Back to top

Ceglédi kajszifajták a modern termelők és feldolgozóipar, illetve a tudatos vásárlók elvárásai szerint

A NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézetének jogelődjeit 1950-ben alapították, így 2020-ban lesz 70 éves az intézet, és ezzel együtt a ceglédi kajszikutatás. A munkát Nyujtó Ferenc irányításával kezdték a Kárpát-medencében található tájfajták, helyi változatok összegyűjtésével.

Ebből a gyűjteményből tudományos alapossággal végzett szelekcióval választották ki a Magyar kajszit, a Mandulakajszit, a Rózsakajszit, később a Ceglédi óriást és a Ceglédi bíbort. A kutatás későbbi szakaszai ezekre épültek, ezeket a fajtákat használták keresztezéses nemesítéshez.

Ceglédi zamatos
Ceglédi zamatos

A 2019-es nemzeti fajtajegyzékben található kajszifajták 43 százaléka ceglédi nemesítésű, ez az uniós fajták 5 százaléka. Ez ugyan nem nagy részarány, ám a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt évtizedben Magyarországon eladott kajszioltványok 40 százaléka ceglédi fajta volt. A termesztők, kajszitelepítők értékelik tehát a hazai nemesítésű fajták kiemelkedő ízét, kiváló beltartalmi értékeit, jó alkalmazkodóképességét.

Az exportorientált termesztők nagyobb része (főleg termelő cégek, termelői szervezetek) külföldről szerzik be oltványaikat, így nem magyar fajtákat ültetnek.

Termésüket friss fogyasztásra szánják, úgy kerül az áruházláncok polcaira. Ezzel szemben mind nagyobb a kereslet a Magyar kajszi, valamint a belőle készített termékek iránt a nyugat-európai országok feldolgozóiparában. A Magyarországon elfogyasztott kajszi 70-80 százaléka feldolgozás után valamilyen üvegben kerül a fogyasztókhoz.

Bukurija
Bukurija
Sok magyar termelő – a nemzetállamok többségétől eltérően – elutasítja a magyar fajták használatát, ami a ma már korszerűtlennek mondható fajtákkal kapcsolatos negatív tapasztalatokra vezethető vissza. Egy-egy gyengébb eredmény elegendő ahhoz, hogy legközelebb máshol keressenek megoldást. És ezen a jelenségen nem segít a rossz marketing, a nem megfelelő fajtamenedzselés sem. A jövő feladata ezeken változtatni, valamint tudományos és társadalmi téren visszaállítani az intézet jó hírnevét.

Összeállítást készítettünk újabb fajtáinkból, amelyek megfelelnek a modern termelők, a korszerű feldolgozóipar, valamint a tudatos fogyasztók elvárásainak is.

Bukurija

Az egyik legújabb fajtánk, idén kapta meg az állami elismerést. Moldovából honosították, a régóta vizsgált fajtakör legjobbja. Kiváló termőképességű, friss fogyasztásra ajánlott kajszi. Fája középerős növekedésű, erős az elágazási hajlama. Gyümölcse középnagy, világos narancssárga, csaknem gömbölyű, elaprósodásra hajlamos. Húsa sárga, lédús. Magvaváló, elég jó ízű, kissé puha.

Nyujtó Ferenc emléke
Nyujtó Ferenc emléke

Virágzása az általunk ismert legkorábbi, a Magyar kajszi előtt 6-8 nappal kezdődik, sokáig elhúzódik. Virágai önmeddők. Nagyon korai érésű, június első felében már szedhető.

Moníliára kissé érzékeny. A késő tavaszi fagyok ritkíthatják a virágokat, ám az elhúzódó virágzás miatt bőven terem. Sharka vírussal szemben toleráns.

Az egyik legstrapabíróbb fajtánk, pusztulásra nem hajlamos. Termesztési értékét a nagyon korai érés adja.

Nyujtó Ferenc emléke

Nyujtó Ferenc és munkatársai nemesítették a Rózsakajszi C. 320 és a Ceglédi bíbor keresztezésével. Közepes termőképességű, középidőben fordul termőre, friss fogyasztásra és valamennyi konzervipari feldolgozásra alkalmas.

Középerős növekedésű fája ritka, feltörő, többszörösen elágazó vázágakkal. Barnáspiros vesszőin mattzöld, kerekded, közepesen fogazott leveleket hoz.

Gyümölcse kúpos gömb alakú, középnagy, tetszetős. Héja fényes, narancssárga, 50-70 százalékban kárminnal bemosott. Húsa narancssárga, jellegzetes, jó zamatú, illatos, leves, kemény állományú.

A Magyar kajszi után 4-5 nappal virágzik, öntermékenyülő. Későn, a Magyar kajszi után 7-13 nappal érik. Fagytűrése kiváló. Sharka vírusra az átlagosnál érzékenyebb, moníliára kevésbé érzékeny. Szállíthatósága és tárolhatósága jó.

