Back to top

Új törvény – javuló hatékonyság

Egyszerűbb ügyintézés, átlagosan 5 millió forintos költségcsökkenés, öntözésberuházási lehetőségek haszonbérlők számára is – számos újítást és egyszerűsítést tartalmaz az Országgyűlés által december 10-én elfogadott, az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény.

A jogszabály egyszerűsíti az öntözéssel kapcsolatos eddigi, rendkívül bonyolult és költséges vízjogi engedélyezési eljárást, és a termelők igényére megfelelve rögzíti, hogy az öntözéses gazdálkodás közérdek. Nagy István agrárminiszter szerint az új törvény korszakváltást jelent a magyar agráriumban, amelyre joggal lehet építeni. A 2020. január 1-jén hatályba lépő törvénnyel az egyik legnagyobb eddigi nehézség, az öntözővíz termőföldre juttatása is megoldódik az öntözési szolgalmi jog megteremtésével.

Az öntözési beruházásokkal kapcsolatos ügyintézés nehézségeit fémjelzi, hogy eddig csaknem 30 engedélyt kellett beszerezni ahhoz, hogy egy gazda öntözési engedélyt kaphasson, ráadásul a beruházások előkészítése nagyon hosszú és költséges volt. Ez a korszak jövőre véget érhet.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 168 igen, 18 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el. A törvénytervezet általános és részletes parlamenti vitáján látszott, hogy – bár néhány részletszabályról volt nézeteltérés, de – a szabályozás alapvető céljával és szükségességével az ellenzéki pártok is egyetértenek. A törvénynek az önkormányzati tulajdonban lévő vízfolyások, csatornák átvételi rendjét szabályozó, valamint a földforgalmi törvényt kiegészítő paragrafusa sarkalatosnak minősült az Alaptörvény szerint, ezért ezekről külön szavaztak, és a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazatával ezeket a pontokat is elfogadták.

Korszakváltást jelent a magyar agráriumban az új törvény
Korszakváltást jelent a magyar agráriumban az új törvény

Nemzetstratégiai kérdés

A javaslat általános indoklásában az előterjesztő hangsúlyozta, hogy

a kormány célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy „a gazdák rugalmasan tudjanak alkalmazkodni az elégtelen csapadékmennyiség okozta kihívásokhoz, és javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága”.

Ez már csak azért is fontos, mert az előrejelzések szerint a 21. század végére akár 3,5 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, valamint azzal is számolni kell, hogy szélsőséges módon váltakoznak a csapadékos és a csapadék nélküli időszakok, hangzott el a törvényjavaslat általános vitáját felvezető államtitkári expozéban.

A törvénnyel kapcsolatban Nagy István kiemelte, hogy az öntözés fejlesztése gazdasági és nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezés miatt. Mint megjegyezte, a változtatások célja, hogy a mai 87 500 hektárról a ciklus végére 200 ezer, a következő ciklusban pedig 400 ezer hektárra bővüljön az öntözhető területek nagysága Magyarországon. Utóbbi adat 8 százalékos arányt jelentene az agrárium 5 millió hektáros összterületét figyelembe véve, ami megfelel a jelenlegi európai uniós átlagnak. A miniszter úgy vélte, a jogszabállyal elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, a termelők öntözésfejlesztési beruházásait akadályozó tényezők.

Átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektár termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítésének költsége, illetve átlagosan 90-120 nappal lerövidülhet az előkészítésükhez szükséges idő.

A törvény alapvető célja a felszíni vizekkel való öntözés támogatása, ugyanis a legtöbb problémát a légköri aszály okozza, megfelelő felszíni vizek odavezetésével viszont csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait, hangoztatta Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára.

