Back to top

Libamáj - Harcias állatvédők, hátráló ínyencek

Nincs jövője a töméssel hizlalt májnak, panaszolják a szakemberek. Nemcsak az alapvető biológiai ismeretekkel sem rendelkező aktivisták jelentenek gondot, akik szinte magukat képzelik a kukoricát nyelő liba helyébe, ezért mindent megtesznek a tömés betiltásáért.

Az állatvédők azt állítják, a nyelőcsövet duzzasztó nagy mennyiségű táplálék és a zsírmáj elfogadhatatlan szenvedést okoz az állatoknak, nem tudván, hogy valójában evolúciós eredetű képességekkel riogatnak, amelyek nélkül talán liba sem lenne a földön.

Elvégre, a liba nem ember, hanem egy vándormadár, amely a több ezer kilométeres út előtt minél több táplálékot igyekszik magához venni és elraktározni. Ezt segíti az elképesztően tágulékony nyelőcsöve, és a zsírmáj, ami ínséges időkben tartalék tápanyaggal látja el az állatokat. Hízott libamáj tehát a tömés „felfedezése” előtt is volt. Még az ókorban rájöttek arra is, hogy szabályozott etetéssel a máj gyarapodása befolyásolható. Egyiptomban nedves gabonával tömtek, a római birodalomban liszt, dió és füge keverékével hizlalták a szárnyasok máját – az eredmény pedig az uralkodók asztalán is bizonyított.

– Tény ugyanakkor, hogy a kényszer­etetés elleni tiltakozás sem új keletű, és ebből a szempontból nincs különbség a liba- és kacsamáj között. Szerintem különösen a libával előállított tömött máj van abszolút vesztes helyzetben – mondja Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa, aki maga is foglalkozik májlibákkal.

– A libát eleve sokkal drágább előállítani, mint például a kacsát. Rosszabbak a szaporasági mutatói, ráadásul sokkal több betegsége van. Ilyen például a mikoplazma-fertőzés, ami kifejezetten kockázatossá teszi a tartását. És itt nem egyszerűen egy állategészségügyi gondról van szó: az alapvető probléma az, hogy a liba nem bírja a nagytömegű tartást, egész szervezete tiltakozik ellene, és ez megágyaz az újabb és újabb bántalmaknak. Kezdődött a Derzsy-féle betegséggel (libainfluenza) a ’70-es évek elején, majd folytatódott a kolerával, a polyomával, a circovírussal és így tovább. Ha a mikoplazma problémáját megoldjuk, jön majd másik betegség, mert a liba nem viseli az iparszerű technológiát. Olyan tartásformát, ami ezeket a problémákat megoldaná, nem tudunk bevezetni, mert már a mostani is drága, de azzal végképp megfizethetetlenné válna a lúd – mondja a professzor.

A kacsa minden tekintetben előnyösebb faj, illetve ebben az esetben inkább fajhibrid. Megbízható, nagyon jó az ellenálló képessége, tömegesen tartható, minden gond nélkül előállítható vele hízott máj, és jóval szaporább is.

A liba 40 hetes korára lesz ivarérett, és maximum 55 tojást tojik. A kacsa a 23. hétre már termelőképes, tenyészérett, és 230–250 tojást tojik. Ezekből ugyan nem lesz annyi tömhető napos kacsa, mint amennyi kikel belőlük, mert főleg a gácsért tömik – csak Magyarországon tömik a tojókat is –, de még így is sokkal több és olcsóbb napos kacsa állítható elő.

Bogenfürst Ferenc szerint a libával évszázadok óta nem csinálnak semmit. Nem tenyésztik, nem szelektálják, nem próbálnak iparszerű tartásra alkalmas madarat előállítani belőle, úgy, mint a tyúkból, a pulykából vagy a házi kacsából. Ő hosszú évek óta mondja, hogy foglalkozni kéne vele, és akkor lehetővé válna a kitörés a mostani helyzetből. Csakhogy akik eddig is óriási hasznot húztak az ágazatból, azok semmit nem forgattak vissza bele. A kutatásokból sem lett semmi, pedig voltak, akik jelentős forrásokat kaptak ilyen célra – teszi hozzá.

– Sajnos, mi hiába pályáztunk többször is, sosem nyertünk – panaszolja. – Ennek ellenére jelenleg is próbálkozunk a libamáj tömés nélküli előállításával, most is kísérletezünk a saját szerény kereteink között. Meg lehet csinálni, ebben biztos vagyok. A franciáknak sikerült igazi foie gras minőségű libamájat előállítaniuk, amit már publikáltak is. Nekünk is vannak eredményeink, de olyan minőségű májat, mint ők, még nem tudunk előállítani. A franciák bámulatba ejtő teljesítményről számoltak be: 450–500 grammos májtömeget tudnak kihozni, 50 százalékos zsírtartalommal. Ez foie gras minőség! Mi is képesek vagyunk 350 gramm elérésére, ami esetenként felmegy 400 grammra is, de a zsírtartalommal gond van, az nem ilyen magas. De persze így is nagyon finom – állítja a szakember.

Minimum 5, de inkább 10 évbe telne létrehozni egy olyan technológiát, ami lehetővé tenné a tömés nélküli májelőállítást ilyen minőségben. A szelekcióhoz, a mérésekhez, a teszteléshez ennyi időre biztosan szükség lesz – de megérné!

Kacsa vagy liba?

