Back to top

A megvalósult álom

Megvalósult álomként emlegetik mind a tulajdonosok, mind a szakmai ügyekért felelős üzemeltetők, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Hegykőn egy régi létesítmény felújításával olyan sportistálló jöhetett létre, amelynek Ausztria legeredményesebb díjlótenyésztői közül is vannak már ügyfelei.

A Sükösd Kúria Sportistállóról van szó, amelyet az idén júliusban sikerült birtokba venni a felújítás után, majd azonnal meg is telt, már várólistát is be kellett vezetni.

Fotó: Kontly László és Decsi Enikő

A történet tizenegy éve kezdődött, amikor Sükösd Árpád és Sükösd-Koller Fruzsina birtokot vásároltak Hegykőn, ahova a vidéki élet szeretete vonzotta őket. Az istálló épülete és a lovasboxok egy része már akkor is megvolt, de mivel a tulajdonosok nem lovasok, így néhány esetet kivéve teljesen kihasználatlanok maradtak az évek során.

„Többször beszéltünk róla és ötleteltünk egy lovardával kapcsolatban, de ez sokáig meg is maradt ebben a stádiumban” – idézi fel a házaspár.

Az adott lökést a dolognak, hogy a kislányuk, Ilona elkezdett lovagolni és nagyjából ebben az időben kezdte meg Decsi Enikő és Fekete György is a közös szakmai munkát Nagycenken. „Enikő lett Ilona edzője, és ezáltal az évek során betekintést nyertünk az általuk képviselt szakmai és emberi értékrendbe, ami nekünk nagyon megtetszett” – mondják. A sok beszélgetés, az idő és egyéb körülmények végül úgy hozták, hogy 2018 őszén már komolyan tervezgették egy olyan lovarda megvalósítását, ami mind felszereltségben, mind szakmaiságban minőséget képvisel, ahol lovak és lovasok egyaránt jól érzik magukat és minden lehetőség megvan a fejlődésre.

Fotó: Kontly László és Decsi Enikő

2019 elején indult a megvalósítás, majd kisebb-nagyobb bürokratikus botlások után április közepén kezdődhetett el az építkezés.

Az esős május nagyon felborította az ütemtervet, de a fáradhatatlan munkának, kitartásnak és összefogásnak köszönhetően június végén mégis eljött a beköltözés ideje.

„Mindannyian sokat dolgoztunk, hogy ez a cél, mondhatni álom megvalósuljon. Tennivaló azért még akad, és persze vannak további tervek és ötletek, amik visznek minket előre ezen az úton. Enikővel és Gyurival az értékrendünk és a víziónk nagyon hasonló, és a csapatban mindenki hozza a saját tehetségét és hozzáértését, kiegészítjük egymást, mert mindenki másban jó” – vallják a tulajdonosok, Sükösd Árpád, és Sükösd-Koller Fruzsina.

„Még mindig felfoghatatlan számunkra, hogy megvalósult egy álom.

Amikor Sükösd úr és felesége, Fruzsina megkeresett ezzel a vissza nem térő lehetőséggel, egyértelmű volt számomra, hogy Gyurival közösen vágunk bele. Habár már nem alkotunk egy párt a magánéletben, a munkában annál inkább együtt tudunk működni” – idézi fel a közös munka kezdetét Decsi Enikő.

A siker titka pedig, hogy nincsenek érdekütközések. Mindenki tudja, hogy a másik miben jó. Gyuri a fiatal lovak specialistája, és ő végzi a munka gimnasztika- és ugrórészét. Enikő az idomításban segíti a csapatot, illetve az istálló menedzselése, a tulajdonosokkal való kapcsolattartás és a gyerekekkel való foglalkozás a reszortja. Ezen felül pedig üzemeltetik az istállót, ami nem kis feladat.

„Hihetetlenül kemény év áll mögöttünk. Hajnaltól éjszakába nyúlóan, egy emberként dolgoztunk a közös célért.

Sükösd úr elképesztő kitartásával, precizitásával vitte a zászlót nap mint nap, és motiválta az egész csapatot” – emlékszik vissza Enikő, de mint mondja, a július elsejei költözés után azonnal megtelt az istálló, és azóta már várólistát is be kellett vezetniük.