Fotó: Gál Enikő

Adminisztratív akadályok, magas költségek

A törvényjavaslat általános indoklásában a kormány hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége bevonásával előzetesen felmérték, milyen körülmények okoznak nehézségeket a gazdáknak az öntözéssel kapcsolatban. Kiderült, hogy a termelők öntözési hajlandóságát a beruházások és az elkészült létesítmények üzemeltetésének magas költségigénye, emellett adminisztratív tényezők csökkentik. Az új törvény ezekre próbál megoldást kínálni.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet tavalyi évről szóló öntözési jelentése – amelyhez a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók szolgáltatnak adatot – felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt több mint két évszázadot figyelembe véve a 2018-as év volt a legmelegebb Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az év átlagos középhőmérséklete 11,99 Celsius-fok volt, ami 1,66 fokkal meghaladja az 1981 és 2010 közötti 30 év átlagát. Tavaly átlagosan 589,9 milliméter csapadék esett az országban, ami 1 százalékkal múlja alul a 30 éves átlagot. Az öntözési idény jellemzően április 15-től szeptember 30-ig tartott, de a csapadékszegény tél miatt, gazdálkodói kérésre a kormány meghosszabbította a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt március 1-jétől október 31-ig, így a gazdák már korábban is kedvezményes áron juthattak öntözővízhez.

„Az elmúlt 40 évben nem volt példa arra, hogy öntözni kelljen az Alföldön az év ezen időszakában, ha a vízhiányos állapot tartósan fennáll, az visszafordíthatatlan károsodást okoz a növényekben”

– hívták fel a figyelmet a téma fontosságára a március-áprilisi hírek.

A NAIK-AKI összesítése szerint a vízjogi engedéllyel öntözhető területek (összesen 128 629 hektár) több mint négyötöde az Alföldön található. A többi régióban csak 3800 és 5600 hektár közötti területekre volt vízjogi engedélye a gazdálkodóknak. Jász-Nagykun-Szolnok (25 787 hektár) és Békés megyében (30 434 hektár) a vízjogi engedéllyel öntözhető terület nagysága önmagában meghaladta az Alföldön kívüli öt régió teljes legálisan öntözhető, mintegy 22 ezer hektárját.

A tavalyi öntözési idényben csaknem 68 ezer hektáron 119 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók. Az öntözött terület 83 százaléka az Alföldön található, a kijuttatott víz több mint négyötöde oda jutott.

A többi öt régióban 1500-2800 hektár területen végeztek öntözéses gazdálkodást, átlagosan 4,5 millió köbméter vizet felhasználva.

Az öntözési jelentésből kiderül, hogy hektáronként átlagosan 1749 köbméter vizet használtak az öntöző gazdálkodók. Ez alig tér el a 2017-es 1788 köbméteres adattól. Régiónként nagy volt a szórás: Közép-Magyarországon 1 hektáron átlagosan 5360 köbméter vizet öntöztek ki, ami az országos átlag több mint háromszorosa, és igazolja, hogy az előző évihez képest jóval nagyobb volt az öntözési igény ezen a területen: 2017-ben mintegy 3800 köbméter volt a hektáronkénti átlag. Tavaly Észak-Magyarországon kevesebb, mint az országos átlag harmadát használták fel hektáronként, mindössze 520 köbméter vizet.

Megoldódhat a vízátvezetés problémája

Az öntözésről szóló törvény egyik legfontosabb újítása, hogy kimondja: a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Ez akkor lehetséges, ha nem lehetetleníti el az ingatlan rendeltetésszerű használatát, ellenkező esetben a „vízilétesítményt” meg kell szüntetni.

A szolgalom alapítása a gyakorlatban azt jelenti, hogy a „szolgáló ingatlan” tulajdonosa, használója – a törvény megfogalmazása szerint – „köteles tűrni”, hogy ingatlanán az öntözéses gazdálkodást folytató termelő az öntözést szolgáló vonalas vízilétesítményt alakítson ki és üzemeltessen, elvégezze az ehhez szükséges munkákat, illetve átvezesse az öntözőberendezést.

Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben alapítja, amelyet az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés érdekében megküld az ingatlanügyi hatóságnak.

