Back to top

Jubilál a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület

30 éve – 1989. december 9-én – alakult meg a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület a Kaposvári Egyetem területén, de az akkori szabályozások miatt keszthelyi székhellyel. A hajdani alapító tagok közül kevés ma már az aktív tenyésztő, de a jeles évforduló alkalmával az új generáció tagjai nem feledkeztek meg az alapítókról sem: eszmecserére, baráti beszélgetésre hívták őket.

A megalakuláskor az egyik legfőbb cél az volt, hogy a magyar hidegvérű fajtának genetikai sokszínűségét megőrizzék, egyedszámát növeljék. Igyekeztek felkutatni a vészesen megfogyatkozott vonalakat, emellett meg kellett határozni azt is, hogy milyen irányban, milyen módon tenyésszék tovább ezt az élő nemzeti kincsünket.

Fotó: Tóth Zsigmond

Az ünnepség elején több előadás keretén belül beszámolót hallhattunk arról, merre tart, milyen kihívások előtt áll a mezőgazdaság, így a lótenyésztés is. Ezt követően Kassanin Milánnak, a szervezet ügyvezető elnökének és Baranyai Sándornak, az egyesület társadalmi elnökének beszámolójából megtudhattuk, hogy

ma már a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületnek 453 tagja van, akik 1353 tenyészkancával és 198 tenyészménnel folytatják a fajta fenntartását.

Az egyesület erőfeszítéseinek köszönhetően megállt a fajta diverzitáscsökkenése. Ezt jelentősen elősegítette a védett, őshonos állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtott támogatás is. A sikert jól példázza, hogy ma Magyarország lóállományának közel 30 százaléka a hidegvérű fajtacsoporthoz tartozik. Hidegvérű mének fedezik a hazánkban fedeztetett kancák egyharmadát.

Ma már nemcsak a kisgazdaságokban vagy éppen hobbilóként tölt be fontos szerepet a magyar hidegvérű,

hanem a természetkímélő erdőgazdálkodásban, különösen szálaló kitermelés esetén, illetve a meredek hegyoldalaknál a megközelítésben játszik nagyon fontos szerepet. A természetvédelmi célú legelő- és gyepgazdálkodásnál is kiemelt jelentősége van a hidegvérű lovaknak, hiszen általuk az ott előforduló flóra és fauna sokszínűsége is biztosítható.

A jubileumi ünnepségen a résztvevők felidézték a ménvizsgák, tenyészszemlék, állatbemutatók izgalmas perceit is, melyek a fajta mai elfogadottságát, jó hírét megalapozták. Oklevelek, emlékplakettek átadására is sor került.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Új nyomtatvány szükséges a lovas szolgáltatási vizsgákhoz

A Nébih felhívja a lovas szolgáltatók figyelmét, hogy az e tevékenységbe bevont lovak jelentős részének lejárt a hatósági bizonyítványa. Az előírások szerint a vizsgálatot ötévente meg kell ismételni. A Nébih oldalán elérhető a bizonyítvány megszerzéséhez szükséges bejelentő nyomtatvány.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.