Tizenhét benti box helyezkedik el az istállóban, ezt egy hatalmas ősfás terület egészíti ki, ahol három-négy nyugdíjas ló tölti a legelőn mindennapjait. Ezenkívül van egy kinti beállós rész karámmal a pónicsapatnak, és egy kinti box paddock-kal, amit esetlegesen karantén boxként tudnak használni.

Az istálló minden lehetőséget megad arra, hogy nemzetközi szinten fel tudjanak készülni a lovasok díjlovaglásban és díjugratásban. Ezt segíti egy 30 × 60 méteres négy évszakos geotextiles pálya automata öntözőrendszerrel, egy 20 × 40 méteres fedeles lovarda, jártatógép és rengeteg fával rendelkező karámrendszer, ahol a lovak vagy a délelőttöt, vagy a délután kint töltik a friss levegőn.

Az istálló lényegében magánistállóként működik. Ausztria két nagyon eredményes díjlótenyésztője is hozzájuk küldi a fiatal lovait belovaglásra vagy a problémás lovakat átlovaglásra.

„Célunk egy magas színvonalú kiképző- és eladóistálló. A mennyiség helyett szeretnénk a minőséget szem előtt tartani” – fogalmazza meg a csapat hitvallását Enikő.

Aki a Sükösd Kúria Sportistállót választja, teljes körű szolgáltatást kap, hiszen egy helyen van idomító- és ugróedző is. „Emellett a lovak jóléte áll az első helyen, amit Miki, a lovászunk és Bianka, a lóápolónk biztosít a mindennapokban. Nagyon hálásak vagyunk nekik!” – mondja Enikő.

Az elmúlt hónapokban mind a két szakágban remekelt a csapat. Az osztrák Bundeschampionáton bronzérmes lett Henry, az osztrák tenyésztésű, hároméves mén még Gyurival a nyergében, majd két hétre rá Wiener Neustadtban, az Arena Novában rendezett versenyen már Enikő lovagolta a saját tulajdonú lovát, és a második helyen végzett vele. Ugyanezen a hétvégén Gyuri és négyéves ménje, Kahuna ezüstérmes lett az Országos Tenyészversenyen a négyéves lovak kategóriájában.

 

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holland porták baromfija - A fríz tyúk

Miközben a tenyésztők el vannak foglalva az ismertebb fajták változatainak kitenyésztésével (szín, alak stb.), új fajták létrehozásával, addig szinte észre sem veszik a lényegében évszázadok óta változatlanul maradt és tenyésztett fajtákat. Ez utóbbiak közé tartozik a fríz tyúk is, amely nálunk szinte ismeretlen, de Hollandián kívül is kevés helyen foglalkoznak vele.

Aki feltalálta a „keltetőgépet” - Az ausztrál talegallatyúk

Amikor az első telepesek megérkeztek Ausztráliába, az ott élő madaraknak nem feltétlenül adtak új nevet, hanem inkább az óhaza és a más, már ismert területek tollasai után nevezték el őket. Így lett a szarkához színezetében nagyon hasonló, ma fuvolázómadárként ismert tollasból egyszerűen csak szarka, míg egy másikból bozóti pulyka, noha ez utóbbinak sincs sok köze az Amerikában honos pulykához.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Galambok különös nyelőcsővel - A pomerániai begyes fajta

Valamennyi galambfajtánál előfordulnak hímek, melyek a begyüket – elsősorban turbékolás közben – megtöltik levegővel. Vélhetően ezekből az egyedekből tenyésztették ki a begyes galambokat, amelyek sajátossága, hogy a begyükbe levegőt képesek nyelni, terjedelmes begyet (golyvát) fújnak, s ezt huzamosabb ideig meg is tartják.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Június 5-én indult az Agrárcenzus első szakasza

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

Alpesi legelők követei a Zemplénben

Épp’ mint a család régi autója… Semmi luxus, de mindenre használható, amire kell. Nem a legnagyobb teljesítményű, de biztosan hozza, amit elvárunk tőle. Nem csillog-villog, de a szemünknek mégis a legkedvesebb.

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.