A törvény rendelkezik arról is, mi történik akkor, ha megváltozik a vízjogi engedéllyel rendelkező termelő személye, illetve akkor, ha az engedélyes felhagy tevékenységével. Utóbbi esetben meg kell szüntetni a vízilétesítményt, a vízügyi hatóság pedig visszavonja az öntözési szolgalmat. Ha már mások is csatlakoztak az öntözési rendszerhez, nem kell megszüntetni, ha valamelyik csatlakozó átveszi az üzemeltetést. A vízjogi rendelkezések alapján a vízjogi engedély engedélyese módosítható.

Rögzítették az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanítás szabályait is. Ezek alapján a vízügyi hatóság határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról, amit az engedményes fizet meg az ingatlan tulajdonosának. Az összeg megállapításakor figyelembe veszik, hogy a szolgalom létrejötte miatt csökken-e az érintett ingatlan értéke. „Itt ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy egy mezőgazdasági hasznosítású ingatlan értékét adott esetben növeli, ha potenciálisan öntözhetővé válik” – jegyzi meg az előterjesztő az általános indoklásban.

Itt fontos kitérni arra, hogy

a vízjogi engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján más termelők is rácsatlakozhatnak az öntözőberendezésre. Ezáltal a beruházást végző engedélyes meg tudja osztani a költségeket az újonnan csatlakozókkal, akik a kártalanítás megfizetésében is részt vállalnak.

A törvény arról is rendelkezik, hogy ha a termelők nem tudnak megállapodni a költségek megosztásában, akkor az újak nem tudnak csatlakozni a megépült vízilétesítményhez. Ha az üzemeltetés során nem fizetik meg a fenntartási és üzemeltetési költségek rájuk eső részét, akkor az üzemeltető engedélyes visszavonhatja hozzájárulását, és erről értesíti a vízügyi hatóságot.

Hatósági eljárások helyett öntözésfejlesztési terv

Az új törvény értelmében országszerte öntözési kerületeket jelölnek ki, és ezek segítségével határozzák meg, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, és melyek nem. Fontos újítás az is, hogy öntözésfejlesztési terv készül:

megvizsgálják az öntözési kerületek természeti feltételeit, domborzati, vízrajzi, vízföldtani és talajtani adottságaikat, és ezek alapján határozzák meg, hogy melyik területen milyen technológiával lehet öntözéses gazdálkodást folytatni.

Az öntözésfejlesztési terv a gazdák eljárási terheit hivatott csökkenteni: az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása, illetve öntözési beruházás esetén nem kell környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi, halgazdálkodási, erdőgazdálkodási és bányászati engedélyezési vagy szakhatósági eljárást lefolytatni, mert mindezeket kiváltja az öntözésfejlesztési terv. A terv a leggyakrabban használt öntözési technológiák esetén betartandó környezetvédelmi, természetvédelmi, talajvédelmi feltételeket is rögzíti.

Az öntözésfejlesztési terv a kiadásától számított 20 évig lesz hatályos, ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy az öntözési kerületeket és az öntözésfejlesztési terveket rendszeresen felül kell vizsgálni, és módosítani, ha a kijelölés szempontjai vagy a feltételek megváltoztak.

Együtt könnyebb

Mivel az öntözéses gazdálkodás nagy beruházást igényel, és az üzemeltetése sem olcsó, ezért a törvény a termelők összefogásának ösztönzésére megteremti az öntözési közösségek kategóriát.

