Back to top

"Dinamikus növénytermesztés" - Fiatal kutatók a NAIK-nál

Fiatalos és dinamikus közegre talált a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán Irmes Katalin, aki tartósan ezen az állomáson képzeli el karrierjét. A harmincéves fiatal kutató gyerekkora óta mezőgazdasági pályára készült.

Előbb kertészmérnöki és ökológiai gazdálkodási képzettséget szerzett, jelenleg pedig – kis kitérő után – az osztály klasszikus szántóföldi növényekkel és alternatív fehérjenövényekkel kapcsolatos kísérleteiben vesz részt.

Irmes Katalin számára soha nem volt kérdéses, hogy a mezőgazdasági pályát választja, hiszen gyerekkora óta az agrárium „kellékeivel” volt körülvéve: növényekkel, állatokkal, a természettel és az ember által megművelt földdel.

„Annak idején már a homokozóban is kertet építettem” – tette hozzá a kezdetekről szólva.

A pálya tehát adott volt, de az még kérdés maradt, hogy az állattenyésztés vagy inkább a növénytermesztés felé orientálódjon-e. Végül az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, az állattenyésztés túl nagy felelősséggel járna, de a növénytermesztésnél nem jelentkezik annyira direkten, és a jól végzett munkát mégis siker koronázza. Végső soron tehát a növények, a növénytermesztés mellett tette le a voksát.

Kalászos kísérletek
Kalászos kísérletek
A döntés meghozatala után a kertészmérnöki alapképzés következett, és a ráépülő képzéseket keresve bukkant a Corvinus Egyetem ökológiai gazdálkodás MSc szakára. „Úgy éreztem, hogy ez tükrözi az ars poeticámat, az életszemléletemet és segít megvalósítani az ökotudatosság iránti igényemet, szóval lelkesen vágtam bele a képzésbe” – tette hozzá.

A szak elvégzése után Gyulára, a Körös-Maros Biofarmra került. A gazdaság biotejtermeléssel foglalkozik, de itt sem az állattenyésztés felé terelték a feladatai, Irmes Katalin továbbra is megmaradt a növénytermesztésnél.

Az itteni munkája és kutatásai középpontjában az alternatív fehérjenövények álltak, a takarmányozásban való hasznosításuk lehetőségei, valamint a tejtermelésre gyakorolt hatásuk. A gyulai munka után Mórahalom következett, ahol 1,5 évet töltött. Ekkor vált benne bizonyossággá, hogy kutatói pályán szeretne tovább haladni.

Ekkoriban vette szárnyai alá a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának vezetője Tar Melinda, aki bevonta egy kutatási projektbe, még 2018-ban. Irmes Katalin úgy érzi, hogy az osztályon megtalálta a helyét, és saját magát is.

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya főleg kalászos gabonafélékkel és más klasszikus szántóföldi növényekkel, így napraforgóval, kukoricával, szójával foglalkozik, de egyre nagyobb szerepet kapnak tevékenységében egyes hüvelyes növények is.

A klímaváltozás megköveteli, hogy a kutatás során egyre inkább figyelembe vegyék az időjárási szélsőségeket, így vált fontossá a Mediterráneumban szokványosnak számító fehérjenövények vizsgálata is. Közéjük tartozik a csicseriborsó, a szegletes lednek és a lóbab. Ezek Magyarországon sem teljesen ismeretlenek, de termesztésük mostanáig marginális volt, és a kutatásuknak sem olyan széles körű az irodalma, mint a klasszikus szántóföldi növényekének.

Az osztály munkájának nagy részét azonban még mindig a hagyományos szántóföldi növények teszik ki, és azok közül is a búza áll a termesztés, így a kutatás érdeklődésének középpontjában Magyarországon.

Az osztály kutatásainak fő iránya – amikben Irmes Katalin is részt vesz – az úgynevezett mikroszatellit markerek területe, főként az alternatív fehérjenövények esetében. Ez a genetikai állomány vizsgálatát jelenti mikroszatellit markerek segítségével, amelyekkel pontosan azonosíthatók a génállományban az egyes tulajdonságokért felelős gének. A fiatal kutató tavaly már publikált is ezzel kapcsolatos eredményeket.

Ezen felül a klasszikus szántóföldi növények fenntartható termesztésének kutatásában is részt vállal. Ennek célja a különféle agrotechnikai módszerek hatásainak vizsgálata, és olyan területekre terjed ki, mint a vetésforgó vagy a tápanyagellátás.

Irmes Katalin elárulta, hogy korábban ő maga sem tartotta túlságosan fiatalos területnek az agráriumhoz kapcsolódó kutatást, és bár mindig is érdekelte a terület, főleg a Gyulán töltött idő alatt úgy érezte, hogy nem kifejezetten az ő generációja alkotja a személyi állomány derékhadát. Ez a feltételezése éppen a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán dőlt meg.

„Sok esetben fiatalok a munkatársaim, és fiatalos, dinamikus az egész légkör. Azt is fontos megjegyezni, hogy manapság mindenhol nagy a fluktuáció, de itt nem” – utalt a viszonyokra a kutató. Ezt azzal magyarázza, hogy a munka jellege, a tudományos kihívás és a légkör egyaránt azt eredményezi, hogy az ott dolgozók nem ugródeszkának tekintik az osztályt, hanem egy stabil pontnak, a pályájuk jó és tartós alapjának.

„Én is szeretnék hosszú ideig itt maradni, mert úgy érzem, megtaláltam azt, amivel foglalkozni szeretek, és mert – nem utolsó sorban – itt hagynak kibontakozni is” – tette hozzá.

Ezért nem vonzza az a lehetőség sem, hogy átmenjen kutatónak a versenyszférába, egy vállalathoz.

„Ott nagyon szigorúan meghatározott kutatási vonal mentén kell haladni, amibe sem kreatív ötletek és meglátások, sem hibák nem férnek bele. Itt, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán, ha van életképes ötletem, azt be lehet vonni a kutatásba, ki lehet próbálni, hogy sikert eredményez-e.”

Tehát Irmes Katalin továbbra is az osztályon képzeli el a jövőjét, de ez nem akadályozza abban, hogy újabb és újabb célokat tűzzön ki maga elé a képzését illetően. „A PhD-t mindenképpen szeretném megszerezni. Témája az osztály tartamkísérleteihez kapcsolódna, és már folynak kísérletek ilyesmivel kapcsolatban. Ezen felül további képzéseket is el tudok képzelni.”

A fiatal kutató szeretne még jobban elmélyülni a munkában, azonban vezetői ambíciói nincsenek. „Szívesebben foglalkozom a kutatással. A vezetéshez elengedhetetlen bürokrácia nem az erősségem, inkább lennék jó erős középpályás.”

Szeged: fontos pont a térképen

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya 2016. január 1-jén alakult meg Szeged székhellyel és két kutatóállomással, amelyek Öthalom és Fülöpszállás közelében működnek. A kutatási osztály múltja azonban jóval régebbi: az 1924-ben alapított Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., ennek a termelők által jól ismert, általuk komoly eredményekkel és erős gyakorlati kapcsolatrendszerrel rendelkező intézetnek az agrotechnika osztályára és nemzetközi színvonalú kutatásokat folytató rezisztenciakutatási osztályára alapozva hozták létre.

Tevékenysége három egymással összefüggő téma köré csoportosul, a fő és az alternatív szántóföldi növényfajokkal kapcsolatos agrotechnikai, génmegőrzési, fejlesztési és növénykórtani kutatások képezik az alapját.

A szántóföldi kutatásokat a Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepen és a Fülöpszállási Kísérleti Telepen végzik. A laboratóriumi kutatásokat a szegedi központban található molekuláris biológiai, analitikai, agrotechnikai és kórtani laboratórium legújabb technológiát képviselő műszereivel és berendezéseivel végzik az osztály kutatói.

Saját komplex kutatási programjai mellett az osztály aktívan vesz részt a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekben. A pályázatok összeállításában és kivitelezésében innovatív mezőgazdasági vállalkozásokkal működnek együtt, hogy kutatásaik megtervezésénél figyelembe tudják venni a gazdálkodók és az ipari partnerek igényeit. Projektjeik megvalósításába olasz, lengyel, cseh, kenyai, marokkói és török közreműködő partnereket is bevonnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőlével a pettyesszárnyú muslica ellen

A biotermesztők számára akart olcsó csapdát kifejleszteni a Massachusetts Egyetem szaktanácsadó professzora, Jaime Piñero. Azt tapasztalta, hogy a hígított szőlőlével töltött csapdák több pettyesszárnyú muslicát fogtak, mint a kereskedelemben kaphatók. Ez alapján pedig tömegcsapdázásra alkalmas eszköz kifejlesztésébe fogott.

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Fontos a repce tápanyag-utánpótlása a tavaszi vegetációs periódusban

A repce tavaszi fejtrágyázása több helyen már megtörtént, azonban sokan két részletben, osztott fejtrágyázást végeznek, a kiegyenlítettebb tápanyag-utánpótlás érdekében. Az intenzív repcetermesztésnek ma már szinte kihagyhatatlan eleme a lombtrágyázás is.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

A pékek spájzolnának

A búza árának emelkedése hamarosan a kenyér akár 15–20 százalékkal történő drágulásához vezet, közölte az ukrán malomipari szövetség, és felkérte a hatóságokat, hogy a jelenlegi árak fenntartása érdekében ideiglenesen csökkentsék a gabonafélék exportját.

Kacsák a szőlőben: reszkessetek csigák!

Mintegy 1600 indiai futókacsát engednek nap mint nap szabadon a szőlőben a Vergenoegd Löw dél-afrikai borbirtok, hogy kártevőktől mentesítse az ültetvényt. A kacsák boldogan fogyasztják a csigákat és a rovarokat, ami lehetővé teszi, hogy a szőlőben kevesebb rovarölő szert használjanak. A birtok szerint az indiai futókacsák gyorsabbak, mint más fajták, így sokkal hatékonyabbak fedik le a területet.

Húsipar: két potenciális kockázat látható

Átmeneti lehet az elmúlt hetekben tapasztalt élősertés ár csökkenés, Kína újraindulásával ismét emelkedhetnek az árak - mondta az InfoRádiónak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A hazai boltokban helyreállt az ellátás, az ágazat számára inkább a importtakarmányok érkezésének akadozása, és egy esetleges tömeges megbetegedés okozhat gondot.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.