Back to top

Siker a galambászdiplomáciában - Magyar fajta, magyar szemmel Európában is

Sok magyar kisállatfajta esetében küzdünk azzal a gyakorlattal, hogy a nemzetközi kiállításokon jószágainkat nem az elfogadott magyar standard, hanem valamilyen külföldi fajtaleírás alapján bírálják. Ez persze hibás ítéletekhez, parttalan vitákhoz vezethet, amelyek kára aztán a tenyésztésben csapódik le.

Van azonban út, amelyen járva elérhető, hogy a magyar fajtákat, magyar standard szerint bírálják el. Kanalas János, a Kiskun­félegy­házi Keringőgalambokat Tenyésztők Fajtaklubjának elnöke és klubja ezen ment végig…

Alapvetésként fogadjuk el, hogy az európai kisállattenyésztésben – legyen szó nyúlról, tyúkról vagy galambról – van egyfajta német hegemónia. Az erős ország erős tenyésztőszervezetei nem csak állataikkal, hanem véleményükkel is uralják, dominálják a kontinens tenyésztését. Érdemes tehát figyelni rájuk, adni a szavukra, és ha el akarunk valamit érni náluk, hát őket kell meggyőzni az igazunkról. Érdekes például, hogy ha egy galambfajta esetében az európai szövetség korábban elfogadott egy fajtastandardot, azt itthon változtatás nélkül elfogadjuk, de nem így működik ez fordított esetben.

Ha egy magyar fajtát szeretnénk odakinn elfogadtatni, akkor nem csak az adminisztratív akadálypályán kell jól teljesíteni, hanem előzetesen be is kell odakinn mutatni a fajta egyedeit.

Ezek alapján születik egy fajtaleírás, ami aztán az évek alatt még módosulhat is. Ebből viszont adódhat egy probléma, nevezetesen hogy különbség lehet – és van is – egy magyar fajta hazai és más országbeli például németországi standardja között. Így alakult például a kiskunfélegyházi keringő esetében az a szokatlan helyzet, hogy 1963 óta más standard szerint bírálták a magyar galambokat Németországban (és befolyásuk révén egész Nyugat-Európában) és más norma szerint itthon. A fajta esetében már szembetűnőek voltak a különbségek a magyar és a német állományok között. A hazai madarakat nagyobb fej, meredek homlok, zömök csőr, tömötten bélelt fésű, rövidebb láb, szélesebb mell jellemezte. Ugyanez a Lajtán túl egészen másként alakult évtizedeken át. Megérett azonban a helyzet a változásra és a Kiskunfélegyházi Keringőgalambokat Tenyésztők Fajtaklubjának elnöke kiállításokon, konferenciákon gyakran ismételt javaslatára, a német tenyésztők is kezdtek a magyar típus fele (vissza)fordulni. Érdekes módon aztán ő maguk kezdeményezték a BDRG-nél (Német Szárnyasállat-tenyésztők Szövetsége), hogy a magyar sztenderd szerint mutathassák be a galambjaikat. Erre nemrégiben biztató választ kaptak és a legjobb remények szerint a kiskunfélegyházi keringő magyar standardját átveszi a német ernyőszervezet.

A vaskézzel felügyelt standardokon csak úgy lehet változtatni, ha azok megfelelnek az állatjóléti vagy állatvédelmi előírásoknak is. A kiskunfélegyházi esetében is be kellett vetni minden apró szakmai trükköt, hiszen a fajta elvárt csőrhossza a szabályozatlan meghatározások szerint rövidebb lett volna, mint amit az állatvédelmi előírások megengednek. De persze nem mindegy, hogy milyen metodika szerint történik a mérés, a magyar fél pedig jól érvelt akkor, amikor azt a szájzugtól csőrhegyig mérték. Hogy ez életszerű-e arról persze lehet vitatkozni, de ez a hétköznapi valóság.

Ez csak a recept

Kanalas János szerint ez az út más fajtakluboknak is járható, és elsősorban a vezetés aktivitásán, agilitásán és kitartásán múlik a siker. Első lépésként le kell fordítani a mi standardjainkat németre, angolra, de meg kell fontolni a kínai, japán, vietnami, arab változatot is, mert bizony innen is van kereslet. De ha ebben a fajtaklubok nem proaktívak, akkor nem csak a piaci lehetőséget bukják el, de a globalizálódó galambászvilágban kicsúszik a kezükből a tenyésztés is, „elszabadul” a fajta és úgy járnak, mint a komáromi bukó tenyésztői, akik esetében Amerikában egy olyan galambot tenyésztenek ilyen néven, ami egy teljesen más jellegű, mint az eredeti, hazai. Ha ilyen esetekben nem tudjuk megvédeni az érdekeinket, akkor 100-150 éves tenyésztői munka mehet veszendőbe!

Hazai fajtáink

32 őshonosnak tekintett galambfajtánk van – legalábbis a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat ennyiről emlékezik meg. Ezek közül elvitathatatlanul a legnépszerűbb a budapesti magasröptű keringő. E fajta klubja tavaly alakult újjá, agilis vezetővel és fiatal, röpversenyző tagsággal. Világszinten a legnépszerűbb magyar fajta a kiskunfélegyházi keringő, hiszen ez a Balkántól, Nyugat-Európán át a tengerentúlig (USA, Kanada, Ausztrália, India, Kína, Oroszország, Dél-Afrika…) sok helyen kedvelt. Bangladesben, Hollandiában, Szaúd-Arábiában önálló klubja is működik a fajtának.

