Back to top

Illatos fehérek Villányból

Az elmúlt időszakban a korábbinál is többször említették Günzer Tamás villányi borász nevét. Ennek az az oka, hogy az idén neki ítélte a több szakmai szervezetből álló grémium Az Év Pincészete Magyarországon díjat. Pedig ő a saját szavaival élve „gyárilag” nem is borász.

Minden egy jól célzott ajándékkal kezdődött: diplomaosztójára 1991-ben édesapja 0,3 hektáros kis termő szőlőültetvényt ajándékozott neki a villányi szőlők egyik legjobb termőhelyén, a Jammertal dűlőben. Az élet továbbgondolta ezt a vonalat, és szinte azzal egy időben kis pincét is örökölt Palkonyán, ahol elkészítette az első borát.

Gyárilag nem borász

Günzer Tamás nagy szerelme az állattenyésztés volt, azt tanulta a kaposvári egyetemen, és az volt a foglalkozása is, szarvasmarha-ágazatot vezetett hosszú évekig.

De ott volt az ajándék szőlő! „Amikor a papától megkaptam, azt mondta, tied a munka, tied a bevétel” – emlékszik vissza. Villányban, ahol felnőtt, szinte mindenki művelt egy kis szőlőt, az édesapjának is voltak területei annak ellenére, hogy gépésztechnikusként dolgozott. Gyerekkorában Tamás is segített neki a szőlő- és a pincemunkákban. De azt mondja, „gyárilag” nem borász, sokat kellett tanulnia, hogy szakszerűen szőlészkedjen, borászkodjon.

Meg is lett az eredménye, rögtön az első bort, amit a kis palkonyai pincében készített, benevezte a villányi borversenyre, ahonnét aranyéremmel tért haza.

Azt az 1991-es Portugiesert azon melegében el is tudta adni, így meglett a bevétel is. Ez óriási sikerélmény volt, így elhatározta, tovább folytatja a borok készítését.

A nyereséget minden évben a területek növelésére fordította, mindig vásárolt kisebb-nagyobb darabot a meglévőhöz, így 2002-re 4,5 hektárra nőtt a birtok. Ekkor döntött úgy, hogy leveti a gumicsizmát, elhagyja az állatokat és végérvényesen borász lesz. Ez volt az az év, amikor a Pannon Bormustrán, ahol minden évben kiválasztják Magyarország csúcsborát, egy Günzer Tamás-bor került ki győztesen, akkor lett az ország legjobb bora a barrikolt Cabernet sauvignon-nedűje. Ez nemcsak számára volt meglepetés – hiszen, mint mondja, nem is tudta, hogy versenyez a bora, mert azt egy kereskedő nevezte be –, de mások is felkapták a fejüket, ki az az ismeretlen borász, aki elvitte előlük a trófeát.

Illatmániás

Villány elsősorban a mély színű, testes vörösborairól nevezetes, ezért feltűnő, hogy sok könnyű fehérbor kerül ki Günzer Tamás pincészetéből. A magyarázat a borízlés és a piac változásában rejlik. A bort nemcsak el kell készíteni, de el is kell adni, vallja a pince tulajdonosa, figyelembe kell tehát venni, hogy mit diktál a piac. Ezért a most divatos illatos reduktív fehérborokból is széles a kínálatuk.

A legtöbbet rozéból készítenek, mert arra mutatkozik kereslet, a legbüszkébbek pedig a nagytestű vörösborokra, hiszen a versenyekről szinte kizárólag azok hozzák el az érmeket, ami a szakmai sikereket jelenti.

A fogyasztók körében azonban kezdenek háttérbe szorulni az ilyen típusú borok, sokkal keresettebbek a rozék és a gyümölcsös, illatos, könnyű fehérek. Nem esik nehezére ezek készítése, illatmániás borászként definiálja magát.

Az ő nevéhez fűződik például az Irsai Olivér szőlőfajta engedélyeztetése Villányban.

„Itt soha nem termelték ezt a fajtát, azért javasoltam, mert igen népszerű, keresett, és miért zárnánk ki magunkat ebből a körből, ha a terület adottságai erre is alkalmasak” – érvel. Az egyik legnépszerűbb boruk a Mont Blanc cuvée, Muscat Ottonel, Olasz rizling és Chardonnay házasítása. Sikertermék, és személyes kedvence is, mindennap megiszik belőle egy-két pohárral. Évről évre több készül belőle, mégsem elég. Üzleti filozófiája roppant egyszerű és logikus, azt mondja, azokból a borokból kell többet készíteni, amelyek ízlenek a fogyasztónak, és amelyek jól fogynak.

Példaként a „problémás” Pinot noir-t említi, amelyet az egész család imád, ezért készítenek is belőle szép borokat, de csak keveset, mert nagyon nehezen adható el.

Azt, hogy a borokról és a piacról vallott elgondolásai helyénvalóak, bizonyítják az eddig elért eredményei, amelyeket hosszasan lehetne sorolni, néhányra azonban különösen büszke. Az egyik, hogy 2015-ben Az Év Agráremberévé választották, és egy-két borverseny-eredményt is kiemel a sok közül. Mindig emlékezetes marad a 2010-ben Svájcban megrendezett Le Mundial du Merlot Nemzetközi Borverseny, ahol a világ összes Merlot-ja ringbe szállt. Günzerék elhozták az aranyérmet, sőt, a legjobb magyar Merlot-bort tették le akkor az asztalra. Idehaza két egymást követő évben az ország legjobb újbora került ki a pincészetükből, tavaly és tavalyelőtt a primőr rozéboraik hódították meg a zsűrit, amelyeket több száz minta közül választottak ki. Ezek az eredmények erősítik meg abban a hitben, hogy helyes úton jár. Mára a birtok 66 hektáros, évenként félmillió palack bort értékesítenek. Minden szegmensben kiszolgálják a piacot, a magyar áruházláncoktól a gourmet éttermekig lehet találkozni boraikkal.

