Back to top

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Az előző részt itt olvashatja

Némely faj elterjesztésében a méhészek is jelentős szerepet játszottak, ám idővel kivadulva özönnövénnyé, inváziós fajjá váltak (például a bálványfa és a gyalogakác), mások alapvetően megmaradtak parkokban, kertekben, erdősávokban. Írássorozatom következő részeiben ezeket a hordást biztosító fa- és cserjefajokat kívánom bemutatni a méhészeti érték és az erdészeti, természetvédelmi „fafajpolitika” tekintetében.

Tövises lepényfa

A tövises lepényfa (Gleditsia triacanthos) más néven gledícsia vagy Krisztus-tövis (bár a Szentföldön nem fordult elő Krisztus korában és napjainkban sem), az atlantikus Észak-Amerikából (a Mississippi torkolatától) származó klasszikus parkfa, díszfa, melyet sövényként is alkalmaznak, fatermesztési céllal alapvetően nálunk nem ültetik.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, de a teleinket jól bírja. Elviseli a szárazságot, ugyanakkor a rövidebb elöntést is tűri. Talaj tekintetében nem igényes, de kedveli a tápanyagban dús termőhelyeket, a mérsékelten szikes talajokon is megél. Utóbbiak azonban jobbára természetvédelmi oltalom alatt álló területek, melyek egzóta fajokkal napjainkban már nem fásíthatók. Igénytelen, jó alkalmazkodó képességű fa, ellenben nagyon sok fényre van szüksége. Jól tolerálja a szélnek kitett helyeket és a városi légszennyezést is. Mintegy 25 méteres magasságot érhet el. Törzse egyenes, koronája laza. Kérge sokáig sima, paraszemölcsökkel tarkított, szürkésbarna színű. Gyakran hosszú, elágazó, fényes tövisek találhatók a törzsén, de létezik tövistelen változata is. Az idősebb fák kérge hosszanti irányban repedezett, nagyobb lemezekben leváló. Vesszője zegzugos, barna színű, fényes felületű, szintén tövises. Ezek a tövisek vagy egyágúak vagy elágazók.

Rejtett rügyei vannak, amelyek 2-5-ös csoportokban állnak, valódi csúcsrüggyel a hajtás végén nem rendelkezik. Levele egyszeresen vagy kétszeresen párosan szárnyalt, 20-30 cm hosszú, 10-15 levélkéből álló összetett levél.

Az egyes levélkék megnyúlt tojásdad alakúak, 1-3 cm hosszúságúak, csúcsuk tompa, szélük enyhén csipkés, rövid nyéllel csatlakoznak a hajtás tengelyéhez. Virága lehet egy- vagy kétivarú, pillangós virágzat. Az apró, zöld, sugarasan részarányos virágok, 5-7 cm-es füzérszerű fürtökben nyílnak. Illatosak, egyivarúak vagy hímnősek, porzót előzők. A termős virágokban a portokok rendszerint fejletlenek. A szabadon álló porzók száma 6-10. Júniusban-júliusban virít. Termése 30-40 cm hosszúságú, széles, lapos, olykor csavarodott hüvely. Magja nagy, 8-10 mm, lapos, világosbarna.

1. kép: A lepényfa leveles hajtása, virágzata és termése
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda M.

Méhészeti jelentősége

A nektár a kissé bemélyedő, a virágtakaró levelektől határolt vacok felületén, a porzók körül választódik ki. Kitűnő méhlegelőként tarják számon, mely az akác után bő nektárt és virágport szolgáltat. A méhek tömegesen látogatják a június második felében-végében, kb. 1-2 hétig (8-10 napig) virágzó fákat. A gyűjtő méhek zsongása ilyenkor már messziről hallatszik. Nektártermelésére vonatkozó vizsgálatokat hazánkban nemigen folytattak. Külföldi szakirodalomban 0,10-0,38 mg cukor­értékről és igen magas százalékos cukortartalomról írnak, de ezek több évtizede készült kutatási eredmények. Nincs akkora mennyiségben, hogy önállóan fajtamézet adna, belekeveredik a nyári vegyes virág- vagy napraforgómézünkbe.

