Back to top

Libamáj - Harcias állatvédők, hátráló ínyencek

Nincs jövője a töméssel hizlalt májnak, panaszolják a szakemberek. Nemcsak az alapvető biológiai ismeretekkel sem rendelkező aktivisták jelentenek gondot, akik szinte magukat képzelik a kukoricát nyelő liba helyébe, ezért mindent megtesznek a tömés betiltásáért.

Az állatvédők azt állítják, a nyelőcsövet duzzasztó nagy mennyiségű táplálék és a zsírmáj elfogadhatatlan szenvedést okoz az állatoknak, nem tudván, hogy valójában evolúciós eredetű képességekkel riogatnak, amelyek nélkül talán liba sem lenne a földön.

Elvégre, a liba nem ember, hanem egy vándormadár, amely a több ezer kilométeres út előtt minél több táplálékot igyekszik magához venni és elraktározni. Ezt segíti az elképesztően tágulékony nyelőcsöve, és a zsírmáj, ami ínséges időkben tartalék tápanyaggal látja el az állatokat. Hízott libamáj tehát a tömés „felfedezése” előtt is volt. Még az ókorban rájöttek arra is, hogy szabályozott etetéssel a máj gyarapodása befolyásolható. Egyiptomban nedves gabonával tömtek, a római birodalomban liszt, dió és füge keverékével hizlalták a szárnyasok máját – az eredmény pedig az uralkodók asztalán is bizonyított.

– Tény ugyanakkor, hogy a kényszer­etetés elleni tiltakozás sem új keletű, és ebből a szempontból nincs különbség a liba- és kacsamáj között. Szerintem különösen a libával előállított tömött máj van abszolút vesztes helyzetben – mondja Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa, aki maga is foglalkozik májlibákkal.

– A libát eleve sokkal drágább előállítani, mint például a kacsát. Rosszabbak a szaporasági mutatói, ráadásul sokkal több betegsége van. Ilyen például a mikoplazma-fertőzés, ami kifejezetten kockázatossá teszi a tartását. És itt nem egyszerűen egy állategészségügyi gondról van szó: az alapvető probléma az, hogy a liba nem bírja a nagytömegű tartást, egész szervezete tiltakozik ellene, és ez megágyaz az újabb és újabb bántalmaknak. Kezdődött a Derzsy-féle betegséggel (libainfluenza) a ’70-es évek elején, majd folytatódott a kolerával, a polyomával, a circovírussal és így tovább. Ha a mikoplazma problémáját megoldjuk, jön majd másik betegség, mert a liba nem viseli az iparszerű technológiát. Olyan tartásformát, ami ezeket a problémákat megoldaná, nem tudunk bevezetni, mert már a mostani is drága, de azzal végképp megfizethetetlenné válna a lúd – mondja a professzor.

A kacsa minden tekintetben előnyösebb faj, illetve ebben az esetben inkább fajhibrid. Megbízható, nagyon jó az ellenálló képessége, tömegesen tartható, minden gond nélkül előállítható vele hízott máj, és jóval szaporább is.

A liba 40 hetes korára lesz ivarérett, és maximum 55 tojást tojik. A kacsa a 23. hétre már termelőképes, tenyészérett, és 230–250 tojást tojik. Ezekből ugyan nem lesz annyi tömhető napos kacsa, mint amennyi kikel belőlük, mert főleg a gácsért tömik – csak Magyarországon tömik a tojókat is –, de még így is sokkal több és olcsóbb napos kacsa állítható elő.

Bogenfürst Ferenc szerint a libával évszázadok óta nem csinálnak semmit. Nem tenyésztik, nem szelektálják, nem próbálnak iparszerű tartásra alkalmas madarat előállítani belőle, úgy, mint a tyúkból, a pulykából vagy a házi kacsából. Ő hosszú évek óta mondja, hogy foglalkozni kéne vele, és akkor lehetővé válna a kitörés a mostani helyzetből. Csakhogy akik eddig is óriási hasznot húztak az ágazatból, azok semmit nem forgattak vissza bele. A kutatásokból sem lett semmi, pedig voltak, akik jelentős forrásokat kaptak ilyen célra – teszi hozzá.

– Sajnos, mi hiába pályáztunk többször is, sosem nyertünk – panaszolja. – Ennek ellenére jelenleg is próbálkozunk a libamáj tömés nélküli előállításával, most is kísérletezünk a saját szerény kereteink között. Meg lehet csinálni, ebben biztos vagyok. A franciáknak sikerült igazi foie gras minőségű libamájat előállítaniuk, amit már publikáltak is. Nekünk is vannak eredményeink, de olyan minőségű májat, mint ők, még nem tudunk előállítani. A franciák bámulatba ejtő teljesítményről számoltak be: 450–500 grammos májtömeget tudnak kihozni, 50 százalékos zsírtartalommal. Ez foie gras minőség! Mi is képesek vagyunk 350 gramm elérésére, ami esetenként felmegy 400 grammra is, de a zsírtartalommal gond van, az nem ilyen magas. De persze így is nagyon finom – állítja a szakember.

