Back to top

3500 tonna szaloncukor - ennyit kell jövőre "ledolgoznunk"

Mintegy 3500 tonna fogyhat az idén az egyik legnépszerűbb szezonális termékből, a szaloncukorból, a forgalom értéke pedig 6,5 milliárd forint lehet, egyre többen vásárolnak minőségi terméket - közölte Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke az MTI-vel.

Elmondta, hogy a háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek. A vásárlók közel kétharmada a zselést választja.

Egy kilogramm szaloncukor már 799 forinttól kapható, a prémium kategóriájúak ára dobozonként elérheti a 3000 forintot, de kilogrammonként akár a 10 ezer forintot is.

Sánta Sándor - aki egyben a Chocco Garden Kft. ügyvezető igazgatója - közölte, hogy a cég alig három éve értékesít szaloncukrot a magyar piacon, de eddig minden évben valamilyen közönség díjat elnyert, idén például a legfinomabb zselés szaloncukornak járó elismerést.

Kiemelte, hogy egyre több pozitív visszajelzést kapnak a fogyasztóktól, 50 millió forint feletti az értékesítésből származó bevételük ezen édességből. Kisvállalat lévén a termékeik egyelőre kevés üzletben érhetők el, de törekszenek a bővítésre.

Szécsényi Judit, az egyebek mellett Milka szaloncukrot gyártó és forgalmazó Mondelez Hungária Kft. márkamenedzsere az MTI-nek elmondta, hogy évről évre nő ezen édesség eladása, amellyel a márkás szaloncukrok kategóriájában piacvezetőnek számítanak. Az elmúlt két évben 24 százalékkal nőtt az értékesített Milka szaloncukor mennyisége, abból éves szinten 300-400 tonnát adnak el, idén 370 tonnára számítanak. A vállalat szezonális termék értékesítésének mintegy 70 százalékát a Milka szaloncukor adja.

Évek óta a Feketeerdő íz a legkedveltebb, azt a kakaókrémes követi, a harmadik pedig a mogyorókrémes, mindezek mellett pedig nagy a kereslet a szaloncukor válogatásukra is - tette hozzá.

Csuvár Csaba, a LISSÉ Édességgyár Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy tavaly 190 tonna szaloncukrot gyártottak, idén pedig 204 tonnát. Az értékesített szaloncukorból származó bevétel 2018-ban 270 millió forintot tett ki, idén 340 millió forintot, jövőre pedig elérheti a 400 millió forintot.

Egyre nagyobb hangsúlyt képvisel a hozzáadott cukor nélküli szaloncukor a cég által gyártott mennyiségben: tavaly 13 százalék volt, idén már 18 százalék.

Ezen termékek között található laktóz- és gluténmentes változat is. A cég értékesítési adatai alapján a legkedveltebb ízeknek a zselés, a kókuszos, valamint az aszalt gyümölcsös marcipános szaloncukrok számítanak.

Szamos László, az édességgyártó Szamos Kft. főcukrásza közölte, hogy 20 százalékkal bővült a forgalmuk idén a tavalyihoz képest. Hozzátette: a fogyasztói döntések a minőségi termékek irányába tolódnak el, egyre keresettebbek a prémium termékek, így a cég által gyártott és forgalmazott szaloncukrok is. Legnépszerűbb termékük tavaly a klasszikus marcipán szaloncukor volt, amelynek forgalma évről évre bővül.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Olimpiai aranyat ért a komáromi cukrász újabb fantasztikus alkotása

Aranyérmet ért a komáromi Podmaniczky Krisztina alkotása a négy évente megrendezett IKA Kulináris Olimpián, a németországi Stuttgartban. A fantasztikus alkotásról Facebook-oldalán számolt be a komáromi cukrász.

Határérték feletti mennyiségben talált káros anyagot a Nébih egy kakaóporban

Határérték felett tartalmaz káros anyagot a Tesco által forgalmazott, saját márkás kakaóporok egyike - olvasható a jogsértések listájában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján.

A szakma világtalálkozója

A sokéves hagyományt folytatva, február első hetében újra összegyűlt a berlini vásárközpontban a gyümölcs- és zöldségszakma színe-java: termelők, export- és importőrök, nagy- és kiskereskedők, a nemesítés, a növényvédelem, a csomagolás, szállítás, logisztika, marketing és a tanúsítóhelyek szakértői – ezúttal a fenntarthatóság, az innováció és a jobb kilátások jegyében.

A csehek nem bíznak saját élelmiszereikben

A csehek többsége nagyítóval jár vásárolni, mert mániákusan tanulmányozza, hogy milyen összetevőkből áll, amit megvesz. Bizonyos termékeket sokan külföldről szereznek be, mert úgy vélik, Csehországban ugyanabban a dobozban más minőséget kapnak.

Az időjárás a legnagyobb gazdasági kockázat

A klímaváltozás mezőgazdasági termesztésre, élelmiszerbiztonságra gyakorolt hatásait, az újonnan érkezett károsítókat, invazív fajokat, az ellenük folytatott küzdelmet, a kereskedelmi globalizáció élelmiszer-biztonsági kockázatait mutatja be a Vajdahunyadvárban nyílt "Változó világunk kihívásai" című kiállítás.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Blockchain rendszer az élelmiszer-hamisítások ellen

A globális élelmiszeripar 2024-ig körülbelül 31 milliárd dollárt spórolhat a blockchain rendszer alkalmazásával – derül ki a Juniper Research tanulmányából.