A kacsamájat jóval olcsóbb előállítani, mint a libamájat, de ugyanúgy használható mint a libamáj. Két lényeges különbség azért van a két májtípus között: még a nagy tömegú libamájból sem sül ki olyan sok zsiradék, mint a kacsamájból. Egy 700 grammos libamájból 19–25 százaléknyi zsír sül ki, míg egy ugyanekkora kacsamájból minimum 45, de inkább 60 százalék. Ezért kacsamájból nem is állítanak elő 700 grammosnál kisebbet. De libamájból sem engedik a 800 grammnál nagyobb tömeget, a franciák az ilyet már büntetik, mégpedig éppen azért, mert e súly fölött már a libamájnál is emelkedik a sütési veszteség. Minél nagyobb ugyanis a máj, annál nagyobb a sütési veszteség.

Európában a német nyelvterületeken, sőt már a skandináv országokban és Amerika számos államában is elutasítják a töméssel előállított hízott májat. Ezekben az országokban szinte korlátlan piaca lenne a tömés nélküli libamájnak, még úgy is, ha a mostaninál sokkal drágább lenne. A fogyasztóknak ugyanis nem a májjal van gondjuk, hanem a töméssel. Ebben az esetben pedig nem lenne kényszeretetés, mert a liba magától enne, annak a genetikai parancsnak engedelmeskedve venné fel a többlettakarmányt, amit a vándorút előtt amúgy is követne.

A húslibára van és lesz is igény, de főként szezonálisan lehet értékesíteni. Fő exportpiacainkon, a német nyelvterületen, a liba megmaradt Márton-napi és karácsonyi főételnek úgy, mint Amerikában a hálaadási pulyka: szinte csak az évnek ebben a szakában keresik. Bogenfürst Ferenc szerint itthon nem lenne szezonális a libahús, ha többet áldoznánk a propagálására. De jelenleg még az éttermekben is kizárólag ilyentájt lehet libaételeket enni, máskor nem kerül az étlapra.

A kacsa ebben a tekintetben is teljesen más termék. A fogyasztása elterjedt, egész évben keresett cikk világszerte. Jóval zsírosabb a libánál, teljes testzsírtartalma 36 százalék.

Ezt tapasztalhatjuk is, hiszen a sütőből jóval kevesebb húst vehetünk ki, mint amekkorát betettünk. Azt mondják, a tenyésztők jó pár évig foglalkoztak a testzsírtartalom csökkentésével, de csupán 1–2 százalékot sikerült lefaragniuk belőle. Ezért bejelentették, hogy ők felhagynak a „pénzkidobással”: a vevők vegyék tudomásul, hogy ez egy ilyen zsíros termék – a fogyasztók pedig tudomásul veszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tindalláció a konyhában

Mit tegyünk, ha már nincs hely a fagyasztóban? Arra az esetre van egy régóta ismert, de ritkán alkalmazott módszer, amellyel megmenthetjük a felesleges húsételeket, hosszú távra tartósíthatjuk, és tehetünk az élelmiszer pazarlás ellen.

Nielsen: megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja

Megkezdődött a kiskereskedelem konszolidációja, ezt támasztja alá, hogy március 23. és 29. között a hiper-, szupermarketekben és drogériákban az élelmiszerek és vegyi áruk forgalma 39 milliárd forintot tett ki, ami csupán 4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest - közölte a Nielsen piackutató kedden az MTI-vel.

Készítsünk magaságyást, megéri!

Még nem vagyunk elkésve, ha most jut eszünkbe magaságyást építeni, hiszen az egyik előnye éppen az, hogy tavasztól őszig folyamatosan ültethetünk, vethetünk bele. Így megtermelhetjük a friss zöldséget a családnak. És a palántaszezon most kezdődik.

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

KSH: márciusban 3,9 százalékkal nőttek az árak

Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Februárhoz képest az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben emelkedett, amiben a koronavírus-járvány hatásai is szerepet játszhattak - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

AM-államtitkár: az idén is biztosított a magyar emberek élelmiszerellátása

A magyar mezőgazdasági termelés 2020-ban is megfelelő módon tudja biztosítani az emberek élelmiszerellátását - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.

A húsellátás biztosított

A hirtelen felvásárlás miatt kialakult átmeneti tőkehúshiány kezelésére a logisztikai rendszerek képtelenek voltak, de mostanra sikerült stabilizálni a tőkehúsellátást és -beszállítást. Éder Tamást, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökét kérdeztük a hazai "húshelyzetről".

Hazai méhlegelők 11. rész Idegenhonos fás hordásnövények III.

A nem őshonos, hordást adó fa- és cserjefajok közül vannak, amelyek korábban sokfelé tömegesen megtalálhatók voltak, különösen alföldi majorfásításokban, mezővédő erdősávokban. Mára ezek természetvédelmi nyomásra, valamint a mezőgazdasági művelés miatt sok helyen visszaszorultak.

Egy jámbor baromfiritkaság: a houdan

Nálunk kevésbé elterjedt, ritka vagy akár egyáltalán nem előforduló baromfifajtákat mutattunk be az utóbbi hónapokban. Ide tartoznak többek között a ritka viador típusú baromfifajták. Sorozatunkat a houdan tyúk bemutatásával folytatjuk.

Madárinfluenza gyanúja miatt számoltak fel egy kacsaállományt Békés megyében

Madárinfluenza gyanúja merült fel egy Békés megyei, pusztaföldvári kacsaállományban, az állományt vasárnap felszámolták, a későbbi vizsgálati eredmények szerint azonban az állatok nem voltak fertőzöttek - közölte hétfőn a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI megkeresésére.