Back to top

A betonozásra se pénz, se vállalkozó: sokak fennmaradása függ a választól

Az országos főállatorvos 1/2017. számú (II. 16.) határozata szerint az állattartó telepek padozatát – legkésőbb 2019. december 31-ig – úgy kell kialakítani, hogy az könnyen mosható és fertőtleníthető legyen. Az előírás komoly aggodalmat váltott ki a fóliás technológiával dolgozó víziszárnyas-termelők körében, betonozásra ugyanis nincs pénzük.

Elég-e a földpadló, és ha igen, akkor mire figyeljenek – kérdezik a tenyésztők. És ezt kérdezi beadványában a Baromfi Termék Tanács is az országos főállatorvostól, akit szeretnének meggyőzni arról, hogy a fóliás tartás fennmaradása nem csak a gazdálkodók érdeke, hanem az országé is, hiszen az ágazat termelésének közel 80 százaléka exportra megy. A szervezet érvei közé csatolta annak az idén nyáron elvégzett vizsgálatnak az eredményeit is, amelynek során különböző fertőtlenítési eljárásokat teszteltek – mondta Csorbai Attila, a BTT elnöke.

Azt persze senki nem vitatja, hogy a fóliasátrak lényegesen nehezebben takaríthatók, mint a közelmúltban felépült, korszerű istállók, de kitakaríthatók, és jó technológiával fertőtleníthetők is – állítják az állattartók.

Nyáron a Magyar Lúdszövetség és a Magyar Kacsaszövetség több vegyszergyártó céggel együtt számos hazai integrációban vizsgálta, hogy a különböző fertőtlenítő eljárásokkal milyen mértékben lehet az istállókat kitakarítani és fertőtleníteni. A kutatás adatait aztán átadták egy független laboratóriumnak, hogy összegezze az eredményeket, amit most, november közepén a terméktanács megküldött a főállatorvosnak.

– A vizsgálat részleteiről hamarosan beszámolunk, most még előbb Bognár Lajossal szeretnénk megismertetni a kísérlet eredményeit – tájékoztatott az elnök. – Annyit azonban már most elárulhatok, hogy az eredmények biztatók. Találtunk olyan technológiát, ami hatékonynak bizonyult minden földtípuson, tehát nem csak a könnyen fertőtleníthető homokon, hanem akár a kötöttebb földterületeken is. Ezek a felületek is csírátlaníthatók, megfelelő mikobiológiai állapotra hozhatók.

A vizsgálat során azonban kiderült az is, hogy van olyan termelői gyakorlat, ami egyáltalán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A klórmész, amit nagyon sokan használnak, a legtöbb esetben csak pillanatnyi eredményeket hoz.

Ezt el kell felejteni és új megoldásokat kell keresni. Persze nehezítő körülmények még így is lesznek, hiszen egy csapadékosabb tavaszi vagy őszi időszakban mindig is lényegesen nehezebb lesz a földes talajokon takarítani, mint a melegebb hónapokban, amikor már a nap is fertőtlenít.

A terméktanács beadványában arra kéri a főállatorvost, hogy ne azt várja el a termelőktől, hogy a fóliás istállókat lebetonozzák, hanem azt, hogy úgy végezzék el a takarítást és a fertőtlenítést – természetesen igazolható, ellenőrizhető módon –, hogy a kívánt állategészségügyi állapot fenntartható legyen.

Csorbai Attila szerint, ha erre az értelmezési kérdésre sikerülne a termelők számára is kedvező választ kapni, akkor amellett, hogy a járványvédelem területén előrébb lépne az ágazat, a termelők is elkerülhetnék a fölösleges beruházásokat. Betonozásra a legtöbb termelőnek pénze sincs, de a jelenlegi építőipari kapacitás szűkössége is kizárja a gyors átállást.

A víziszárnyas ágazat egyébként 2018-ban mintegy 157 ezer tonna élőbaromfit bocsátott ki, amivel jelentős mértékben járult hozzá a hazai mezőgazdaság termelési értékéhez. Jelenleg több ezer család megélhetését jelenti a kacsa- és libatartás, ami a vidék népességmegtartó képességét is segíti.

