Back to top

A megvalósult álom

Megvalósult álomként emlegetik mind a tulajdonosok, mind a szakmai ügyekért felelős üzemeltetők, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőn egy régi létesítmény felújításával olyan sportistálló jöhetett létre, amelynek Ausztria legeredményesebb díjlótenyésztői közül is vannak már ügyfelei.

A Sükösd Kúria Sportistállóról van szó, amelyet az idén júliusban sikerült birtokba venni a felújítás után, majd azonnal meg is telt, már várólistát is be kellett vezetni.

Fotó: Kontly László és Decsi Enikő

A történet tizenegy éve kezdődött, amikor Sükösd Árpád és Sükösd-Koller Fruzsina birtokot vásároltak Hegykőn, ahova a vidéki élet szeretete vonzotta őket. Az istálló épülete és a lovasboxok egy része már akkor is megvolt, de mivel a tulajdonosok nem lovasok, így néhány esetet kivéve teljesen kihasználatlanok maradtak az évek során.

„Többször beszéltünk róla és ötleteltünk egy lovardával kapcsolatban, de ez sokáig meg is maradt ebben a stádiumban” – idézi fel a házaspár.

Az adott lökést a dolognak, hogy a kislányuk, Ilona elkezdett lovagolni és nagyjából ebben az időben kezdte meg Decsi Enikő és Fekete György is a közös szakmai munkát Nagycenken. „Enikő lett Ilona edzője, és ezáltal az évek során betekintést nyertünk az általuk képviselt szakmai és emberi értékrendbe, ami nekünk nagyon megtetszett” – mondják. A sok beszélgetés, az idő és egyéb körülmények végül úgy hozták, hogy 2018 őszén már komolyan tervezgették egy olyan lovarda megvalósítását, ami mind felszereltségben, mind szakmaiságban minőséget képvisel, ahol lovak és lovasok egyaránt jól érzik magukat és minden lehetőség megvan a fejlődésre.

Fotó: Kontly László és Decsi Enikő

2019 elején indult a megvalósítás, majd kisebb-nagyobb bürokratikus botlások után április közepén kezdődhetett el az építkezés.

Az esős május nagyon felborította az ütemtervet, de a fáradhatatlan munkának, kitartásnak és összefogásnak köszönhetően június végén mégis eljött a beköltözés ideje.

„Mindannyian sokat dolgoztunk, hogy ez a cél, mondhatni álom megvalósuljon. Tennivaló azért még akad, és persze vannak további tervek és ötletek, amik visznek minket előre ezen az úton. Enikővel és Gyurival az értékrendünk és a víziónk nagyon hasonló, és a csapatban mindenki hozza a saját tehetségét és hozzáértését, kiegészítjük egymást, mert mindenki másban jó” – vallják a tulajdonosok, Sükösd Árpád, és Sükösd-Koller Fruzsina.

„Még mindig felfoghatatlan számunkra, hogy megvalósult egy álom.

Amikor Sükösd úr és felesége, Fruzsina megkeresett ezzel a vissza nem térő lehetőséggel, egyértelmű volt számomra, hogy Gyurival közösen vágunk bele. Habár már nem alkotunk egy párt a magánéletben, a munkában annál inkább együtt tudunk működni” – idézi fel a közös munka kezdetét Decsi Enikő.

A siker titka pedig, hogy nincsenek érdekütközések. Mindenki tudja, hogy a másik miben jó. Gyuri a fiatal lovak specialistája, és ő végzi a munka gimnasztika- és ugrórészét. Enikő az idomításban segíti a csapatot, illetve az istálló menedzselése, a tulajdonosokkal való kapcsolattartás és a gyerekekkel való foglalkozás a reszortja. Ezen felül pedig üzemeltetik az istállót, ami nem kis feladat.

„Hihetetlenül kemény év áll mögöttünk. Hajnaltól éjszakába nyúlóan, egy emberként dolgoztunk a közös célért.

Sükösd úr elképesztő kitartásával, precizitásával vitte a zászlót nap mint nap, és motiválta az egész csapatot” – emlékszik vissza Enikő, de mint mondja, a július elsejei költözés után azonnal megtelt az istálló, és azóta már várólistát is be kellett vezetniük.

Tizenhét benti box helyezkedik el az istállóban, ezt egy hatalmas ősfás terület egészíti ki, ahol három-négy nyugdíjas ló tölti a legelőn mindennapjait. Ezenkívül van egy kinti beállós rész karámmal a pónicsapatnak, és egy kinti box paddock-kal, amit esetlegesen karantén boxként tudnak használni.

Az istálló minden lehetőséget megad arra, hogy nemzetközi szinten fel tudjanak készülni a lovasok díjlovaglásban és díjugratásban. Ezt segíti egy 30 × 60 méteres négy évszakos geotextiles pálya automata öntözőrendszerrel, egy 20 × 40 méteres fedeles lovarda, jártatógép és rengeteg fával rendelkező karámrendszer, ahol a lovak vagy a délelőttöt, vagy a délután kint töltik a friss levegőn.

Az istálló lényegében magánistállóként működik. Ausztria két nagyon eredményes díjlótenyésztője is hozzájuk küldi a fiatal lovait belovaglásra vagy a problémás lovakat átlovaglásra.

„Célunk egy magas színvonalú kiképző- és eladóistálló. A mennyiség helyett szeretnénk a minőséget szem előtt tartani” – fogalmazza meg a csapat hitvallását Enikő.

Aki a Sükösd Kúria Sportistállót választja, teljes körű szolgáltatást kap, hiszen egy helyen van idomító- és ugróedző is. „Emellett a lovak jóléte áll az első helyen, amit Miki, a lovászunk és Bianka, a lóápolónk biztosít a mindennapokban. Nagyon hálásak vagyunk nekik!” – mondja Enikő.

Az elmúlt hónapokban mind a két szakágban remekelt a csapat. Az osztrák Bundeschampionáton bronzérmes lett Henry, az osztrák tenyésztésű, hároméves mén még Gyurival a nyergében, majd két hétre rá Wiener Neustadtban, az Arena Novában rendezett versenyen már Enikő lovagolta a saját tulajdonú lovát, és a második helyen végzett vele. Ugyanezen a hétvégén Gyuri és négyéves ménje, Kahuna ezüstérmes lett az Országos Tenyészversenyen a négyéves lovak kategóriájában.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a macskafürdetésről tudni érdemes

A legtöbb házi macska nem szeret fürödni. Az öntisztítás jól működik náluk. Viszont vannak helyzetek, amiket nem lehet megúszni szárazon.

Kutyafogat a Mátrában

Őszi színeit öltötte magára a Mátra. Az erdő sárgán hullámzik a hegyek-völgyek vonulatán, amíg a szem ellát. A megnyugtató csöndben különös hang üti meg a fülemet Mátrafüredhez közeledve. Kutyaugatás; de nem egy, nem kettő. Hamarosan kiderül, hogy harminckilenc kutya kelti a hangzavart. A kutyák körül Hering Tamás serénykedik, ugyanis túrázókat vár.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Felszámolnák az illegális állatkereskedelmet

Az illegális állatkereskedelem ellen lép fel az Európai Parlament, keddi állásfoglalásában javaslatot tesz a kereskedők és tenyésztők szigorú nyilvántartására az egész Európai Unióban.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.