Jogi személynek minősülő öntözési közösséget csak mezőgazdasági termelők alapíthatnak, de nincs formai kényszer a jogi személy formájának megválasztására. Vagyis termelőket tömörítő gazdasági társaság, szövetkezet és termelői csoport is alakíthat öntözési közösséget. Az egyetlen törvényben rögzített feltétel erre vonatkozóan, hogy az öntözött terület szántóföldi növények esetében legalább 100 hektár, míg zöldség- és gyümölcstermesztés esetén 10 hektár legyen. A különbséget az öntözés intenzitása indokolja:

„míg szántóföldi növények esetében az öntözés a hiányzó csapadékmennyiséget pótolja, a zöldség-gyümölcs termesztés esetében folyamatos és intenzív öntözési igénnyel kell számolni”

– olvasható az általános indoklásban. Az öntözési közösségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter ismeri el hatósági határozatban, az ezzel kapcsolatos eljárások 30 nap alatt lezajlanak.

Ezen kívül a miniszter nyilvántartást vezet az öntözési közösségekről és az öntözési körzetekről. A törvény meghatározza az öntözési közösségek ellenőrzésével kapcsolatos miniszteri feladatokat, valamint rögzíti az elismerés feltételeinek meg nem felelő elismert öntözési közösséggel szemben alkalmazható szankciókat, illetve az elismerés visszavonásának feltételeit.

Előrelépésnek tekinthető az a törvényi rendelkezés, hogy az öntözésfejlesztési tervek elkészüléséig az önkéntesen megalakuló öntözési közösségek elismerésében kijelölt öntözési körzetekre a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) segítségével környezeti körzeti terveket készíttet. Ezzel e területeken egyrészt lehetővé válik a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi szakhatóságok kiváltása az engedélyezési eljárásban, másrészt mentesíti a gazdálkodókat a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat és a talajvédelmi terv elkészítésének terhe alól. Ezzel jelentős költségtől mentesülnek a termelők, mert 100 hektár előzetes környezeti vizsgálatának és talajvédelmi tervének a díja mintegy 1 millió forint.

A kiadástól számított 20 évig hatályos környezeti körzeti terveket az öntözési igazgatási szerv készíti el és a környezetvédelmi hatóság engedélyezi.

(A környezeti körzeti terveket rendszeresen felül kell vizsgálni, és módosítani kell, ha a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi feltételek változnak.)

A termelők összefogását is ösztönzi az új jogszabály
A termelők összefogását is ösztönzi az új jogszabály

Támogatás is igényelhető

Itt érdemes kitérni az öntözési körzetek fogalmára, amit szintén a most elfogadott törvény vezet be, az öntözési közösségekhez kapcsolódóan. Ezeket szintén az agrár­miniszter jelöli ki az öntözési kerület határain belül, a domborzati, a vízföldtani és a vízrajzi viszonyok figyelembe vételével. A közösségek jogosultak arra is, hogy kezdeményezzék beruházásaik nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítását annak érdekében, hogy a hatósági eljárásokat gyorsabban lefolytassák.

A törvény megteremti annak a lehetőségét is, hogy a közösségek támogatást igényeljenek működésükhöz a Vidékfejlesztési Program keretében: „az engedélyezéshez szükséges tervek, dokumentációk elkészítéséhez 90 százalékos intenzitású támogatás” vehető igénybe,

áll az általános indoklásban. A beruházási költségek csökkentését a Vidékfejlesztési Program módosításával is igyekeznek segíteni, ez egyrészt a támogatás intenzitásának növelését, másrészt egy új művelet bevezetését jelenti. A Közös Agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján csak mezőgazdasági termelőket lehet támogatni a Vidékfejlesztési Programból. A beruházási pályázatokat a termelők benyújthatják önállóan vagy kollektív beruházásként, utóbbi esetben a támogatás intenzitása tovább növelhető.

A frissen elfogadott törvénnyel létrehozható öntözési közösségek azonban a szükséges mértékben, de a tagok számára kellő szabadságot hagyva teszik lehetővé a kollektív pályázatot.

