Back to top

"Dinamikus növénytermesztés" - Fiatal kutatók a NAIK-nál

Fiatalos és dinamikus közegre talált a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán Irmes Katalin, aki tartósan ezen az állomáson képzeli el karrierjét. A harmincéves fiatal kutató gyerekkora óta mezőgazdasági pályára készült.

Előbb kertészmérnöki és ökológiai gazdálkodási képzettséget szerzett, jelenleg pedig – kis kitérő után – az osztály klasszikus szántóföldi növényekkel és alternatív fehérjenövényekkel kapcsolatos kísérleteiben vesz részt.

Irmes Katalin számára soha nem volt kérdéses, hogy a mezőgazdasági pályát választja, hiszen gyerekkora óta az agrárium „kellékeivel” volt körülvéve: növényekkel, állatokkal, a természettel és az ember által megművelt földdel.

„Annak idején már a homokozóban is kertet építettem” – tette hozzá a kezdetekről szólva.

A pálya tehát adott volt, de az még kérdés maradt, hogy az állattenyésztés vagy inkább a növénytermesztés felé orientálódjon-e. Végül az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, az állattenyésztés túl nagy felelősséggel járna, de a növénytermesztésnél nem jelentkezik annyira direkten, és a jól végzett munkát mégis siker koronázza. Végső soron tehát a növények, a növénytermesztés mellett tette le a voksát.

Kalászos kísérletek
Kalászos kísérletek
A döntés meghozatala után a kertészmérnöki alapképzés következett, és a ráépülő képzéseket keresve bukkant a Corvinus Egyetem ökológiai gazdálkodás MSc szakára. „Úgy éreztem, hogy ez tükrözi az ars poeticámat, az életszemléletemet és segít megvalósítani az ökotudatosság iránti igényemet, szóval lelkesen vágtam bele a képzésbe” – tette hozzá.

A szak elvégzése után Gyulára, a Körös-Maros Biofarmra került. A gazdaság biotejtermeléssel foglalkozik, de itt sem az állattenyésztés felé terelték a feladatai, Irmes Katalin továbbra is megmaradt a növénytermesztésnél.

Az itteni munkája és kutatásai középpontjában az alternatív fehérjenövények álltak, a takarmányozásban való hasznosításuk lehetőségei, valamint a tejtermelésre gyakorolt hatásuk. A gyulai munka után Mórahalom következett, ahol 1,5 évet töltött. Ekkor vált benne bizonyossággá, hogy kutatói pályán szeretne tovább haladni.

Ekkoriban vette szárnyai alá a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának vezetője Tar Melinda, aki bevonta egy kutatási projektbe, még 2018-ban. Irmes Katalin úgy érzi, hogy az osztályon megtalálta a helyét, és saját magát is.

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya főleg kalászos gabonafélékkel és más klasszikus szántóföldi növényekkel, így napraforgóval, kukoricával, szójával foglalkozik, de egyre nagyobb szerepet kapnak tevékenységében egyes hüvelyes növények is.

A klímaváltozás megköveteli, hogy a kutatás során egyre inkább figyelembe vegyék az időjárási szélsőségeket, így vált fontossá a Mediterráneumban szokványosnak számító fehérjenövények vizsgálata is. Közéjük tartozik a csicseriborsó, a szegletes lednek és a lóbab. Ezek Magyarországon sem teljesen ismeretlenek, de termesztésük mostanáig marginális volt, és a kutatásuknak sem olyan széles körű az irodalma, mint a klasszikus szántóföldi növényekének.

Az osztály munkájának nagy részét azonban még mindig a hagyományos szántóföldi növények teszik ki, és azok közül is a búza áll a termesztés, így a kutatás érdeklődésének középpontjában Magyarországon.

Az osztály kutatásainak fő iránya – amikben Irmes Katalin is részt vesz – az úgynevezett mikroszatellit markerek területe, főként az alternatív fehérjenövények esetében. Ez a genetikai állomány vizsgálatát jelenti mikroszatellit markerek segítségével, amelyekkel pontosan azonosíthatók a génállományban az egyes tulajdonságokért felelős gének. A fiatal kutató tavaly már publikált is ezzel kapcsolatos eredményeket.

