Back to top

Libamáj - Harcias állatvédők, hátráló ínyencek

Nincs jövője a töméssel hizlalt májnak, panaszolják a szakemberek. Nemcsak az alapvető biológiai ismeretekkel sem rendelkező aktivisták jelentenek gondot, akik szinte magukat képzelik a kukoricát nyelő liba helyébe, ezért mindent megtesznek a tömés betiltásáért.

Az állatvédők azt állítják, a nyelőcsövet duzzasztó nagy mennyiségű táplálék és a zsírmáj elfogadhatatlan szenvedést okoz az állatoknak, nem tudván, hogy valójában evolúciós eredetű képességekkel riogatnak, amelyek nélkül talán liba sem lenne a földön.

Elvégre, a liba nem ember, hanem egy vándormadár, amely a több ezer kilométeres út előtt minél több táplálékot igyekszik magához venni és elraktározni. Ezt segíti az elképesztően tágulékony nyelőcsöve, és a zsírmáj, ami ínséges időkben tartalék tápanyaggal látja el az állatokat. Hízott libamáj tehát a tömés „felfedezése” előtt is volt. Még az ókorban rájöttek arra is, hogy szabályozott etetéssel a máj gyarapodása befolyásolható. Egyiptomban nedves gabonával tömtek, a római birodalomban liszt, dió és füge keverékével hizlalták a szárnyasok máját – az eredmény pedig az uralkodók asztalán is bizonyított.

– Tény ugyanakkor, hogy a kényszer­etetés elleni tiltakozás sem új keletű, és ebből a szempontból nincs különbség a liba- és kacsamáj között. Szerintem különösen a libával előállított tömött máj van abszolút vesztes helyzetben – mondja Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa, aki maga is foglalkozik májlibákkal.

– A libát eleve sokkal drágább előállítani, mint például a kacsát. Rosszabbak a szaporasági mutatói, ráadásul sokkal több betegsége van. Ilyen például a mikoplazma-fertőzés, ami kifejezetten kockázatossá teszi a tartását. És itt nem egyszerűen egy állategészségügyi gondról van szó: az alapvető probléma az, hogy a liba nem bírja a nagytömegű tartást, egész szervezete tiltakozik ellene, és ez megágyaz az újabb és újabb bántalmaknak. Kezdődött a Derzsy-féle betegséggel (libainfluenza) a ’70-es évek elején, majd folytatódott a kolerával, a polyomával, a circovírussal és így tovább. Ha a mikoplazma problémáját megoldjuk, jön majd másik betegség, mert a liba nem viseli az iparszerű technológiát. Olyan tartásformát, ami ezeket a problémákat megoldaná, nem tudunk bevezetni, mert már a mostani is drága, de azzal végképp megfizethetetlenné válna a lúd – mondja a professzor.

A kacsa minden tekintetben előnyösebb faj, illetve ebben az esetben inkább fajhibrid. Megbízható, nagyon jó az ellenálló képessége, tömegesen tartható, minden gond nélkül előállítható vele hízott máj, és jóval szaporább is.

A liba 40 hetes korára lesz ivarérett, és maximum 55 tojást tojik. A kacsa a 23. hétre már termelőképes, tenyészérett, és 230–250 tojást tojik. Ezekből ugyan nem lesz annyi tömhető napos kacsa, mint amennyi kikel belőlük, mert főleg a gácsért tömik – csak Magyarországon tömik a tojókat is –, de még így is sokkal több és olcsóbb napos kacsa állítható elő.

Bogenfürst Ferenc szerint a libával évszázadok óta nem csinálnak semmit. Nem tenyésztik, nem szelektálják, nem próbálnak iparszerű tartásra alkalmas madarat előállítani belőle, úgy, mint a tyúkból, a pulykából vagy a házi kacsából. Ő hosszú évek óta mondja, hogy foglalkozni kéne vele, és akkor lehetővé válna a kitörés a mostani helyzetből. Csakhogy akik eddig is óriási hasznot húztak az ágazatból, azok semmit nem forgattak vissza bele. A kutatásokból sem lett semmi, pedig voltak, akik jelentős forrásokat kaptak ilyen célra – teszi hozzá.

– Sajnos, mi hiába pályáztunk többször is, sosem nyertünk – panaszolja. – Ennek ellenére jelenleg is próbálkozunk a libamáj tömés nélküli előállításával, most is kísérletezünk a saját szerény kereteink között. Meg lehet csinálni, ebben biztos vagyok. A franciáknak sikerült igazi foie gras minőségű libamájat előállítaniuk, amit már publikáltak is. Nekünk is vannak eredményeink, de olyan minőségű májat, mint ők, még nem tudunk előállítani. A franciák bámulatba ejtő teljesítményről számoltak be: 450–500 grammos májtömeget tudnak kihozni, 50 százalékos zsírtartalommal. Ez foie gras minőség! Mi is képesek vagyunk 350 gramm elérésére, ami esetenként felmegy 400 grammra is, de a zsírtartalommal gond van, az nem ilyen magas. De persze így is nagyon finom – állítja a szakember.

