0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Korszerűsödő kistermelés

Beszélgetés Nagy István agrárminiszterrel a kistermelés átalakulásáról, a nyúltenyésztési program hatásáról és a Nemzeti Húsgalamb Program indulásáról.

Új technika, technológia a földeken, robotok az istállókban, és még sorolhatók azok a jelenségek, amelyek egy nagy változás előjelei lehetnek. Van-e helye és hol van a helye a kistermelésnek ebben az átalakulásban?

– Változik a kisgazdaságokról alkotott kép is. Ma már kihalóban van a korábbi háztájinak nevezhető termelés, helyette a korszerűbb kisüzemek jelentek meg. Egyre több a fiatalok által működtetett kisgazdaság, ahol korszerű módon termelnek, s dolgozzák fel a termékeiket. Ma már nem megy ritkaságszámba az sem, hogy egy család 80-100 tehenet tart és kiváló sajtokkal, s más egyedi tejtermékekkel jelenik meg a piacon. Egy családi gazdaságot nem tudunk fenntartani, vagy nem tudjuk a fiatalok számra vonzóvá tenni, ha például csak nyerstej előállításával foglalkozik. Ha viszont a tejből már feldolgozott terméket is készít, máris megteremtjük az egyedi termék előállításának lehetőségét, amivel piacképes tud lenni. Jól példázza ezt, hogy ma már a hazai tehén- és kecskesajtot készítő kisgazdaságok sajtműhelyei rangos világversenyeken szerepelnek, ahol a nemzetközi zsűri többüket is aranyéremmel ismer el, ezáltal bejutnak a csúcsgasztronómia köreibe is.

Egy ilyen gazdaságban nem lehet cél, hogy hatvan tehénből végül hatszáz legyen, hanem, hogy maradva ennél az üzemméretnél minél jobb minőségű, minél különlegesebb termékek kerüljenek ki a gazdaságból. Ekkor lesz valódi családi gazdaság.

Így az ökológiai egyensúlyt nem veszélyeztetjük, a környezetet nem terheljük, vagyis ezeknek a társadalmi elvárásoknak meg tudunk felelni. Így egy olyan vonzó családi gazdaság alakul ki, ahol név szerint ismeri mindenki a saját jószágát, és, amellyel majd örömmel foglalkoznak a gyermekek, fiatalok is. Lesz, aki a tenyésztéssel, lesz, aki a termeléssel, lesz, aki a feldolgozással, és lesz, aki az értékesítéssel, a marketinggel. Mindenkinek megvan a feladata. Az ilyen gazdaságok mindennél hatásosabban tartják meg az embereket vidéken.

Korábban főleg az idősebb emberek foglalkoztak kistermeléssel. Úgy látszott, hogy velük együtt kihal a családi gazdálkodás. Most mintha változna valami. Észlelhető a fiatalodás?

– Többek között a kormány támogatáspolitikájának köszönhetően a kistermelésben is elkezdődött a generációváltás. A fiatalok zöme a helyben élő családokból származik, de emellett megjelentek a kívülről, akár a városokból érkező fiatalok is, akiket érdekel a vidéki élet, vágynak a természetes környezet után és akiknek izgalmas kihívást jelent az egészséges élelmiszerek előállítása. Ráadásul nem egy közülük tudatosan készül a családi gazdálkodásra, és előtte akár már külföldön, egy farmon dolgozik, s a tapasztalatokat itthon hasznosítja majd. Nem áll tőlük távol a digitális világ sem, alkalmazni tudják a legújabb technológiákat, eszközöket.

Ez azt is jelentheti, hogy gyorsabban, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a kor igényeihez?

– Nagy lehetőséget rejt magában a divat, a fogyasztói igények folyamatos változása, de csak akkor, ha gyorsan tudunk alkalmazkodni hozzá. Egykor még nem befolyásolta ilyen mértékben például a kazein­érzékenyég, a gluténérzé­keny­ség, vagy az előretörő vega­nizmus az élelmiszergyártást, mint most, de említhetem, hogy a gasztronómiában is számos új irányzat jelent meg. Változott az életmód: ma már nem két kiló krumplit akar vásárolni a vevő, hanem hatvan dekát, azt sem mosva, hanem hámozva, konyhakészre szeletelve, a hús pedig legyen pácolva, vagyis mindent úgy kell előkészíteni, hogy percek alatt vacsora lehessen belőle.

A vásárlási szokások ilyen gyors változásához a kis családi gazdaságok gyorsabban, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni.

Óriási kihívás, de egyben nagy lehetőség is ez a kistermelőknek. Ugyanakkor látnunk szükséges azt is, hogy a nagy feldolgozó üzemeknek is alkalmazkodniuk kell ehhez a tendenciához. Úgy vélem, nagyon-nagy hibát követtek el azok, akik a korszerűbb technika ígéretére eladták a feldolgozó ipari üzemeket, s mint látjuk, a külföldi nagy cégek nem korszerűsítettek, hanem bezárták az üzemeket, ezzel újabb piacot szerezve maguknak. Most az egyik legnagyobb feladat ennek a pótlása. A következő időszakban jelentős összegeket fordít a kormány a nagy és kisebb feldolgozók létesítésének, korszerűsítésének támogatására. Ebben kiemelt szerepe van a kistermelésnek, egyrészt a gyorsan változó igényekhez való alkalmazkodásban, másrészt a helyi ellátás fejlesztésében. Ezekre a lehetőségekre minden lehetséges alkalommal külön is felhívom a termelők figyelmét.

A klasszikus időkben a kistermelők egyik fő tevékenysége a nyúltenyésztés volt. Időközben ez az ágazat kiszorult a termelésből, ami külön fájdalmas, a magyar konyhákból is. Ezen szándékozott változtatni az elmúlt években megindított nyúltenyésztési program. Milyen eredményt hozott?

– Amikor a madárinfluenza miatt a nagy szupermarketekben kiüresedtek a húspolcok, valamivel pótolni kellett a hiányzó árut. Ekkor a nyúlágazatra irányult a figyelem, amiben akkor ott tartottunk, hogy a hűtőházakban eladatlan nyúlhús-készletek voltak, a termelés folyamatosan csökkent. A kistermelésből gyakorlatilag kikerült a nyúltenyésztés, két integrációban, nagyüzemi körülmények között állították elő, ami szinte teljes mennyiségben exportra ment.

Intenzív promóciós kampánnyal sikerült a hazai vásárlók figyelmét ráirányítanunk a nyúlhúsra, mint a biológiailag egyik legértékesebb húsfélére. Ennek köszönhetően a kiskereskedelmi üzletek polcain ismét megjelent a nyúlhús, az összes raktárkészlet elfogyott, s ma már eljutottunk odáig, hogy keresik is ezt az egészséges húsfélét, az igény kezdi meghaladni a termelést.

Ez egy sikertörténet. Nagy örömmel hallom a terméktanács híreit, miszerint már új telepek építésére van szükség, új állományokat kell beállítani. Az előállított nyúlhús nagy része kikerül az országból, az exportot erősíti, egy kisebb része pedig itthon feldolgozott termékként kerül az üzletekbe, de emellett – legalább ennyire fontos – az önellátás is. Vagyis, hogy az emberek a család számára kiváló minőségű húst állítsanak elő, a felesleget pedig ott helyben értékesítsék. Erre a célra a nyúl az egyik legalkalmasabb: a legolcsóbban felnevelhető, nyersrost alapú takarmányt igényel, ezért mindenféle allergéntől mentes a húsa és mindennek a tetejében a legmagasabb fehérjetartalommal is bír. Tehát a nyúlnak a napi ellátásban, a szegénység felszámolásában és a szociális helyzet javításában is kiemelkedő szerepe van. Nem véletlen, hogy régen szinte minden háznál tartottak nyulakat.

A másik legnagyobb számban tartott jószág a galamb volt, ami hasonló sorsra jutott, mint a nyúl. Ezért a tárca a múlt évben meghirdette a Szárnyaló Gazdaság néven futó Nemzeti Hús­galamb Programot, amelynek az a célja, hogy Magyar­ország újra vezető húsgalamb-előállító ország legyen. Hol tart a megvalósítás?

– A húsgalamb-program is egy olyan utat céloz meg, aminek két iránya van. Egyik a prémium gasztronómiai igények kiszolgálása, a másik a legolcsóbban előállítható hús biztosítása a saját család számára. A húsgalambbal még a legszegényebbeknél is elérhetővé válik, hogy igen értékes hús kerüljön az asztalra. Már megérkezett külföldről a törzstenyészetet alkotó két fajta, amelyeknek az utódait igényelhetik a gazdák. A mintaprogram indulásával három termelési szintet fogunk kialakítani. Első lépés a te­nyész­telepek kialakítása, ezer-kétezer pár tenyész­ga­lamb telepítésével. Ez adja majd a program minőségi garanciájának egyik részét, hiszen így a termelők megfelelő tenyész­anyaghoz jutnak. A második, a vállalkozói szint 300-1000 páras telepekig a következő év tavaszán tud élesben rajtolni, addigra a leendő vállalkozóknak rendelkezniük kell a tartáshoz szükséges feltételekkel. Fontos eleme a programnak a harmadik szint, a 20-50 pár galamb tartását vállalók lehetőségeinek megteremtése is. Átfogó szervezésre van szükség, mert még véletlenül sem akartuk, hogy úgy jelenjen meg a magyar galamb az exportpiacon, hogy mindenki a saját állományából próbál szállítani. Abból nem lesz piacképes áru, ha levágunk egy magyar óriás fajtát, mellé teszünk egy texánt, majd egy postagalambot. Egyik ilyen, a másik olyan, ez így nem piacképes termék.

Ha sikert akarunk elérni, akkor meg kell teremteni az alapokat, a kiváló tenyészetet, egy jó törzsállományt. A célunkat akkor értük el, ha végül egy pártól évente 20 db 70-80 dekás galambot feldolgozva tálcára tudunk tenni.

Milyen az érdeklődés és hogyan indul meg a termelés?

– Az eddigi információk szerint jelentős érdeklődés mutatkozik a program iránt. A minisztérium megteremti a törvényi, jogi hátteret és pályázatok révén biztosítja a szükséges támogatást. De utána már a vállalkozásoké, a versenyé, az üzleté a főszerep. Ekkor már az államnak hátrébb kell lépni, hiszen maga a tenyésztés, a vágás, a feldolgozás, a kereskedelem szervezése már nem állami feladat. Ehhez a gazdasági szereplők nagyfokú együttműködésére lesz szükség.

Az eddigi tapasztalatok szerint nehéz a különböző együttműködéseket létrehozni, nehezen látják be az emberek, hogy a piacon a közös fellépés hozhat sikert. Változik ez?

– Jó reményeink vannak, mert a broilercsirke-termelők megértették, hogy csak együttesen érhetnek el sikert, a sertéstartóknál most zajlik ez a folyamat. A nyúltenyésztésben szinte száz százalékos az integráció, mert a tenyésztők rájöttek, hogy másként nem lehet a piacon megélni. Azt gondolom, hogy a galambtenyésztés esetében is így lesz. Nem titok, hogy a jövőben úgy szeretnénk a támogatási rendszert működtetni, hogy legyen értékesítési garancia, illetve értékesítési biztonság a termelőnél.

Remélem, hogy az elmondottakból is kiviláglik: mind a gazdálkodásban, mind a vidék megtartó képességében alapvető fontosságú a kistermelés léte, fejlődése.

Nem nélkülözhetjük a vidéki emberek szorgalmát, alkotó munkáját, amelyet ezúton is megköszönök, s minden termelőnek, s családjának áldott ünnepeket, boldog új esztendőt kívánok.

Nyolc év – számokban

☞ Az elmúlt két kormányzati ciklus eredményeinek, a magyar gazdák és agrárvállalkozások sikereinek köszönhetően a magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett, a harmadik legmagasabb értéket elérve az Európai Unióban. A területi termelékenységet jelző mutató – az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték – kétharmados növekedése uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban Belgium és Dánia után, jelentősen meghaladva az EU-15, az EU-13 és a V4 országok mutatóit is. A célunk, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizzük ezt az előkelő helyet és még tovább erősítsük a V4 országok együttműködését.

 

☞ A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el hazánk az Európai Unióban.

 

☞ Az elmúlt évben jelentősen nőttek az agrárágazat beruházásai is: 2010 és 2018 között összességében 43 százalékkal bővült a beruházások volumene, a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. A mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első félévében tovább élénkült, meghaladva a 17 százalékos bővülést.

 

☞ A nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének 54 százalékát az agrárium adta. Maga a többlet közel 1,7 milliárd euró volt.

 

☞ Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül tavaly 8,3 százalék volt. Minden idők második legnagyobb értékét érte el.

 

☞ A mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019 második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az MNB Növekedési Hitelprogram Fix konstrukcióján belül a mezőgazdaság részesedése közel 25 százalékos. A nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaságot jellemzi évek óta az egyik legalacsonyabb (és folyamatosan csökkenő) csődráta. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése 20 százalékos volt.

 

Forrás: Kistermelők Lapja