Ezen felül a klasszikus szántóföldi növények fenntartható termesztésének kutatásában is részt vállal. Ennek célja a különféle agrotechnikai módszerek hatásainak vizsgálata, és olyan területekre terjed ki, mint a vetésforgó vagy a tápanyagellátás.

Irmes Katalin elárulta, hogy korábban ő maga sem tartotta túlságosan fiatalos területnek az agráriumhoz kapcsolódó kutatást, és bár mindig is érdekelte a terület, főleg a Gyulán töltött idő alatt úgy érezte, hogy nem kifejezetten az ő generációja alkotja a személyi állomány derékhadát. Ez a feltételezése éppen a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán dőlt meg.

„Sok esetben fiatalok a munkatársaim, és fiatalos, dinamikus az egész légkör. Azt is fontos megjegyezni, hogy manapság mindenhol nagy a fluktuáció, de itt nem” – utalt a viszonyokra a kutató. Ezt azzal magyarázza, hogy a munka jellege, a tudományos kihívás és a légkör egyaránt azt eredményezi, hogy az ott dolgozók nem ugródeszkának tekintik az osztályt, hanem egy stabil pontnak, a pályájuk jó és tartós alapjának.

„Én is szeretnék hosszú ideig itt maradni, mert úgy érzem, megtaláltam azt, amivel foglalkozni szeretek, és mert – nem utolsó sorban – itt hagynak kibontakozni is” – tette hozzá.

Ezért nem vonzza az a lehetőség sem, hogy átmenjen kutatónak a versenyszférába, egy vállalathoz.

„Ott nagyon szigorúan meghatározott kutatási vonal mentén kell haladni, amibe sem kreatív ötletek és meglátások, sem hibák nem férnek bele. Itt, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán, ha van életképes ötletem, azt be lehet vonni a kutatásba, ki lehet próbálni, hogy sikert eredményez-e.”

Tehát Irmes Katalin továbbra is az osztályon képzeli el a jövőjét, de ez nem akadályozza abban, hogy újabb és újabb célokat tűzzön ki maga elé a képzését illetően. „A PhD-t mindenképpen szeretném megszerezni. Témája az osztály tartamkísérleteihez kapcsolódna, és már folynak kísérletek ilyesmivel kapcsolatban. Ezen felül további képzéseket is el tudok képzelni.”

A fiatal kutató szeretne még jobban elmélyülni a munkában, azonban vezetői ambíciói nincsenek. „Szívesebben foglalkozom a kutatással. A vezetéshez elengedhetetlen bürokrácia nem az erősségem, inkább lennék jó erős középpályás.”

Szeged: fontos pont a térképen

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya 2016. január 1-jén alakult meg Szeged székhellyel és két kutatóállomással, amelyek Öthalom és Fülöpszállás közelében működnek. A kutatási osztály múltja azonban jóval régebbi: az 1924-ben alapított Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., ennek a termelők által jól ismert, általuk komoly eredményekkel és erős gyakorlati kapcsolatrendszerrel rendelkező intézetnek az agrotechnika osztályára és nemzetközi színvonalú kutatásokat folytató rezisztenciakutatási osztályára alapozva hozták létre.

Tevékenysége három egymással összefüggő téma köré csoportosul, a fő és az alternatív szántóföldi növényfajokkal kapcsolatos agrotechnikai, génmegőrzési, fejlesztési és növénykórtani kutatások képezik az alapját.

A szántóföldi kutatásokat a Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepen és a Fülöpszállási Kísérleti Telepen végzik. A laboratóriumi kutatásokat a szegedi központban található molekuláris biológiai, analitikai, agrotechnikai és kórtani laboratórium legújabb technológiát képviselő műszereivel és berendezéseivel végzik az osztály kutatói.