Mindig másképp

Úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van Günzer Tamás pincészetében, de Tamás, aki a tökéletességre törekszik, megjegyzi, hogy a borturizmus területén van egy kis lemaradásuk. Nincsenek szálláshelyeik, ezért most azon dolgozik. Ám ahogy a borkínálat összeállításában, ebben sem a megszokott utat követi. Másban gondolkodik.

Első kísérletként éppen azon a kedves domboldalon lévő szőlőben, amelyet anno az édesapjától örökölt, vendégszállássá alakítják át a meglévő kis présházakat.

Így a vendégek reggel a szőlősorok között ébredhetnek, és nyáron a diófa árnyékában hűsölhetnek. Ezt a vonalat továbbgondolva, konténerházakat terveznek a szőlő közé, hogy minél közelebb kerüljenek a turisták ahhoz a világhoz, amely a borászok számára a mindennapokat jelenti.

Törekszenek arra, hogy egyéni dolgokat valósítsanak meg, ez jellemzi a rendezvényeiket is. Két fesztiváljuk egyike a Hal Napok, akkor az egész pincészetet halászfaluvá alakítják át, szabad tűzön készülnek a halételek, amelyeket a horvát határ túloldaláról, Kopácsról érkező híres halfőzőmesterek készítenek. Hogy miért épp hal? Kiderül, hogy Tamás és fia, Roland komoly horgászemberek, a nemzetközi vizeket is meghódították már. De nemcsak kifogni szeretik a halat, hanem elkészíteni és megenni is imádják a halból készült ételeket. Mindezt a pince falán lévő fotók is igazolják. Emellett balkáni gasztronómiai napokat is rendeztek és a Márton-napi libanapok sem maradnak el. A sor jövőre tovább bővül.

Együtt az egész család

Boldogság számára, hogy pincészetében a család minden tagja aktívan részt vesz. A feleségéé a vendéglátás, és még sok más feladat, ami a vállalkozás fenntartásához szükséges.

A főborász Günzer Roland még a húszas éveinek elején jár, de már harmadik éve ő a felelős a borkészítésért.

Rögtön az érettségi után beállt a pincészetbe, bár édesapja szerette volna, ha továbbtanul. Épp akkor ment el a főborász, és Roland azt mondta, megpróbálja ő. Nagy fába vágta a fejszéjét, komoly feladat zúdult a nyakába, de már látszik, hogy megküzd vele, remekül csinálja. A közgazdász diplomát szerzett Gina a családi cég marketingese, remek rendezvényeket szervez a pincészetbe. Ő írja a pályázatokat, üzemelteti a webáruházat, borbemutatókon, rendezvényeken népszerűsíti a boraikat.

A család minden tagja megdolgozott Az Év Pincészete díjért, a sikert a fogyasztókkal is tudatni szeretnék, ezért minden palackon feltüntetik majd ezt az információt.

„Nagy büszkeség számunkra, ugyanakkor óriási felelősség is. Ezután még jobban kell figyelni arra, hogy hibátlan, tökéletes borokat tegyünk le az asztalra. Ez nagy kihívás is” – vélekedik Günzer Tamás.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Forralt bor: egy igazi lélekmelengető ital

A tél mindezidáig megtréfált bennünket. Az igazi forraltborfogyasztók legnagyobb bánatára nem jöttek igazán a hidegek, az arcra piros színt festő, a kezünket gémberítő zimankó. Pedig a forraltborhoz nem csak megfelelő alapanyagok, hanem megfelelő külső körülmények is szükségeltetnek.

Egy kiemelkedő borsor a DiBonistól

Kevés olyan borbemutatón vehettünk idáig részt, ahol az első tételtől az utolsóig csak elismeréssel tudtunk szólni. Ilyen kivételes élményben volt részünk a Vajdaságból érkező DiBonis Borászatnak köszönhetően, akik a Magyar Sommelier Szövetség meghívására mutatkoztak be a Stex Házban, Budapesten.

Erősödik az állami bormarketing tevékenység

Ez év elejétől a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magyar borral kapcsolatos egységes állami kommunikációért és a borturizmusért felel, míg az Agrárminisztérium (AM) irányítása alatt működő Agrármarketing Centrum (AMC) a közösségi bormarketing állami feladatait látja el.

Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren

Bőséges szőlőtermést jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a Kárpát-medencei borrendek képviselői az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.

Újabb három év a borszőlőültetvények szerkezetátalakítási támogatásában

Megjelent a borszőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához a 2019/2020-2021/2022 borpiaci években nyújtott támogatásról szóló 1/2018. (II. 1.) FM rendelet módosítása, amely új egyéni terv benyújtási időszakot határoz meg. Ezzel újabb három évre megnyitja a támogatás igénylésének lehetőségét.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Az Agrármarketing Centrumhoz kerül a közösségi bormarketing

Szétválasztják a közösségi bormarketinggel és a klasszikus borturizmussal kapcsolatos feladatokat.