Termesztési értéke a jó fagytűrés, a jól alakítható fahabitus, a tetszetős, késői érésű, jó minőségű gyümölcs.

Ceglédi arany

Ceglédi arany
Ceglédi arany
A Rózsakajszi C. 1668 és a Ceglédi óriás keresztezéséből származik. Termőképessége kiváló. Gyümölcse valamennyi konzervipari fölhasználásra alkalmas. Fáját igen erős növekedés és gyenge elágazódási hajlam, fölfelé törő habitus jellemzi. Levele nagy, sötétzöld, finoman fogazott, vitorlalevelei világos bronzossárgák. Gyümölcse nagyméretű, gömbölyded, héja narancssárga, fél oldalán kárminnal enyhén belehelt, kocsányürege jellegzetesen dudoros, húzott. Húsa tömör állományú, élénk narancsszínű.

Későn nyíló, öntermékenyülő virágai nyársakon és éves vesszőkön is képződnek. A Magyar kajszi után 6-7 nappal érik. Fagytűrése jó, gnomóniára, moníliára közepesen érzékeny, sharka vírussal szemben toleráns.

Termesztési értékét a jó szállíthatóság és tárolhatóság, a jó koronahabitus, a jó ellenálló képesség, valamint a jó termőképesség adja. Egyes termőhelyeken külföldi vevők név szerint keresik.

Ceglédi bájos

További jelöltek

Az új fajták nemesítése során törekszünk a termelői igényeket is kielégíteni. Keresztezési partnerként olyan fajtákat használunk, amelyeknek jó a termőképessége és a gyümölcsminősége, koronahabitusuk kedvező, könnyen kezelhetők, jó tolerancia- és rezisztenciaviszonyokkal rendelkeznek, továbbá nagyon korai, vagy éppen nagyon kései érésidejűek. A másik szülőpartner minden esetben ceglédi fajta, vagy saját hibrid, hiszen a megszokott, kiváló ízvilág megtartása olyan piaci lehetőség, amelyet nem szabad elszalasztanunk.

A bejelentésre váró fajtajelöltek korán termőre fordulnak, nagy termőképességűek, könnyen kezelhető, fölfelé törő koronahabitusúak. Elvárás az öntermékenyülés, a kiegyenlített terméshozás, a termésbiztonság, valamint az ellenállóság a biotikus és abiotikus stresszel szemben. Fajtajelöltjeink ízvilága közelít a Magyar kajsziéhoz, ám nagyobb, keményebb, ellenállóbb és tetszetősebb gyümölcs elérésére törekszünk.

Nemesítői munkám során célul tűztem ki a hagyományos értékeket hordozó, de ma már kevésbé használatos régi magyar fajták megőrzését, a modern elvárásoknak megfelelő továbbfejlesztését, és választ az új kihívásokra. A gyümölcsnemesítés időigényes folyamat, szerencsére 70 éve kezdődött az a munka, amelynek gyümölcseit ma is élvezhetjük, s amelyet magam is folytathatok.

Ez a fajtánk is az idén kapott állami elismerést. A Ceglédi hajnalpír C. 711 és a Korai piros C. 508 keresztezésével hozta létre Nyujtó Ferenc munkatársaival. Jó termőképességű, korán termőre fordul, frissfogyasztásra és valamennyi konzervipari fölhasználásra alkalmas. Fája középerős növekedésű, gyenge elágazódással, ágai merevek, fölállók. Vesszője fakóbarna, levele élénkzöld, tojásdad, közepesen fogazott. Gyümölcse igen nagy, megnyúlt, hosszúkás. Héja világos narancssárga, halvány kárminnal belehelt, sűrűn pontozott. Húsa narancssárga, jó ízű, leves, középkemény.

Kései virágzású, középkései érésű, a Magyar kajszi után 4-5 nappal érik. Moníliára alig érzékeny. Nagy, jóízű gyümölcse, jó koronahabitusa, könnyű kezelhetősége, jó ellenálló képessége adja termesztési értékét.

Ceglédi zamatos

A Rózsakajszi C. 1668 x Mandulakajszi C. 1379 F2 utóda. Közepes termőképességű, korán termőre forduló fajta. Középerős növekedési erélyű kevés elágazódással, inkább fölfelé törő.

Gyümölcse nagyméretű, hosszúkás, kissé lapított. Héja narancssárga, 70-80 százalékban kárminnal belehelt, bemosott, sűrűn pontozott. Húsa narancssárga, kemény állományú, leves, jó ízű.

Virágzása középkései, a Magyar kajszi után 1-2 nappal érik. Sharka vírussal szemben toleráns, moníliára nem érzékeny.

Ellenálló képessége, jó szállíthatósága, tetszetős megjelenése emeli ki a sorból.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.