A hazai víziszárnyas-termelés jelentős hányada fólia alatt folyik.

A BTT becslése szerint ilyen extenzívebb termeléstechnológiával állítják elő a hazai pecsenyekacsa-termelésnek nagyjából 50-60 százalékát, májkacsa előnevelésnek mintegy 60 és a májliba előnevelések 50-60 százalékát. Jelentős tehát az a termelői kör, amelyet érint ez a határozat, s ha nem akarjuk, hogy a betonpadlóval a gazdák is padlót fogjanak, érdemes megfontoltan dönteni…

„Az állattartókat és a Baromfi Termék Tanácsot nem érte váratlanul a határidő lejárta. A főállatorvosi határozat tartalmát a BTT-vel közösen állapította meg az állategészségügyi hatóság 2017-ben. Az Agrárminisztérium 2019. november 26-án kapta meg a BTT-től a padozatra vonatkozó javaslatot, illetve a kutatási eredményeket. A kérdésben szeretnénk felelős döntést hozni, alaposan megvizsgálva a lehetséges megoldási javaslatokat is, ezért természetesen még nem születhetett döntés az ügyben.” – áll a szaktárca kérdésünkre elküldött válaszában.

Mint írják: „A madárinfluenza elleni védekezés kritikus eleme a baromfiágazat fenntartható fejlődésének! A főállatorvosi határozatba is átültetett, padozatra vonatkozó intézkedés az állategészségügyi hatóság és a BTT szakemberei által közösen kidolgozott járványvédelmi minimumkövetelmények részét képezik. Ezeket a baromfitartásra vonatkozó minimumkövetelményeket a madárinfluenza által okozott jelentős gazdasági károk kockázatának csökkentése érdekében fogadta el a BTT és a hatóság közösen. Az állattartói felelősség elsődleges a járványvédelem tekintetében, csak a folyamatosan végzett, megfelelő színvonalú járványvédelem csökkentheti a madárinfluenza-járvány kialakulásának kockázatát. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az állattartóknak 2 év állt rendelkezésükre az intézkedés végrehajtására, a BTT által javasolt átmenti időszaknak megfelelően.

Fontos kiemelni azonban, hogy a járványvédelmi intézkedések együtt fejthetnek ki eredményes kockázatcsökkentést az állategészségügy területén. Éppen ezért önmagában egyetlen intézkedést felülvizsgálni nem érdemes, hiszen nem vezethet az eredeti cél, a járványveszély csökkentése felé. Meg kell vizsgálnunk, hogy a BTT, az állattartók milyen mértékben tudták teljesíteni, illetve fokozni a minimumkövetelményekben és az országos főállatorvosi határozatban megfogalmazott egyéb kockázatcsökkentő járványvédelmi intézkedések hatékonyságát.

Természetesen várjuk a BTT javaslatait az egyéb intézkedések magas szintű teljesítésére, kikényszerítésére vonatkozóan is, hiszen alapvetően nem az állategészségügyi hatóság, hanem a teljes baromfiágazat alapvető érdeke a megelőzés, a kockázatcsökkentés. Az elégtelen járványvédelem következményeit jól szemléltetik a 2016-2017-ben lezajlott járvány statisztikai adatai: 3,45 millió baromfit kellett leölni, valamint több mint 13 milliárd forint volt a közvetlen kártalanítás és a felszámolás költsége. A magyar baromfiágazat termékeinek külkereskedelme hónapokra, Kína esetében több évre megszűnt. A vízibaromfi-ágazat teljesítménye a felére esett vissza a járványnak köszönhetően a következő évre. A kereskedelmi akadályokból fakadó károkat nem tudjuk számszerűsíteni, azokat az ágazat szereplői ismerik, de valószínűleg meghaladják a közvetlen károk összegét.”

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Nélkülözhetetlenek a gazdák a rendkívül értékes vizes élőhely fenntartásában

A február különös jelentőséggel bír a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében: ekkor kezdenek fészkelni a rétisasok, s rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék háborítatlanságát.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.