Minimum 5, de inkább 10 évbe telne létrehozni egy olyan technológiát, ami lehetővé tenné a tömés nélküli májelőállítást ilyen minőségben. A szelekcióhoz, a mérésekhez, a teszteléshez ennyi időre biztosan szükség lesz – de megérné!

Kacsa vagy liba?

A kacsamájat jóval olcsóbb előállítani, mint a libamájat, de ugyanúgy használható mint a libamáj. Két lényeges különbség azért van a két májtípus között: még a nagy tömegú libamájból sem sül ki olyan sok zsiradék, mint a kacsamájból. Egy 700 grammos libamájból 19–25 százaléknyi zsír sül ki, míg egy ugyanekkora kacsamájból minimum 45, de inkább 60 százalék. Ezért kacsamájból nem is állítanak elő 700 grammosnál kisebbet. De libamájból sem engedik a 800 grammnál nagyobb tömeget, a franciák az ilyet már büntetik, mégpedig éppen azért, mert e súly fölött már a libamájnál is emelkedik a sütési veszteség. Minél nagyobb ugyanis a máj, annál nagyobb a sütési veszteség.

Európában a német nyelvterületeken, sőt már a skandináv országokban és Amerika számos államában is elutasítják a töméssel előállított hízott májat. Ezekben az országokban szinte korlátlan piaca lenne a tömés nélküli libamájnak, még úgy is, ha a mostaninál sokkal drágább lenne. A fogyasztóknak ugyanis nem a májjal van gondjuk, hanem a töméssel. Ebben az esetben pedig nem lenne kényszeretetés, mert a liba magától enne, annak a genetikai parancsnak engedelmeskedve venné fel a többlettakarmányt, amit a vándorút előtt amúgy is követne.

A húslibára van és lesz is igény, de főként szezonálisan lehet értékesíteni. Fő exportpiacainkon, a német nyelvterületen, a liba megmaradt Márton-napi és karácsonyi főételnek úgy, mint Amerikában a hálaadási pulyka: szinte csak az évnek ebben a szakában keresik. Bogenfürst Ferenc szerint itthon nem lenne szezonális a libahús, ha többet áldoznánk a propagálására. De jelenleg még az éttermekben is kizárólag ilyentájt lehet libaételeket enni, máskor nem kerül az étlapra.

A kacsa ebben a tekintetben is teljesen más termék. A fogyasztása elterjedt, egész évben keresett cikk világszerte. Jóval zsírosabb a libánál, teljes testzsírtartalma 36 százalék.

Ezt tapasztalhatjuk is, hiszen a sütőből jóval kevesebb húst vehetünk ki, mint amekkorát betettünk. Azt mondják, a tenyésztők jó pár évig foglalkoztak a testzsírtartalom csökkentésével, de csupán 1–2 százalékot sikerült lefaragniuk belőle. Ezért bejelentették, hogy ők felhagynak a „pénzkidobással”: a vevők vegyék tudomásul, hogy ez egy ilyen zsíros termék – a fogyasztók pedig tudomásul veszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

Megkezdődött a madáretetési szezon

Az első fagyok beköszöntével megkezdődött a 131. országos énekesmadár-etetési szezon, amely 1890 óta vonja be Magyarország lakosságát a madáretetésbe. A mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és az emeletes házak ablakaiban, erkélyein is - olvasható a Magyar Madártani Egyesület közleményében.

A növényi alapanyagokból készült ételek mellett kötelezte el magát az IKEA

A svéd bútorforgalmazó óriásvállalat célja, hogy 2025-re az éttermeiben kínált ételek fele, az általa forgalmazott, előre csomagolt élelmiszereknek pedig 80 százaléka növényi alapanyagokból készüljön. Több lesz a csirkéből és halból készült ételük is.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Erős Pista bevetette a szupererőt a csípős szaloncukorban

Karácsonyi hiánycikké vált tavaly az Erős Pistás szaloncukor, és az óriási érdeklődést látva a kecskeméti Univer Product az idén már országosan forgalomba hozta. Újdonságként a lágyan csípős szaloncukrok mellé tett sokkal karakteresebb Haragos Pista változatot is. Így a bátrabbak kipróbálhatják, milyen az, amikor Erős Pista extra csípős rokonával beveti a szupererőt.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Életbe léphet az EU és Kína közötti, földrajzi árujelzők védelméről szóló megállapodás

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyásával 2021 elejétől életbe léphet az a megállapodás, amely száz európai földrajzi árujelzőnek (a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés) Kínában, illetve száz kínai földrajzi árujelzőnek az unióban biztosít védelmet azok jogtalan használatával, termékutánzatokkal szemben - közölte az uniós tanács hétfőn.

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit.

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.