Részletek a rendeletekben

A települési önkormányzatok a tulajdonukban lévő kis vízfolyásokat, csatornákat átadhatják az államnak üzemeltetésre és fenntartásra, ha a vízfolyás vagy csatorna öntözési közösség számára továbbít vizet. Ezután az öntözési igazgatási szerv szakmailag ellenőrzi a felajánlásokat annak érdekében, hogy az öntözővíz-továbbításban szerepet betöltő víziműveket átvegyék. Az átvételről szóló üzemeltetési szerződés, illetve a kijelölő határozat alapján az öntözési igazgatási szervnek három hónapja van a gyakorlati átvételre. A törvény ezen paragrafusa sarkalatosnak minősül.

Az új jogszabály részletesen szabályozza a vízügyi igazgatási szervek, az agrártárca, a földügyi központ, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ közötti adattovábbítás szabályait is.

A kormány felhatalmazást kap benne, hogy rendeletben jelölje ki az öntözési igazgatási szervet és az öntözésfejlesztési tervet, valamint a környezeti körzeti tervet jóváhagyó hatóságot vagy hatóságokat. Ezenkívül a kormány szintén rendeletben állapít meg számos részletszabályt, egyebek között az öntözési kerületekre, az öntözésfejlesztési tervekre, a környezeti körzeti tervre, a közösségek működésére, elismerésére, valamint az öntözési szolgalom alapítására vonatkozóan.

A frissen elfogadott törvény felsorolja azokat a kapcsolódó jogszabályokat is, amelyeket módosítani kell vagy ki kell egészíteni. Ezek közül az egyik legfontosabb – egyben sarkalatosnak minősülő – paragrafus a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény kiegészítése.

Az általános indoklás szerint az öntözési célú beruházások megtérülési ideje 10-15 év is lehet. Tekintettel arra, hogy a földforgalmi törvény részletesen meghatározott előhaszonbérleti jogot biztosít több csoportnak is, de az öntözési beruházást megvalósítók számára nem, a mezőgazdasági termelők jelenleg csak saját tulajdonukban álló termőföldön végeznek öntözési tevékenységet. Emiatt indokolt biztosítani, hogy a haszonbérlő által létesített olyan jellegű öntözési beruházások esetén, amelyek „a földdel alkotórész-kapcsolatba kerülnek” – ez azt jelenti, hogy a földfelszín alá építik be, illetve más földre csak elbontás után és nagy ráfordítással telepíthetők át, és nyílt vezetésű vízilétesítmények –, a beruházó haszonbérlő számára megtérülhessenek. Ennek érdekében, ha a beruházásnak a számviteli szabályok szerinti még hátra levő értékcsökkenési leírási időszaka az új haszonbérleti jogviszony időtartamának legalább felében még fennáll, akkor szántó, gyümölcsös és szőlő művelési ágba tartozó földrészlet esetében a javaslat első ranghelyen előhaszonbérleti jogot biztosít. Az új előhaszonbérleti jog időben felmenő rendszerben gyakorolható.

Az öntözésfejlesztési terv a gazdák eljárási terheit csökkenti
Az öntözésfejlesztési terv a gazdák eljárási terheit csökkenti

Intézményi és pénzügyi háttér a jogszabályhoz

Az új öntözési törvény parlamenti vitájában elhangzott, hogy ez a jogszabály régi adóssága az eddigi kormányoknak, és hogy idén a végrehajtást, illetve az öntözésfejlesztést segítő intézményi és pénzügyi hátteret is kialakította a kabinet.

Farkas Sándor augusztusban jelentette be, hogy a kormány évi 17 milliárd forinttal, 2020-tól 2030-ig összesen 170 milliárd forinttal tervezi támogatni az öntözésfejlesztését.

Ez év júliusában megalakult a Nemzeti Földügyi Központ, és azon belül az Öntözésfejlesztési Főosztály. Ez az agrárium öntözési igazgatási központja, és feladata lesz – ezzel tehermentesítve a gazdákat – az engedélyek megszerzése is. Ezen kívül folyamatban van a Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) projekt keretében az engedélyezési eljárás elektronizálása is. A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is elérhető egy öntözésfejlesztési felhívás, 50 milliárd forintos kerettel.