Saját komplex kutatási programjai mellett az osztály aktívan vesz részt a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekben. A pályázatok összeállításában és kivitelezésében innovatív mezőgazdasági vállalkozásokkal működnek együtt, hogy kutatásaik megtervezésénél figyelembe tudják venni a gazdálkodók és az ipari partnerek igényeit. Projektjeik megvalósításába olasz, lengyel, cseh, kenyai, marokkói és török közreműködő partnereket is bevonnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyes gyomok terjednek a madáreleséggel

Sok millióan használnak etetőket, hogy madarakat csalogassanak a lakóhelyük közelébe. Csakhogy ennek a népszerű hobbinak nem várt következménye lehet, mutatta ki nemrég egy 2 két évig tartó vizsgálatsorozat: a madáreleség-keverékek hozzájárulhatnak fontos haszonnövényeket veszélyeztető gyomok elterjedéséhez.

Gazdálkodás koronavírus idején

Távolságtartók lettünk. A koronavírus miatt ma mindenkinek minél távolabb kell maradnia azoktól, akikkel beszélget, akikkel elintéznivalója van. A távolságtartás korábban lenézett tulajdonságnak számított, de 2020 tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, mert muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről és modus vivendiről gazdasági vezetőket kérdeztünk.

NAK: a vadkárok megelőzéséhez a gazdák és a vadászok szoros együttműködése szükséges

Kezdődik a napokban a vadkároknak egyik leginkább kitett kultúra, a kukorica vetése, ezért a vadkárelhárítások megtervezéséhez, hatékony kivitelezéséhez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Vadászati Védegylet szorgalmazza a gazdák és a vadászatra jogosultak szoros együttműködését.

Sivatagba zöldellő gazdaságot

Gránit, homokkő és vörös homok uralja a Hold-völgyet. Míg a szem ellát magas sziklák, szűk szurdokok, barlangok és földcsuszamlások váltakoznak 720 négyzetkilométeren Jordánia déli részén, közel Szaúd-Arábia határához. Ennek ellenére itt található Jordánia legnagyobb farmja, a Rum Farm, ami 1986-ban jött létre a Wadi Rum-sivatag közepén, közel 2000 hektáron.

Mentsük meg az európai állattenyésztést!

A COVID-19 járvány kitörése és terjedése, valamint az azt követő, a megakadályozására a különböző kormányok által hozott intézkedések a kontinens legtöbb vendéglátó helyének hirtelen bezárását eredményezték. Ez viszont jelentős hatást gyakorolt e szolgáltatások beszálllítóira a mezőgazdasági szektorban.

Digitális tananyag a mezőgazdasági iskolákban

Összesen 18, az Agrárminisztérium által fenntartott mezőgazdasági iskolában dolgoztak ki precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó tananyagot. Simonné Szerdai Zsuzsanna, az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumának főigazgatója, a pilot program konzorciumvezetője adott interjút lapunknak.

Nielsen: megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja

Megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja, ezt támasztja alá, hogy március 23. és 29. között a hiper-, szupermarketekben és drogériákban az élelmiszerek és vegyi áruk forgalma 39 milliárd forintot tett ki, ami csupán 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nielsen piackutató kedden az MTI-vel.

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Hogyan gazdálkodunk járvány idején? - gazdasági vezetőket kérdeztünk

Manapság elfogadott, sőt kötelező viselkedésforma a távolságtartás, 2020 telének végére, tavaszára ez lett a szokás. Az élet mégsem állhat meg, muszáj termelni, termeszteni, a mindennapi élelmiszert előállítani. A kialakult helyzetről, a modus vivendiről gazdasági vezetőket szólaltat meg a Magyar Mezőgazdaság e heti, 15. száma.

Roberto Salmito, a BASF Hungária Kft. agrodivízió vezetőjének nyílt levele

"Rendkívül fontos most, hogy figyelemmel tudjuk kísérni a szántóföldek állapotát és kihasználjuk a közelgő kezelésekhez optimális időablakot is. Mi a magunk részéről úgy szeretnénk Önt ebben segíteni, hogy a 2020-as idényben ingyenesen biztosítjuk a xarvioTM Field Manager-t." Roberto Salmito, a BASF Hungária Kft. agrodivízió vezetőjének nyílt levelét közöljük.