Ültetése, telepítése

A lepényfa magja az akáchoz hasonlóan nagyon vastag héjú. Az elvetett mag csak akkor csírázik ki, ha a vetés előtt magkezelést alkalmazunk, vagyis forrázzuk vagy szkarifikáljuk. Mivel idegenhonos fafajról van szó, az erdőtörvény értelmében erdősítésre nem használható, vagyis célállományt nem telepíthetünk belőle. Ültetése fásításban, méhes tanyák, méhész telephelyek környékén javasolt. Kiváló védősövény létesíthető belőle, mely hatalmas, szúrós tövisei miatt áthatolhatatlan még a vad számára is. Ebben az esetben viszont a metszés, a sövénynyírás miatt nem tud biztosítani úgy hordást a méheink számára, mint fa alakban.

Közvetlenül a műutak mellé ültetése nem javallott, mert az útra lehulló termése a gépjárművektől szétkenődik a burkolaton és csúszóssá, balesetveszélyessé teszi azt.

Vágáskora 50-70 év, természetes életkorát tekintve akár 120 évig is életképes. Méhlegelő javítására, a hordástalan időszak leszűkítése, áthidalása érdekében ültetésre és további, újbóli méhészeti-értékvizsgálatokra érdemes fafaj.

Gyalogakác

A gyalogakác (Amorpha fruticosa) szintén a pillangósvirágúak családjába tartozik (nevezik ámorfának, ámorakácnak, víziakácnak, kinincsnek és süketakácnak is). Észak-Amerikából került Európába (1724-ben), ahol gyorsan elterjedt. Magyarországon az 1900-as évek elején jelent meg, az Alföldön, különösen a Tisza mentén gyakori inváziós (özön) faj, domb- és hegyvidéken szórványos előfordulású.

Termőhelyi igénye, morfológiája

2. kép: A gyalogakác leveles hajtása, virágzata és termése

Fényigényes, melegkedvelő, fagyra érzékeny. Laza talajú, időszakos elöntésű nem árnyékos élőhelyek, ártéri magaskórósok, kaszálórétek, legelők, üde cserjések, folyó menti ligeterdők, bokorfüzesek, nemes nyárasok, csatornapartok, kezeletlen töltésoldalak mind gyakoribb cserjéje. Szárazabb termőhelyeken, homoktalajokon is előfordul, mivel gyakran ültették fasorokba, mezővédő erdősávokba (az ’50-es években az alföldi erdőgazdaságok sokfelé ültették, vasútvonalak mentén tűzvédelmi pásztának is telepítették, ahonnan aztán kivadult). Termetét tekintve 3-4 m magasra nő, ágai hosszúak, felfelé törekvők, majd kihajlók. Gyökérzete mélyre nyúlik és vízszintesen is nagy kiterjedésű. Vesszője bordás, vékony, sárgás vagy szürkésbarna. Rügyei aprók, barnák, szárhoz simulók, gyakran kettő áll egymás felett. Levelei szórt állásúak 11-25 levélkéből állnak, páratlanul szárnyaltan összetettek, kissé áttetszően pontozottak. Levelei és fiatal hajtásai indigószerű festéket adnak. Őszi lombszíne halvány zöldessárga. A virágok aprók, bódító illatúak, rövid kocsányokon keskeny, 7-15 cm hosszú, végálló, elágazó fürtvirágzatban állnak. A virágoknak csak az ibolyás vagy kékeslila, 6-7 mm hosszú vitorlája van meg, mely az ivarleveleket körülveszi. A 10 lila porzószál csak az alján nőtt össze és hosszan kilógnak. Mindez a méhek számára kedvező virágszerkezetet jelent. A portokok sárgásak, a nektármirigy a magház közelében található. Hüvelytermése 6-9 mm hosszúságú, sárgás vagy szürkésbarna színű, nem felnyíló. Magja fényes, 3-5 évig csírázóképes. Rövid életű cserje. Tőről jól sarjadzik, az elfekvő ágakból is kihajt. Tűz után újra kisarjad.