Az agrártárca több egyszerűsítést is bevezetett annak érdekében, hogy minél több gazda tudjon pályázni. Egyéni projektek esetében 1 milliárd forintra, kollektív projekt esetén 2 milliárd forintra emelte a tárca a vissza nem térítendő támogatás felső határát,

emellett kollektív projektek esetében további 10 százalékponttal megemelte a támogatási intenzitást, hogy minél nagyobb és komplexebb beruházások valósulhassanak meg. Az egyszerűsítésnek köszönhetően már csak a legszükségesebb esetekben kell jogerős elvi vízjogi engedélyt csatolni a kérelmekhez, illetve osztatlan közös földtulajdon esetében már nincs szükség minden tulajdonosi hozzájárulásra, jelezte az Agrárminisztérium. Hozzátették: azok is újra pályázhatnak, akik már részesültek öntözésfejlesztési támogatásban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/51-52 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pórul járnak, akik szarvast szelídítenek

Gyönyörűek a szarvasok, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vadon élő állatok. Ha finom étellel szelídítjük őket, nekik és magunknak is árthatunk.

A tölgy a kulcs az élethez

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Hatalmas fejlődési potenciál rejlik a kertészeti ágazatban

A magyar kertészeti ágazatban nagyon komoly fejlődési lehetőség rejlik, teljesítőképességének évek óta csak a 30-40 százalékát éri el. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a stratégiai partner szakmai szervezetekkel közösen – nagy erőkkel dolgozik a fejlődést hátráltató tényezők kezelésén.

Különleges programokkal népszerűsítik a barlangokat márciusban

Idén is megrendezik a barlangok hónapját márciusban, a kampány ideje alatt kedvezményes jegyárakkal, különleges programokkal várják az érdeklődőket a nemzeti parkok - mondta el Rácz András környezetügyért felelős államtitkár a Baranya megyei Abaligeten, a programsorozat szerdai megnyitóján.

Választani kell: mogyoró vagy szarvasgomba?

Mogyoró és szarvasgomba szakmai napot rendezett Gödöllőn a gyumolcs.org csapata. Mint az előadásokból kiderült, eltérő környezeti igényeik miatt sajnos nem lehet gazdaságosan együtt termeszteni a két kultúrát.

Két-három héttel korábban elindulhat a biológiai tavasz

A bogyós gyümölcsök rügye már duzzad, és van olyan gazda, aki azt mesélte, hogy a napos, szélárnyékos, déli lejtőn lévő szőlőjében a szőlőfajták egy része már könnyezik. Ez pedig csak akkor történik meg, ha a talaj hőmérséklete 8-10 C-foknál melegebb már. A gazdák aggódnak, vajon lesz-e ennek böjtje?

Áll a bál: tiltakoznak a napelemfarm építése ellen

Heves viták és furcsa ellentmondások övezik azt a projektet, mely ha zöld utat kap, egy 80 hektár alapterületű napelemfarm épül majd meg egy délnyugat-angliai faluban, Longburtonban. A tiltakozók szerint a beruházás mögött álló cég ökológiai vandalizmusra készül, a cég képviselői azonban épp az ellentettjét állítják.

KAP: egyszerűbb biztos nem lesz

Elfogadhatatlan, hogy a brit kilépés által indokoltnál nagyobb összeget vonjanak el az agrár­támogatásokra szánt összegből az Európai Unió következő hétéves, 2021–2027 közötti költség­vetésében. Több tagállammal együtt hazánk is ezt az álláspontot képviseli Brüsszelben.

Szedjük rendbe a pázsitot – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A viszonylag enyhe téli időjárást a kerti pázsit eléggé megsínylette. Bár nem volt tartós hóborítás sehol sem az országban, a gyepek állapota már első ránézésre is siralmas. Itt az ideje, hogy akcióba lépjünk. Mindeközben pedig folytassuk a metszést, és számoljunk vele, hogy a tavaszias időjárás sok rovart felébreszt, köztük a poloskákat is.

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.