Back to top

A klímaváltozás egyik nyertese lehet a Kékfrankos?

Ötödik alkalommal ültek össze a Jásdi borteraszon a balatoni borászok – az idei évben egy vendégborászattal kiegészülve - megvitatni az idei év fő témáját: hogy alakul a Kékfrankos helyzete hazánkban, és milyen kitörési lehetőségünk van az exportpiacon?

Az aktuális témák mellett, napjaink egyik legnagyobb kihívása is szóba került a borászok között, ami pedig nem más, mint az egyre jobban érzékelhető klímaváltozás.

A zárt ajtók mögött tartott szakmai kóstolón, minden borász kedvenc Kékfrankos tételét kóstoltatta a kollégákkal és vitatták meg az aktuális témákat a fajta szemszögéből. A zöldmunkától a terméskorlátozáson át, a szüreti időpont megválasztásán, az erjesztésen keresztül, egészen az érlelésig, palackozásig ütköztek a nézőpontok.

A házigazda, Jásdi István kiemelte: Azon túl, hogy az ember szívesen találkozik jó borok mellett jó barátokkal, más hozadéka is van annak, hogy ötödször jövünk össze, kóstoljuk meg, és mutatjuk be vendégeinknek is vörös borainkat egy fehér borosként elkönyvelt borvidéken. Sokkal tudatosabbá és talán öntudatosabbá is tett bennünket ez az öt esztendő és a találkozók. Tisztában vagyunk termőhelyünk erényeivel, és látjuk az utat, amelyik még előttünk van.

Nincsenek illúzióink a piaccal kapcsolatban, de csöppet sem vagyunk borúlátóak a balatoni vörösök jövőjével kapcsolatban.

Igen, a Kékfrankos a vörösök Olaszrizlingje, azt pedig már kezdjük kiismerni, ami nem azt jelenti, hogy ne kóstolnánk nagyszerű franc-okat vagy akár Sangiovese-t.

A társaság együttesen közel 200 főt foglalkoztat egész évben, ami a szőlőben történő idénymunkák és az erősebb vendégforgalmú időszakokban többszörösére is felduzzadhat. A borászat mellett, ahol a szőlőmunkások és pincemunkások teszik ki a munkaállomány 60%-át, többen üzemeltetnek egész évben vendéglátóhelyet, borteraszt, éttermet és szállást is. A változó körülmények, a torzuló piaci helyzet, a nagy horderejű befektetések és pályázatok is hatással lehetnek a vállalkozásukra, az árazásra és a termékek értékesítésére.

„Nehezíti a helyzetünket, hogy torzítják a piacot a nem egyformán hozzáférhető pályázatok és az eredményükként alacsonyabb költségekkel megjelenő, velünk versenyző termékek. Lássuk azért ebben is az előnyt.

Arra szorít bennünket az egyenlőtlen verseny, hogy jobban, hatékonyabban, jobb borokat termeljünk, mert csak így bízhatunk abban, hogy egyszer érdemes lesz Csopakon, Badacsonyban szőlőt telepíteni, a tájat és régi épületeit megőrizni és a történelmi dűlőkben nemcsak a nyaraló építés és a panorámás úszómedence ígéretét látják majd a befektetők.”

– mondta Jásdi István.

A klímaváltozás során az elmúlt tíz évben közel egy hónapot tolódott több fajtánál a szüreti időpont alakulása. Új szemléletmód szükséges a szőlőben és a borok esetében is, hogy a változásban lévő klimatikus viszonyok mellett, meg tudjanak felelni a piac által támasztott magas elvárásoknak.

„A klímaváltozás 100%-ban érzékelhető kihívás, amiből a Kékfrankos inkább profitálni látszik: korábban érik, így már szeptember közepétől szüreteljük. Hűvösebb években is lehet rá építeni, mert elég szépen beérik és jobban bírja az esőt.”  hívta fel a figyelmet ifj. Heimann Zoltán.