Minimum 5, de inkább 10 évbe telne létrehozni egy olyan technológiát, ami lehetővé tenné a tömés nélküli májelőállítást ilyen minőségben. A szelekcióhoz, a mérésekhez, a teszteléshez ennyi időre biztosan szükség lesz – de megérné!

Kacsa vagy liba?

A kacsamájat jóval olcsóbb előállítani, mint a libamájat, de ugyanúgy használható mint a libamáj. Két lényeges különbség azért van a két májtípus között: még a nagy tömegú libamájból sem sül ki olyan sok zsiradék, mint a kacsamájból. Egy 700 grammos libamájból 19–25 százaléknyi zsír sül ki, míg egy ugyanekkora kacsamájból minimum 45, de inkább 60 százalék. Ezért kacsamájból nem is állítanak elő 700 grammosnál kisebbet. De libamájból sem engedik a 800 grammnál nagyobb tömeget, a franciák az ilyet már büntetik, mégpedig éppen azért, mert e súly fölött már a libamájnál is emelkedik a sütési veszteség. Minél nagyobb ugyanis a máj, annál nagyobb a sütési veszteség.

Európában a német nyelvterületeken, sőt már a skandináv országokban és Amerika számos államában is elutasítják a töméssel előállított hízott májat. Ezekben az országokban szinte korlátlan piaca lenne a tömés nélküli libamájnak, még úgy is, ha a mostaninál sokkal drágább lenne. A fogyasztóknak ugyanis nem a májjal van gondjuk, hanem a töméssel. Ebben az esetben pedig nem lenne kényszeretetés, mert a liba magától enne, annak a genetikai parancsnak engedelmeskedve venné fel a többlettakarmányt, amit a vándorút előtt amúgy is követne.

A húslibára van és lesz is igény, de főként szezonálisan lehet értékesíteni. Fő exportpiacainkon, a német nyelvterületen, a liba megmaradt Márton-napi és karácsonyi főételnek úgy, mint Amerikában a hálaadási pulyka: szinte csak az évnek ebben a szakában keresik. Bogenfürst Ferenc szerint itthon nem lenne szezonális a libahús, ha többet áldoznánk a propagálására. De jelenleg még az éttermekben is kizárólag ilyentájt lehet libaételeket enni, máskor nem kerül az étlapra.

A kacsa ebben a tekintetben is teljesen más termék. A fogyasztása elterjedt, egész évben keresett cikk világszerte. Jóval zsírosabb a libánál, teljes testzsírtartalma 36 százalék.

Ezt tapasztalhatjuk is, hiszen a sütőből jóval kevesebb húst vehetünk ki, mint amekkorát betettünk. Azt mondják, a tenyésztők jó pár évig foglalkoztak a testzsírtartalom csökkentésével, de csupán 1–2 százalékot sikerült lefaragniuk belőle. Ezért bejelentették, hogy ők felhagynak a „pénzkidobással”: a vevők vegyék tudomásul, hogy ez egy ilyen zsíros termék – a fogyasztók pedig tudomásul veszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

A francia kormány is ösztönzi a közvetlen értékesítést

Mintegy 8000 mezőgazdasági, kertészeti termelő szerepel azon az online felületen, amelyet a helyi gazdák és főként a városlakó fogyasztók egymásra találása céljából indított a francia kormány. A Friss és helyi (Frais et local) nevű honlapon a termékek árusítóhelyeit is feltüntették, hogy mindenki megtalálja az otthonához legközelebbit.

Ötmilliárd forintos pályázat indul élelmiszeripari cégeknek

Ötmilliárd forintos pályázat indul hazai élelmiszeripari vállalkozások beruházásainak támogatására - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán közzétett videójában hétfőn.

Az Aldi 4-8 százalék között emelte a béreket idén

Idén is az inflációt meghaladó mértékben emelte az Aldi az áruházi és a logisztikai munkavállalói bérét, a legtöbb pozícióban legalább 4 százalékkal nőttek a bérek január 1-jétől, de egyes munkakörökben az emelés a 8 százalékot is elérte - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. hétfőn az MTI-vel.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Turistaparadicsom a Mátra szívében

Bár a 964 méter magas Galyatető az ugyancsak a Mátrában található Kékes és Hidas-bérc után csak a harmadik csúcsa hazánknak, mégsem érheti vád, hogy ő lenne a legkisebb királyfi. A tetején trónoló Galya-kilátó teraszáról 360 fokos körpanoráma nyílik: kelet felé a kéklő Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát, északra pedig a szlovák hegyvonulatok láthatók.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Gombásszunk januárban!

Szeretne télen is gombát szedni az erdőben? Ez nem lehetetlen, mert fafülgombát még januárban is találunk. Ez a gomba elsősorban a kínai fogásokból ismert, de Magyarországon is bőségesen megtalálható.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.