Méhészeti jelentősége

Május végén, június elején virágzik körülbelül 2 héten át. A méhek a nektárért és a pollenért tömegesen látogatják. Nektárjának legkisebb és legnagyobb mért cukorértéke 0,029, illetve 0,063 mg, átlagosan 0,045. Cukorszázaléka 10,1 és 58,00%, az időjárási körülményektől függően. Egyes helyeken pergethető mennyiségben fajtamézet ad, ez az ámorméz, vagy ámorakácméz. Van olyan méhész, aki úgy reklámozza, hogy: „A Tisza ajándéka”. Selymes, harmonikus ízvilága, magas virágpor s így ásványi anyag tartalma miatt sokan keresik.

Természetvédelmi és gazdasági kártétele

Ami a méhészek szemében „a Tisza ajándéka”, az a természetvédelmi és vízügyi szakemberekében „a Tisza átka”, amit „tűzzel-vassal irtani kell!”

Leginkább ugyanis az ártéri lágyszárú és cserjés növényzetet veszélyezteti. Az élőhelyet alkalmatlanná teszi a fészkelő és a nyílt területeken táplálkozó madarak, illetve átjárhatatlanná teszi a nagy termetű emlősök számára. A gyalogakác terjedése a legnagyobb átalakító hatással az ártéri természetes fátlan és cserjés növényzetre van. A tiszai áradások során a milliónyi szétterített magja révén ezeket az élőhelyeket elözönli. Erdőtársulásokban, faállományokban erőteljesen gátolja az erdőfelújítást. Ahol tömegesen fordul elő, ott gyors kezdeti növekedésével elnyomja a fiatal csemetéket vagy az újulatot, és csak igen nagy költséggel szorítható vissza. Az ártéri erdők felújításánál óriási gondot okoz, ezért az erdészet szinte egyértelműen gyomfajnak tekinti. A gátrendszereken elburjánzó állományainak gyökérzete gyengíti a töltések állagát, és a folyómenti munkagép-felvonulási sávokat is járhatatlanná teszi. Gyorsítja a csatornák és fokok eltömődését. Emiatt a vízügyi igazgatóságok is a visszaszorításán dolgoznak. A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló kormányrendelete alapján a megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományainak visszaszorításáról gondoskodni kell. Méhészeknek tetszik vagy sem, ez a helyzet. Ezért lehetőleg ne ültessük!

Japán akác

A Japán akác (Sophora japonica) neve kissé megtévesztő, ugyanis nincs közeli rokonságban a fehér akáccal (bár mindkettő a pillangósvirágúak családjába tartozik a növényrendszertanban), és Japánban sem őshonos – Északkelet-Kína és Korea az őshazája. Az 1740-es években került Franciaországba, ahonnan Európa-szerte elterjedt, mint kedvelt díszfa.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, a hideg és nedves talajt, illetve az elöntést nem bírja. Meleg és szárazabb talajon jobb növekedést mutat.

Az enyhén szikes területeken is megél. Fiatalon árnyéktűrő, később megkívánja a jó megvilágítást. Akár 25 méter magasra is megnő, hazánkban azonban ritkán ér el 20 m-nél nagyobb méretet.

3. kép: A japánakác leveles hajtása, virágzata és termése
Inkább másod-, harmadrendű fa. Szabad állású egyedei nagy, kerek koronával rendelkeznek. Törzse általában enyhén hajlott. Kérge sokáig sima, idősebb korában mélyen, hosszanti irányú repedések jelennek meg rajta. Hajtásai 3-4 éves korukig zöldek maradnak, fehér színű paraszemölcsökkel tarkítottak, majd megbarnulnak, tövissel nem rendelkeznek. A rügyek aprók, a levélalap takarásában maradnak egészen a lombhullásig. A levelei összetettek, páratlanul szárnyaltak, a levélgerincen átlagosan 7-17 (9-15) levélke található. Ezek tojásdad alakúak, levélválluk ék alakú, csúcsuk pedig kihegyesedő. Lombja ősszel viszonylag sokáig a fán marad. A virágai 15-30 cm hosszú összetett (több mint 200 tagú) nyílt fürtvirágzatba (bugába) rendeződnek. Sárgásfehér színűek, illatosak. A porzószálak nem forrtak össze - mint ahogyan a fehér akácnál jellemző - hanem szabad állásúak és az alsó szirmok sem képeznek csónakot. A megporzás után 5-8 cm hosszú, 2-6 magvú fel nem nyíló, olvasószerű vagy cikkelyes hüvelytermése fejlődik. Ez éréskor is zöld színű marad, magjai viszont feketék, melyeket nyálkás felszínű maghéj borít. Magja mérgező. Termésének beéréséhez hosszú, meleg őszt kíván. Növekedése kezdetben gyors (60-80 cm/év), jó a visszaszerző képessége, tőről jól sarjad.