A nehézségek ellenére pozitív fejlődést érez a borok és a piaci növekedés szempontjából is a szakmai grémium. Egyre többen kíváncsiak idehaza és országhatáron túl is az egyedi karakterű termőhelyi karaktert felmutató borokra. Olyan tételek készítése lesz izgalmas a jövőben, ami a fajta lehetőségein keresztül a termőhely és a borász üzenetét is hitelesen tudja közvetíteni. Ez ugyan már régóta kiemelt téma szakmai körben is, de most már egyértelműen körvonalazódott, hogy az Olaszrizling mellett a Kékfrankos lett a másik zászlóshajó a régióban, ahogy azt Figula Mihály is kiemelte a rendezvényen: „Az Olaszrizling vörös párja egyértelműen a Kékfrankos.”

„Az eddigi megkeresésék alapján abszolút exportképes a fajta, csak megfelelő mennyiségi és minőségi feltételeket kell biztosítani.

Sajnos nekünk egyelőre még nincsen megfelelő mennyiségünk egy tétel exportálására a Kékfrankosból. Az érdeklődések alapján eddig úgy látjuk, az amerikai illetve a skandináv országok piacán érdeklődnek legjobban a fajta iránt.” magyarázta ifj. Pálffy Gyula.

Heimann Zoltán szerint is nagyon alkalmas a fajta az exportpiacra: „Hiszünk benne, hogy az lehet, bár nekünk az első sikert eddig a Kadarka hozta meg. Mi Heimannok, csakúgy, mint itthon, külföldön is az igényes éttermekre, borkereskedésekre célzunk: ott pedig egyéniség kell, és ezt hozza a Kékfrankos!”

A megbeszélést követően szűk vendégkör is megkóstolhatta a borokat egy jó hangulatú sétáló kóstolón a Jásdi Borteraszon, ahol a borászokkal személyesen is találkozhatott a borissza vendégsereg.

A rendezvényen a következő borászatok tulajdonosai és képviselői voltak jelen:

2HA Szőlőbirtok és Pincészet - Figula Pincészet - Guden Kisbirtok - Homola Pincészet - Jásdi Pince - Kislaki Bormanufaktúra - Pálffy Pince - Petrányi Pince és Borterasz - Szent Donát Birtok - Villa Tolnay Borház - Heimann Családi Birtok - Ikon Pincészet - Von Beöthy Pince

 

Forrás: 
kostolom

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nyílt levél a hazai dísznövényágazat megmentéséért

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete közös nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

A pékek spájzolnának

A búza árának emelkedése hamarosan a kenyér akár 15–20 százalékkal történő drágulásához vezet, közölte az ukrán malomipari szövetség, és felkérte a hatóságokat, hogy a jelenlegi árak fenntartása érdekében ideiglenesen csökkentsék a gabonafélék exportját.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Nem csak a tartós zöldség fogyott

Németországban különösen előszeretettel viszik túlzásba a bespájzolást a vevők mostanában, és bár a tartósított zöldség kétségtelenül jobban jött ki a helyzetből, mint a frissáru, azért utóbbiból is szépen fogyott a polcokról.

A legváratlanabb helyzetekre is felkészült az Eisberg

A konyhakész saláták előállításában piacvezető Eisberg Hungary Kft. január végétől készült a koronavírus-járványra: dolgozói chatbot-on keresztül kapják a naprakész információkat a vezetőségtől, melynek váratlan helyzetek terén szerzett nem kevés tapasztalatára most minden eddiginél nagyobb szükség van.

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Borkóstolás Pincenavigátorral

Új élmények szerzésében és új borok felfedezésében egyaránt segít a Pincenavigátor. A mobilalkalmazást a Zalai Borút Egyesület fejlesztette, a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft.-vel és a Dobronaki Környezetvédelmi és Idegenforgalmi Közintézettel együttműködésben.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.