A kertek jótékony hatásait már az ókorban ismerték, például Egyiptomban, a fáraók mentális problémákkal küzdő családtagjainak ajánlották a palotakertek körüli sétát.
A pszichológiával foglalkozók fejlesztették ki a kertterápia módszerét, amely a növényeket és a kertészkedést alkalmazza a szociális, oktatási, pszichológiai és fizikai rehabilitációhoz, a test, az értelem és a lélek állapotának javításához.
A psziché és a növények kapcsolata
A 18. század végén kezdték el részletesebben vizsgálni a növényeknek az emberi pszichére gyakorolt hatásait. Többek között Benjamin Rush amerikai orvos fedezte fel, hogy
Ezért őt tekintik a kertterápia atyjának. 1817-ben Philadelphiában megnyílt egy kerttel rendelkező pszichiátriai klinika, ahol a betegek a park közelében zöldséget és gyümölcsfákat termesztettek. Már 1847-ben cikket közölt az American Journal of Insanity című folyóirat arról, hogy a növényekkel végzett munka hatékony módszer, ami eltereli a betegek figyelmét a saját állapotukról. Európában pedig francia pszichiáterek értek el eredményeket a terápia részeként végzendő kerti munkával.
Gyógyítja a háborús sebeket
Az első speciális kertterápiás programokat pszichiátriai betegek részére a 20. század elején fejlesztették ki. Ezek jelentősége különösen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban nőtt meg a háborúkat követően.
hogy a sebesült végtagok működése javuljon, és a szellemi képességeik növekedjenek, de azért is, hogy új készségeket sajátítsanak el, illetve élelmiszert termeljenek.
A civilizációs betegségeken is segít
Napjainkban a nagyvárosok zaj és kipufogógázaiban élő embereknek időnként távolságot kell találniuk ettől a világtól a túlélés érdekében. Az autók között, a zajok és az idegesítő reklámok tengerében nagyon fárasztóak a mindennapok. A lelke mélyén mindenki vágyakozik a csendre, a szép növényekre és a természettel való kapcsolatra. Éppen ezért
A speciálisan megtervezett és megépített terápiás kert vagy park erőteljesen befolyásolja az emberi érzékszerveket. A bennük történő feloldódás, gyógyulást és valódi, mély relaxációt biztosít a test és a lélek számára.
A terápiás kertben való tartózkodás stimulálja az emberi érzékszerveket, enyhíti a stresszt és segíti az ezzel küzdő gyermekeket, felnőtteket, az időseket és a fogyatékkal élőket. A terápiás tájat úgy alakítják ki, hogy mérhető hatással legyen egy adott betegségre, betegre, a betegek egy csoportjára. Úgy is lehet tervezni, hogy pontosan illeszkedjék a meghatározott betegségekben, például ízületi bántalmakban, bénulásban, vakságban és egyéb fogyatékosságban szenvedő betegek igényeihez.
Öröm a fogyatékkal élőknek
Például megállapítást nyert, hogy a terápiás kertben való tartózkodás elősegítheti az autizmussal küzdők szociális gátjainak oldását. Az ilyen típusú terek mozgáskorlátozottak lelki békéjének megteremtésére is alkalmasak, kerekes székkel is közlekedhetnek, a növényeket is könnyedén megérinthetik.
A növények érintésével és az illatokkal történő ismerkedés sok örömöt jelent, és gyógyító hatású a vak vagy látássérült emberek számára is. Hiszen ezeknek a tereknek az egyik fontos feladata, hogy megtanítsák érzékelni a különféle textúrákat és felületeket, mint a fa, a moha, a kő és a fű. A szagérzék frissítő fürdői pedig az illatok.
A különböző stimulánsok felhalmozódnak bennük, hogy serkentsék a látogató saját érzékeit. Ez a természet megfigyelés ellazítja és ösztönzi az agyat a hatékony és kreatív működésre, oldja a depressziót, gyógyítja a stresszt és pihentető pillanatokat ad az embernek.