0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Eljutni az igényes európai piacokra

Szlovákia uniós csatlakozása óta növekedtek az agrárágazatban alkalmazottak bérei, ennek ellenére a mezőgazdaság hatékonyságának egésze továbbra is gyengének minősíthető. Az agrárium ugyanis csupán 3,4 százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedéséhez.

Zuzana Chrastinová, a pozsonyi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gazdasági Kutatóintézet (VÚEPP) elemzője az intézet kutatásainak ismertetésén elmondta, hogy a szlovák mezőgazdaság hanyatlása az 1989-es társadalmi-gazdasági változásokat követő első években jelentkezett fokozott mértékben.

„Az ágazat meglehetősen veszteséges volt a jelzett időszakban, bár a mínusz az évek alatt – igaz, hogy nem rugalmasan, de – folyamatosan csökkent. Az 1989-es visszaesést a gazdasági reformok, az árliberalizáció, a vállalkozói tér megnyitása, valamint a mezőgazdasági üzemekben beállt változások okozták“ – részletezte az intézet vezetője.

Felidézte, hogy

1989-ben, a bársonyos forradalom évében csaknem 600 millió euró támogatást kapott a szlovákiai agrárágazat. Azonban 1991-ben már csak mintegy 350 milió euró volt az ágazatra fordított dotáció, 1993 után pedig valamivel több mint 200 millió eurós támogatást kaptak a szlovák gazdálkodók.

Szlovákiában 1989 után sokáig túlsúlyban voltak a veszteséges mezőgazdasági üzemek. Még 2003-ban is csak tizenöt járásban vált nyereségessé a gazdálkodásuk. Másfél évtizeddel később azonban már 55 járásban könyveltek el nyereséget az agrártermelők.

– Ennek egyik alapja az állandó korszerűsítés, a technikai eszközök tökéletesítése volt. A mezőgazdaság fellendítése elképzelhetetlen modern, nagy teljesítményű gépek nélkül. A gépi eszközök természetszerűleg kiszorítják az emberi munkaerőt, aminek bizonyítéka, hogy Szlovákia uniós csatlakozása óta az akkori 86,6 ezerről 44 ezerre csökkent az ágazatban foglalkoztatottak száma – taglalta Zuzana Chrastinová.

Az ország mezőgazdaságában 2011 óta pozitív változások történtek, ami a nyereséget illeti, kivéve 2013-at, ami mérsékelten veszteséges esztendő volt az agrártermékek piaci árának csökkenése miatt.

A szlovák gazdák az utóbbi 3 évben érték el a legjobb eredményeket. Mindenképpen említést érdemel 2017, amikor annak ellenére, hogy óriási volt a szárazság, ráadásul más időjárási tényezők is rengeteg fejtörést okoztak a termelőknek, az év végi mérleg megvonásakor kiderült, hogy nemcsak az utóbbi 15 évben, hanem 1990 óta a legjobb eredménnyel zártak a gazdák.

A termelési befektetések optimalizálásával 2012-re komoly változás történt az ágazatban: a növénytermesztés az év végi értékelés során ekkor bizonyult először eredményesebbnek az állattenyésztésnél.

Az állattenyésztés 2015-ben maradt el a leglátványosabban a növénytermesztés eredményei mögött.

„Míg az Európai Unió régebbi tagállamaiban az 1 hektárra jutó bruttó termelési érték eléri a 2746 eurót, addig ez Szlovákiában mindössze 1178 euró. Ez alapján a 28-as EU-mezőny végén az ötödik hely a miénk. A legeredményesebben Hollandia termel 15 229 euróval, Málta 10 642, Belgium pedig 6309 eurós eredménnyel dicsekedhet” – részletezte az EU-rangsort Zuzana Chrastinová.

Az agrárszakemberek és a piaci elemzők egyöntetű véleménye az, hogy

a szlovákiai mezőgazdaság és élelmiszeripar hatékonyságának javításához eredményesebbé kell tenni a külföldi piacokon való megjelenést.

Ezt szorgalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium új intézkedéscsomagja, amit a szlovákiai élelmiszerek elektronikus adatbázisára építettek. Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter szerint a szlovák élelmiszergyártóknak fejleszteniük kellene az exportaktivitásukat, meg kell erősíteni a hazai termelést, ezáltal javítva az ország élelmiszer-önellátását.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Néhány évvel ezelőttig a jelentős nemzetközi kiállításokon még nem volt szlovák nemzeti stand, nem voltak az élelmiszergyártókat célzó rendezvények, a nagykövetségek és a képviseletek nem rendelkeztek semmiféle adattal a szlovák élelmiszerekkel kapcsolatban. Azóta az agrártárca több lökést adott az élelmiszergyártóknak, és lehetővé tette számukra, hogy bejussanak az igényes nemzetközi piacokra, hogy új kapcsolatokat teremtsenek.

Az élelmiszergyártók és -termékek adatbázisát azért hozták létre, hogy a külpiacokon be lehessen mutatni a szlovák termékeket, hogy a nagykövetségek és más diplomáciai képviseletek könnyen hozzáférjenek a szlovák élelmiszeripar szereplőinek adataihoz. Az adatbázis valamennyi külföldi felvásárlónak, terjesztőnek, valamint a kis- és a nagykereskedelmi hálózatok illetékeseinek is hasznos.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság