Back to top

Háromhuta és a szláv konyha

A Zempléni-hegységben kanyargós, hatalmas fákkal övezett út vezet Erdőhorvátiból Háromhuta irányába. Napjában csak négyszer halad el busz a szűk aszfaltcsíkon, ám a településre érve igényesen felújított portákat, zöldellő udvarokat lát az utazó. A községben 2004 óta várja a pihenésre vágyó természetbarátokat az ÉSZAKERDŐ Zrt. Háromhutai vendégháza.

Háromhuta alig 3 óra alatt elérhető a fővárosból, Miskolctól pedig mindössze 75 kilométerre található.

A község tót gyökerekkel rendelkezik.  Háromhuta története a Rákócziak idejére nyúlik vissza, és bár az állandó lakosok száma nem éri el a százat, mégis élet parázslik a dombok között. „Friss levegő, lőporszag, egészséges élet” – foglalta össze egy mondatban Cseppely Attila erdészeti igazgató, utalva arra, hogy a vendégház eredetileg a vadászok fogadására épült. Már a vasfüggöny idején is jöttek svájciak, németek, az ezredfordulóra pedig akkorára nőtt a kereslet, hogy az erdőgazdaság elhatározta a vendégház megépítését.

Muflonpástétom vargányahabbal, leveles tésztával és somzselével

A muflongerincet két sárgarépával, egy petrezselyemgyökérrel, kevés zellerrel, karalábéval és ezek zöldjével föltesszük főzni. A főzőlevet ízesítsük még szegfűszeggel, szegfűborssal, kakukkfűvel, rozmaringgal, sóval, borssal, hagymával, fokhagymával. Alacsony hőfokon főzzük közel egy napig. A megfőtt húst saját levében botmixerrel felaprítjuk, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, és mustárt és tejszínt adunk hozzá. A fél kilónyi masszához 10 dekagramm vajat – hogy kenhető legyen –, és kevés őrölt szegfűszeget keverünk, majd hűtőbe tesszük. A vargányából pörköltet készítünk, majd keverünk hozzá vajat, tejszínt, és összeturmixoljuk. Mielőtt beletesszük a habszifonba, szűrőn áttörjük. A somot órákon keresztül sok cukorral összefőzzük, átpasszírozzuk, majd turmixgépben pépesítjük. Tegyünk hozzá kevés zselatint, majd kihűlve tálaljuk.

Kicsiny tóban fürdik a vendégház, amely nyitott a természetkedvelők számára, de tartanak esküvőket is, emellett ballagások, baráti találkozók helyszíne. Étkezővel, étteremmel, kis konferenciateremmel is rendelkezik, és egy időben 18 személyt tudnak elszállásolni. Modern, ugyanakkor rusztikus belső környezet, helyi iparművész által faragott – természetesen zempléni – tölgyfa bútorokkal. „Néhány éve újra felfedezték a Zemplént”– meséli az erdészetvezető, hogy érezhetően megnőtt a turistaforgalom, szívesen látogatott hellyé vált az év minden szakában. Szinte már útlevél szükséges annak, aki ide utazik, cserébe viszont érintetlen és háborítatlan természeti környezet várja.

Azoknak a „remetéknek” ajánlják, akik olyan helyre szeretnének elbújni, ahol nincsen internet, térerő, helyette nyugalom és természetes csend várja őket.

Az erdő a ház küszöbétől néhány lépésre kezdődik, és hosszú kilométereken át nincs más, csak az érintetlen rengeteg. Kiváló csillagtúrák és körtúrák kiindulópontja Háromhuta. Történelmi környezet, amit várak koszorúznak: Regéc, Amádé, Fűzér, Komlóskán a Solymos, Sárospatak várja a történelmünkre kíváncsi vándorokat. Kolostorok falmaradványai jelzik az egyház hajdanvolt tevékenységét. Közel a Felvidék, az alig 80 kilométerre fekvő Kassa színes programokat kínál, ám sokan érkeznek inkább onnan, északi szomszédaink körében különösen népszerű a gombagyűjtés.

A kerékpárosok kiépített útvonalak helyett erdei utak közül válogathatnak. Népszerű az Újhutát a Komlósi völgyön át Kőkapuval összekötő 9 kilométeres erdészeti út, amely vadregényes tájon vezet keresztül.

A környéket legendák is övezik. A hegyekben fakadó egyes forrásokhoz érdekes termékenységi mesék kötődnek. Ilyen Újhután a Flórika-forrás, amely egy gyermektelen házaspárral megesett csodára emlékeztet. A vidéket áthatja a Rákóczi-kultusz, a Rákóczi-kő és -forrás is megidézi a fejedelmet és családját.

Újhuta határában, néhány percnyi sétára az aszfaltúttól, találjuk a nagy duglasz fenyvest, ami Magyarország legmagasabb erdőállománya.

A Waldbott család hagyatékai hét hektáron, több mint 55 méteres magasságig nyújtózkodnak az ég felé. De a közelben található az Istvánkúti nyíres, a nyír ligeterdő a romantikus Károlyi vadászlakkal, mellette pedig a volt erdészházat találjuk.

A hegység ásványokban gazdag, elég csak a közeli Telkibányára vagy Regécre, az aranybányászatra gondolni. A szemfülesebbek Erdőhorváti határában opálokat találnak, a történelmi helyek pedig az újkori kincskeresőket vonzzák – patkók, birkakolompok fordulnak ki a földből.

„Bár Háromhutát nehéz megtalálni, így is sok a visszatérő vendég. Aki egyszer eljön, az rabjává válik” – hangsúlyozta a szakember.

A szőlő és a bor ezen a környéken megkerülhetetlen, itt húzódik a Hegyaljai Borvidék, az erre járóknak nem érdemes kihagyniuk egy pincelátogatást.

Háromhutára az Anna-napi búcsú hozza vissza az elszármazottakat, ám újonnan is érkeznek érdeklődők szép számmal. Mindenki ismer mindenkit, van, aki Norvégiából költözött haza, sokan csak időszakosan térnek vissza a gyökereikhez.

Bakosné Tarnóczi Krisztina, a vendégház konyhájának szakavatott őre, igazi háromhutai, lengyel ősei Trnaváról származnak. Konyhájában szívesen ötvözi a hozott és a helyi ízeket. Sokat tanult nagymamájától, édesanyjától – akitől a ruszin és rutén vért örökölte –, míg az apai vonalon lengyel és tót gyökerekkel dicsekedhet. Ez a sokszínűség a feltálalt ételek összeállításban is megmutatkozik. A vad központi alapanyag a konyhán, amit a hazai és külföldi vendégek egyaránt szívesen fogyasztanak, mégis találkozik olyanokkal, akik még kicsit ódzkodnak tőle.

Rózsaszín kacsamell chilis-sós karamellel leöntve

A cukrot karamellizáljuk, ízlés szerint teszünk bele chilit, majd tejszínnek összefőzzük. A burgonyás gombóctésztába cukrozott szilvát töltünk, és kifőzés után tört dióba forgatjuk. A kacsamell két oldalát olvasztott zsírban megpirítjuk, amíg aranybarna lesz.

A vadat sokan el tudják készíteni, de egy-egy különlegességet már nehezebb a tányérra tenni. „Paraszt családból származom, szüleim, nagyszüleim akkor is készítettek vadételt, amikor még a szuvidálás nevét sem ismerték” – mesélte a szakácsnő. Ősei előszeretettel pároltak, ha pedig már a szarvas-, vaddisznó- vagy a muflonhús megfőtt, sütni is lehet. Krisztinának a muflon a kedvence, kevesen mernek hozzányúlni, mert azt gondolják, kecske ízű, pedig nem. Szerinte a legjobban főzhető, legjobban fűszerezhető hús. Füstölve és szaláminak elkészítve pedig az ínyencek kedvence. Az erdő ajándékai a gombák és gyümölcsök ugyancsak megjelennek a tányéron.

Gyűjtik a vargányát, a rókagombát, a fekete tölcsérgombát, mely szárítva kiváló fűszere a vadételeknek.

„Amibe gyümölcsöt teszek, oda nem kerül gomba”– hívta fel a figyelmet, mennyire fontos az ízek harmóniája. Lelkesen magyarázza, hogy a galambgomba a levesekbe való, de például a potypinkát – gyűrűs tőkegomba – lefagyasztják, savanyításra használják. Beleszülettek a gombaismeretbe, megtanulták, készségszintűen tudják alkalmazni ezt a tudást.

A gomba mellett az erdei gyümölcsök teszik színessé a gasztronómiát. Szeder, csipkebogyó, szilvából például több fajtát használnak – Boldogasszony (Panyinka márja), Kisasszony, Berzenci – és főznek lekvárt is. Árpával érő körtével kezdik a befőzést, ezt követik a szilvák, majd jön a som és a csipkebogyó. Pálinkákat ugyancsak főznek, de a vadon termő gyümölcsért gyakorta az erdőlakó állatokkal kell megküzdeniük.

Az erdő ajándékai mellett szoros kapcsolatot ápolnak a helyi gazdákkal, így jelenik meg a tányéron a kecskesajt, a méz és számos feldolgozott húsféle.

A tótokra oly jellemző burgonyás ételek rendre szerepelnek a képzeletbeli étlapon.  Ilyen a túrós sztrapacska káposztával, esetleg savanyú káposztával, tehéntúróval.  Máshol ismeretlen a rozsdás pite, amely során a szilvalekvárral összekevert túrót töltik a kelt tésztába, Krisztina pedig citromos habbal kínálja. A grízes lángossal – amit máshol szintén nem készítenek – a környéken könnyen megidézhető a gyermekkor.

A „visszaeső” vendégek sokszor kérik a korábban kóstoltakat,  az áfonyás szarvas szelet burgonyakrokettel pedig igazi közönségkedvenc.

Rozsdás túrós pite

Kelt tésztát készítünk, belenyújtjuk a tepsibe. Töltelékként másfél kiló túróhoz egy befőttes üvegnyi szilvalekvárt, és ízlés szerint cukrot, valamint vaníliás cukrot keverünk.

 

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Olimpiai aranyat ért a komáromi cukrász újabb fantasztikus alkotása

Aranyérmet ért a komáromi Podmaniczky Krisztina alkotása a négy évente megrendezett IKA Kulináris Olimpián, a németországi Stuttgartban. A fantasztikus alkotásról Facebook-oldalán számolt be a komáromi cukrász.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.