Méhészeti jelentősége

Július végén – augusztusban virágzik. Akár 2-3 hétig is virít, késő-nyári hordásnövény. Virágzása idején a méhek tömegesen látogatják. Virágait igen hamar, még friss állapotban lehullatja, ilyenkor a dolgozók a földön lévő virágokat is látogatják és ott is kiszívják a nektárt. Sajnos csak sok évtizedes vizsgálati eredmények vannak a cukortartalmáról és nektártermelő képességéről. Ezen kutatások alapján egy virágban naponta 0,07-0,22 mg nektár termelődik, átlagosan 38%-os cukortartalommal. Más mérési eredmények szerint 0,53-1,43 mg között ingadozik a cukorértéke, 35,0-75,2 cukorszázalékkal. Kedvező méhészeti tulajdonságai ellenére nem elterjedt fafaj, megmaradt inkább parkfának, díszfának – erdőgazdasági jelentősége nincs.

Ültetése, telepítése

Mivel idegenhonos, egzóta fafaj, külterületen telepíteni nem javasolt. Utcafásításokban, parkosításokban lehet rá lehetőség, de olyan helyen, ahol a lehulló termése nem okoz gondot, ugyanis a burkolaton elkenődik, s így baleseti veszélyforrást jelent. Mérgező magja miatt óvodák, „kisiskolák” környékére szintén nem ajánlatos ültetni. Egyébként a levegő- és porszennyezést, illetve a városi klímát jól bírja. Fiatal korban rendszeres öntözést igényel. Viszonylag későn, 6-8 éves korban kezd el virágozni, s ily módon nektárforrást biztosítani a méhek számára.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ méztermelése és az uniós mézimport

A világ mézpiacának tavalyi alakulásáról még nincsenek pontos adatok, de a korábbi évek adatváltozásai is jól mutatják a nagyságrendeket és az irányokat, melyek nem feltétlenül kedveznek a hazai és más európai uniós méhészeknek. A méz százalékos pontosságú származásának, illetve minőségének feltüntetését célzó spanyol, francia és portugál törvénytervezeteket az Európai Bizottság elutasította.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Brüsszelben tüntettek az európai méhészek

Az olcsó import és a hamisított méz ellen tüntettek európai méhészek Brüsszelben.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Elkeseredésükben teleöntötték mézzel az agrárminisztérium bejáratát

Egy német méhészpár 2,5 tonna, glifozáttal szennyezett mézet borított Julia Klöckner agrárminiszter irodája elé tiltakozásképpen a német agrárkormányzat politikájával szemben.

Uniós projekt keretében irtják az akácfát!

A Fertő-tó környéki osztrák méhészek aggódnak, hogy a régióban környezetvédelmi projektek keretében kiirtják az akácot. A magyar méhészeket nem fenyegetik az akác irtását célzó projektek, hiszen 2014-ben az akácfát és az akácmézet hungarikummá nyilvánítottak.

Meg akart tanulni méhészkedni, ezért méheket lopott

Egy 23 éves férfi tavaly július elején a Komárom-Esztergom megyei Kocs község külterületéről ellopott 12 darab méhkaptárt a benne lévő méhcsaládokkal és mézzel együtt. A tettes egyedül szállította el és egy ismerőse telkén pakolta le a zsákmányt – írta a police.hu decemberben.

A növényvédő szerek gyengítik a méhek immunrendszerét

A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét.