Back to top

"Dinamikus növénytermesztés" - Fiatal kutatók a NAIK-nál

Fiatalos és dinamikus közegre talált a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán Irmes Katalin, aki tartósan ezen az állomáson képzeli el karrierjét. A harmincéves fiatal kutató gyerekkora óta mezőgazdasági pályára készült.

Előbb kertészmérnöki és ökológiai gazdálkodási képzettséget szerzett, jelenleg pedig – kis kitérő után – az osztály klasszikus szántóföldi növényekkel és alternatív fehérjenövényekkel kapcsolatos kísérleteiben vesz részt.

Irmes Katalin számára soha nem volt kérdéses, hogy a mezőgazdasági pályát választja, hiszen gyerekkora óta az agrárium „kellékeivel” volt körülvéve: növényekkel, állatokkal, a természettel és az ember által megművelt földdel.

„Annak idején már a homokozóban is kertet építettem” – tette hozzá a kezdetekről szólva.

A pálya tehát adott volt, de az még kérdés maradt, hogy az állattenyésztés vagy inkább a növénytermesztés felé orientálódjon-e. Végül az utóbbi mellett döntött, mert úgy érezte, az állattenyésztés túl nagy felelősséggel járna, de a növénytermesztésnél nem jelentkezik annyira direkten, és a jól végzett munkát mégis siker koronázza. Végső soron tehát a növények, a növénytermesztés mellett tette le a voksát.

Kalászos kísérletek
Kalászos kísérletek
A döntés meghozatala után a kertészmérnöki alapképzés következett, és a ráépülő képzéseket keresve bukkant a Corvinus Egyetem ökológiai gazdálkodás MSc szakára. „Úgy éreztem, hogy ez tükrözi az ars poeticámat, az életszemléletemet és segít megvalósítani az ökotudatosság iránti igényemet, szóval lelkesen vágtam bele a képzésbe” – tette hozzá.

A szak elvégzése után Gyulára, a Körös-Maros Biofarmra került. A gazdaság biotejtermeléssel foglalkozik, de itt sem az állattenyésztés felé terelték a feladatai, Irmes Katalin továbbra is megmaradt a növénytermesztésnél.

Az itteni munkája és kutatásai középpontjában az alternatív fehérjenövények álltak, a takarmányozásban való hasznosításuk lehetőségei, valamint a tejtermelésre gyakorolt hatásuk. A gyulai munka után Mórahalom következett, ahol 1,5 évet töltött. Ekkor vált benne bizonyossággá, hogy kutatói pályán szeretne tovább haladni.

Ekkoriban vette szárnyai alá a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályának vezetője Tar Melinda, aki bevonta egy kutatási projektbe, még 2018-ban. Irmes Katalin úgy érzi, hogy az osztályon megtalálta a helyét, és saját magát is.

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya főleg kalászos gabonafélékkel és más klasszikus szántóföldi növényekkel, így napraforgóval, kukoricával, szójával foglalkozik, de egyre nagyobb szerepet kapnak tevékenységében egyes hüvelyes növények is.

A klímaváltozás megköveteli, hogy a kutatás során egyre inkább figyelembe vegyék az időjárási szélsőségeket, így vált fontossá a Mediterráneumban szokványosnak számító fehérjenövények vizsgálata is. Közéjük tartozik a csicseriborsó, a szegletes lednek és a lóbab. Ezek Magyarországon sem teljesen ismeretlenek, de termesztésük mostanáig marginális volt, és a kutatásuknak sem olyan széles körű az irodalma, mint a klasszikus szántóföldi növényekének.

Az osztály munkájának nagy részét azonban még mindig a hagyományos szántóföldi növények teszik ki, és azok közül is a búza áll a termesztés, így a kutatás érdeklődésének középpontjában Magyarországon.

Az osztály kutatásainak fő iránya – amikben Irmes Katalin is részt vesz – az úgynevezett mikroszatellit markerek területe, főként az alternatív fehérjenövények esetében. Ez a genetikai állomány vizsgálatát jelenti mikroszatellit markerek segítségével, amelyekkel pontosan azonosíthatók a génállományban az egyes tulajdonságokért felelős gének. A fiatal kutató tavaly már publikált is ezzel kapcsolatos eredményeket.

Ezen felül a klasszikus szántóföldi növények fenntartható termesztésének kutatásában is részt vállal. Ennek célja a különféle agrotechnikai módszerek hatásainak vizsgálata, és olyan területekre terjed ki, mint a vetésforgó vagy a tápanyagellátás.

Irmes Katalin elárulta, hogy korábban ő maga sem tartotta túlságosan fiatalos területnek az agráriumhoz kapcsolódó kutatást, és bár mindig is érdekelte a terület, főleg a Gyulán töltött idő alatt úgy érezte, hogy nem kifejezetten az ő generációja alkotja a személyi állomány derékhadát. Ez a feltételezése éppen a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán dőlt meg.

„Sok esetben fiatalok a munkatársaim, és fiatalos, dinamikus az egész légkör. Azt is fontos megjegyezni, hogy manapság mindenhol nagy a fluktuáció, de itt nem” – utalt a viszonyokra a kutató. Ezt azzal magyarázza, hogy a munka jellege, a tudományos kihívás és a légkör egyaránt azt eredményezi, hogy az ott dolgozók nem ugródeszkának tekintik az osztályt, hanem egy stabil pontnak, a pályájuk jó és tartós alapjának.

„Én is szeretnék hosszú ideig itt maradni, mert úgy érzem, megtaláltam azt, amivel foglalkozni szeretek, és mert – nem utolsó sorban – itt hagynak kibontakozni is” – tette hozzá.

Ezért nem vonzza az a lehetőség sem, hogy átmenjen kutatónak a versenyszférába, egy vállalathoz.

„Ott nagyon szigorúan meghatározott kutatási vonal mentén kell haladni, amibe sem kreatív ötletek és meglátások, sem hibák nem férnek bele. Itt, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztályán, ha van életképes ötletem, azt be lehet vonni a kutatásba, ki lehet próbálni, hogy sikert eredményez-e.”

Tehát Irmes Katalin továbbra is az osztályon képzeli el a jövőjét, de ez nem akadályozza abban, hogy újabb és újabb célokat tűzzön ki maga elé a képzését illetően. „A PhD-t mindenképpen szeretném megszerezni. Témája az osztály tartamkísérleteihez kapcsolódna, és már folynak kísérletek ilyesmivel kapcsolatban. Ezen felül további képzéseket is el tudok képzelni.”

A fiatal kutató szeretne még jobban elmélyülni a munkában, azonban vezetői ambíciói nincsenek. „Szívesebben foglalkozom a kutatással. A vezetéshez elengedhetetlen bürokrácia nem az erősségem, inkább lennék jó erős középpályás.”

Szeged: fontos pont a térképen

A NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztálya 2016. január 1-jén alakult meg Szeged székhellyel és két kutatóállomással, amelyek Öthalom és Fülöpszállás közelében működnek. A kutatási osztály múltja azonban jóval régebbi: az 1924-ben alapított Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., ennek a termelők által jól ismert, általuk komoly eredményekkel és erős gyakorlati kapcsolatrendszerrel rendelkező intézetnek az agrotechnika osztályára és nemzetközi színvonalú kutatásokat folytató rezisztenciakutatási osztályára alapozva hozták létre.

Tevékenysége három egymással összefüggő téma köré csoportosul, a fő és az alternatív szántóföldi növényfajokkal kapcsolatos agrotechnikai, génmegőrzési, fejlesztési és növénykórtani kutatások képezik az alapját.

A szántóföldi kutatásokat a Szeged-Öthalmi Kísérleti Telepen és a Fülöpszállási Kísérleti Telepen végzik. A laboratóriumi kutatásokat a szegedi központban található molekuláris biológiai, analitikai, agrotechnikai és kórtani laboratórium legújabb technológiát képviselő műszereivel és berendezéseivel végzik az osztály kutatói.

Saját komplex kutatási programjai mellett az osztály aktívan vesz részt a hazai és nemzetközi tudományos együttműködésekben. A pályázatok összeállításában és kivitelezésében innovatív mezőgazdasági vállalkozásokkal működnek együtt, hogy kutatásaik megtervezésénél figyelembe tudják venni a gazdálkodók és az ipari partnerek igényeit. Projektjeik megvalósításába olasz, lengyel, cseh, kenyai, marokkói és török közreműködő partnereket is bevonnak.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

A biogazdálkodás fortélyai

Nem csak a vegyszerek szinte teljes kiiktatásától lesz "bio" egy gazdaság, hanem attól, hogy ellenőrzött körülmények között gazdálkodunk. Persze az előírások betartása mellett fontos, hogy valóban képviseljük mindazt, ami a biokertészkedést jelenti. Vagyis ügyelni kell az ökológiai egyensúlyra, a biológiai sokféleség fennmaradására.

A KWS gazdálkodóknak készült digitális megoldása design-díjat kapott

A myKWS mezőgazdasági termelők számára készült digitális megoldás, szolgáltatás kategóriában elnyerte a 2020-as iF Design Award díjat. A díj számos tudományágban, egyebek mellett a belsőépítészet, a csomagolás és a szolgáltatások területén ismeri el a kivételes tervezési eredményeket.

Repülővel viszik a román napszámosokat spárgát szedni

Veszélyeztetik a spárga betakarítását Németországban a koronavírus-járvány okozta határzárak és egyéb szigorítások. A spárgaszedést évek óta kizárólag vendégmunkásokkal oldják meg a német gazdák. Most repülőgépeket béreltek a munkások szállításához.

Valamit már sejtünk az aranysakálról

Az aranysakál térhódítása egyre komolyabb potenciális veszélyforrás a hazai vadfajfaunára. A vélhetőleg Horvátországból eredő új „bevándorlásuknak” köszönhető, hogy a ’90-es években a Dráva menti déli határvidéken szaporodó példányokat véltek megfigyelni. Azóta állandó állományuk alakult ki az ország déli megyéiben, de mára már az ország minden térségéből beszámoltak jelenlétükről.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

Válsághelyzeti munkacsoport alakult a Vetőmag Szövetségnél

Koronavírus operatív csoportot alakított a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az intézkedés célja, hogy a vetőmag-ellátás és szállítás érdekében minél több információt gyűjtsenek és közvetítsenek a stratégiai fontosságú ágazatból az Agrárminisztérium felé.

Mi lenne, ha a napelem éjszaka is működne?

Mi lenne, ha a napelemek éjszaka működnének? Egy amerikai egyetem professzora és végzős hallgatója egy tanulmányban írja le az első hallásra mulatságos és ellentmondásos ötletet, mely lehet új távlatokat nyit a megújuló energiaforrások felhasználásának területén.

"Infrás kasza", mely védi a fűben lapuló őzgidákat

A kaszálások idején különféle vadfajok lapulnak meg a számukra biztonságosnak vélt magas kultúrákban. A vadriasztó lánc nem olyan hatékony, mint ahogyan azt elvárják a termelők. A Pöttinger fejlesztette SENSOSAFE berendezés lényege egy olyan infravörös optikai rendszer, amely a kasza előtti sávot pásztázza és észleli a vad jelenlétét.