Néhány fajta azonban nehéz helyzetben van, többnyire a kevés tenyésztő miatt. Utóbbiakhoz tartozik néhány korábbi haszongalamb fajta, mint a magyar autosex tyúkgalamb vagy a magyar csirkegalamb.

Ezek jelenleg kevésbé versenyképesek a húsgalambok piacán, a rosszabb húskihozataluk és lassabb fejlődési erélyük miatt, a kiállítási galambok között pedig a kedveltebb világfajták mint például a king, strasszer stb. miatt szorulnak háttérbe. Más a helyzet a magyar óriás galamb kapcsán, amelyre korábban hatalmas kereslet volt és az országból emiatt kikerült a jó minőségű tenyészállatok zöme. Mostanra sajnos a határokon belül megtalálható állomány minősége és mennyisége nem mérhető a ’90-es években meglévőhöz. Szerencsésebb a helyzete az alföldi bugának, amely iránt az utóbbi időben megnövekedett az érdeklődés, (2018-ban az év fajtája is volt) így vele kapcsolatban érzékelhető a tenyésztők aktivitása.

Hosszú ideig probléma volt az is, hogy az Európa-szerte ismert Kiskunfélegyházi keringőt a külföldi galambászok „félegyházi keringő” néven fogadtatták el és mutatták be. Kanalas Jánosnak, a fajtaklub elnökének és csapatának a szakmai munka mellett, húszévnyi diplomáciai erőfeszítésébe került, hogy a fajta visszakaphassa eredeti nevét. Áttörést az hozott, amikor a francia standardbizottság elnöke – aki filatelista is – ajándékként egy, az 1969-es, Nemzetközi Galambkiállítás alkalmából kiadott bélyeget kapott, amin a jól ismert galamb képe mellett a „kiskunfélegyházi keringő” név szerepelt. A finom célzás megtette a hatását és a fajta francia neve kicserélődött: a Culbutant de Félegyháza most már Culbutant de Kiskunfélegyháza.

Változás jön!

A hazai galambászok óriási kedvvel tenyésztik ki az új fajtákat, számuk mára már az ötvenhez közelít. Ennek oka nem pontosan ismert, de bizonyára inspirálóan hat az európai fajtagazdaság a magyar tenyésztőkre is. Ez egy szép elhivatottság, de ha nem áll egy-egy fajta mögött megfelelő számú tenyésztő és náluk megfelelő számú galamb, azoknál nem lehet biztosított a stabilitás – figyelmeztet Kanalas János. A fajtaklub elnöke, aki a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségének alelnöke is lapunknak elmondta, rövidesen változni fog a hazai fajtaelismerés rendje. Ma egy új fajta esetében a tenyésztőcsoport elkészíti a fajta leírását, a legjobb állatokról készítenek fotókat és egy ideálrajzot. Ezt beadják az MGKSZ standard bizottságához, a testület megvizsgálja a beadvány szakmai tartalmát, és ha kell, korrekciót kér. Ez után három egymást követő évben be kell mutatni a nemzeti kiállításon a megfelelő számú egyedet, majd az MGKSZ vezetése ezt követően, ha a fajta minden kritériumnak megfelelt, kiadja a fajtaelismerést.

A jövőben azonban korszerűséget szolgáló változások lesznek, helyszíni szemlék, erősebb szak­osztályvezetői kontroll, génminták vizsgálata teszi majd szakmailag komolyabbá a galambok fajtaelismerését.

Lévai András

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Macskabiztos szobanövények

A macskák ugyan szigorúan húsevők, mégis szeretik megrágcsálni a szobanövényeket, még macskafüvet is árulnak a számukra, amit nyugodtan „legelhetnek”. A fűszálak ugyanis segítenek kiöklendezni a gyomrukban kialakult szőrgombócot. Meglepően sok szobanövény káros a macskánk egészségére, az azálea vagy a ciklámen akár halálos is lehet a számukra, szerencsére nem valószínű, hogy megkóstolnák.

Óriási lehetőségek nyílnak a versenyképesség növelésére

A 39. AGROmashEXPO első szakmai programja a Szántóföldi Szakmai Nap volt, mely a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szervezésében, számos szakember részvételével foglalkozott az agrárágazat aktualitásaival. Szóba kerültek az idei évben életbe lépő, hiánypótló pályázati lehetőségek, napjaink főbb kihívásai és a hosszú távra szóló fejlesztések lehetséges irányai is.

Malajziában is kitört az afrikai sertéspestisjárvány

Malajzia 3000 vaddisznó és házisertés megsemmisítését tervezi, miután február közepén a borneói szigeten, Sabah államban afrikai sertéspestisjárvány tört ki.

Macskáink örömmel elfogadják az ételt ellenségeinktől is?

Egy kutatás bebizonyította, hogy a macskák egyáltalán nem preferálják jobban azt a személyt, aki pozitívan viszonyul a gazdájukhoz, mint azt, aki negatívan viselkedik velük szemben.

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Győr-Moson-Sopron megyét is elérte az ASP miatti korlátozás

Az elmúlt hetekben újabb területen, ezúttal Dunaalmás külterületén elhullottan talált hat vaddisznó mintájában mutatta ki az ASP vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Innovatív megoldások a kiváló minőségű sertéshús előállításáért

Magas biológiai értékű sertéshús előállítására csaknem kétmilliárd forintos uniós és hazai támogatásból négyéves projektet zárt le a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kaposvári campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében - közölték a konzorcium tagjai kedden az MTI-vel.