helyen létesítenek terápiás kerteket. Ezeket a parkokat, kerteket sokszor kórházakhoz vagy iskolákhoz tervezik.

A speciálisan megtervezett és megépített terápiás kert vagy park erőteljesen befolyásolja az emberi érzékszerveket. A bennük történő feloldódás, gyógyulást és valódi, mély relaxációt biztosít a test és a lélek számára.

A terápiás kertben való tartózkodás stimulálja az emberi érzékszerveket, enyhíti a stresszt és segíti az ezzel küzdő gyermekeket, felnőtteket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A terápiás tájat úgy alakítják ki, hogy mérhető hatással legyen egy adott betegségre, betegre, a betegek egy csoportjára. Úgy is lehet tervezni, hogy pontosan illeszkedjék a meghatározott betegségekben, például ízületi bántalmakban, bénulásban, vakságban és egyéb fogyatékosságban szenvedő betegek igényeihez.

Öröm a fogyatékkal élőknek

Például megállapítást nyert, hogy a terápiás kertben való tartózkodás elősegítheti az autizmussal küzdők szociális gátjainak oldását. Az ilyen típusú terek mozgáskorlátozottak lelki békéjének megteremtésére is alkalmasak, kerekes székkel is közlekedhetnek, a növényeket is könnyedén megérinthetik. 

A növények érintésével és az illatokkal történő ismerkedés sok örömöt jelent, és gyógyító hatású a vak vagy látássérült emberek számára is. Hiszen ezeknek a tereknek az egyik fontos feladata, hogy megtanítsák érzékelni a különféle textúrákat és felületeket, mint a fa, a moha, a kő és a fű. A szagérzék frissítő fürdői pedig az illatok.  

A terápiás kerteket gyakran zónákra osztják színek, illatok, tapintás, íz és hallás szerint.

A különböző stimulánsok felhalmozódnak bennük, hogy serkentsék a látogató saját érzékeit. Ez a természet megfigyelés ellazítja és ösztönzi az agyat a hatékony és kreatív működésre, oldja a depressziót, gyógyítja a stresszt és pihentető pillanatokat ad az embernek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Mésztűrő liliomfák

Magyarország kifejezetten alkalmas kertművelésre, legyen az szőlős-, gyümölcsös-,zöldséges-, avagy díszkert. Körülményeinkhez képest azonban szűkében vagyunk a látványos, nagy virágú cserjéknek és fáknak. Az ország legnagyobb részén a talajok meszesek, pH-juk magas, és ezt sok, számunkra kívánatos dísznövény nem szereti. Több évtizedes kísérletezés eredményeként azonban találtam kivételeket.

Egyre divatosabbak a gyógygombák

Korábban szinte csak a csiperke és a laska jelentette az élelmezési szempontból fontos gombafajainkat. Az utóbbi időben azonban megjelentek a gyógygombák, melyek nem csak konyhai alapanyagként, hanem esetleges gyógyító tulajdonságaik miatt is kerülnek a tányérra, vagy a kapszulába…

A hét legegészségesebb tartós élelmiszer

A hosszú élettartamú élelmiszerek praktikusak, nem kell hűtőszekrényben tárolni őket, sokáig elállnak. Vannak, akik tartanak tőlük a bennük lévő tartósítószerek és egyéb egészségtelen adalékanyagok miatt. Nézzük, melyek a legegészségesebbek.

Virágoskert ágyás nélkül

Ha virágoskertről beszélünk, többnyire sok szép virággal beültetett kerti ágyásra gondolunk, ám nagy méretű virágtartókba ültetett vegyes nyári balkonnövény-fajokkal is meseszép virágoskertek alakíthatók ki az erkélyeken, teraszokon. A színhatás fokozására kertekben is elhelyezhetők a növénytartók, és nagyszerű lehetőséget kínálnak a „nehéz kertek, nehéz területek” élénkítésére, díszítésére.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.