Back to top

Libamáj - Harcias állatvédők, hátráló ínyencek

Nincs jövője a töméssel hizlalt májnak, panaszolják a szakemberek. Nemcsak az alapvető biológiai ismeretekkel sem rendelkező aktivisták jelentenek gondot, akik szinte magukat képzelik a kukoricát nyelő liba helyébe, ezért mindent megtesznek a tömés betiltásáért.

Az állatvédők azt állítják, a nyelőcsövet duzzasztó nagy mennyiségű táplálék és a zsírmáj elfogadhatatlan szenvedést okoz az állatoknak, nem tudván, hogy valójában evolúciós eredetű képességekkel riogatnak, amelyek nélkül talán liba sem lenne a földön.

Elvégre, a liba nem ember, hanem egy vándormadár, amely a több ezer kilométeres út előtt minél több táplálékot igyekszik magához venni és elraktározni. Ezt segíti az elképesztően tágulékony nyelőcsöve, és a zsírmáj, ami ínséges időkben tartalék tápanyaggal látja el az állatokat. Hízott libamáj tehát a tömés „felfedezése” előtt is volt. Még az ókorban rájöttek arra is, hogy szabályozott etetéssel a máj gyarapodása befolyásolható. Egyiptomban nedves gabonával tömtek, a római birodalomban liszt, dió és füge keverékével hizlalták a szárnyasok máját – az eredmény pedig az uralkodók asztalán is bizonyított.

– Tény ugyanakkor, hogy a kényszer­etetés elleni tiltakozás sem új keletű, és ebből a szempontból nincs különbség a liba- és kacsamáj között. Szerintem különösen a libával előállított tömött máj van abszolút vesztes helyzetben – mondja Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa, aki maga is foglalkozik májlibákkal.

– A libát eleve sokkal drágább előállítani, mint például a kacsát. Rosszabbak a szaporasági mutatói, ráadásul sokkal több betegsége van. Ilyen például a mikoplazma-fertőzés, ami kifejezetten kockázatossá teszi a tartását. És itt nem egyszerűen egy állategészségügyi gondról van szó: az alapvető probléma az, hogy a liba nem bírja a nagytömegű tartást, egész szervezete tiltakozik ellene, és ez megágyaz az újabb és újabb bántalmaknak. Kezdődött a Derzsy-féle betegséggel (libainfluenza) a ’70-es évek elején, majd folytatódott a kolerával, a polyomával, a circovírussal és így tovább. Ha a mikoplazma problémáját megoldjuk, jön majd másik betegség, mert a liba nem viseli az iparszerű technológiát. Olyan tartásformát, ami ezeket a problémákat megoldaná, nem tudunk bevezetni, mert már a mostani is drága, de azzal végképp megfizethetetlenné válna a lúd – mondja a professzor.

A kacsa minden tekintetben előnyösebb faj, illetve ebben az esetben inkább fajhibrid. Megbízható, nagyon jó az ellenálló képessége, tömegesen tartható, minden gond nélkül előállítható vele hízott máj, és jóval szaporább is.

A liba 40 hetes korára lesz ivarérett, és maximum 55 tojást tojik. A kacsa a 23. hétre már termelőképes, tenyészérett, és 230–250 tojást tojik. Ezekből ugyan nem lesz annyi tömhető napos kacsa, mint amennyi kikel belőlük, mert főleg a gácsért tömik – csak Magyarországon tömik a tojókat is –, de még így is sokkal több és olcsóbb napos kacsa állítható elő.

Bogenfürst Ferenc szerint a libával évszázadok óta nem csinálnak semmit. Nem tenyésztik, nem szelektálják, nem próbálnak iparszerű tartásra alkalmas madarat előállítani belőle, úgy, mint a tyúkból, a pulykából vagy a házi kacsából. Ő hosszú évek óta mondja, hogy foglalkozni kéne vele, és akkor lehetővé válna a kitörés a mostani helyzetből. Csakhogy akik eddig is óriási hasznot húztak az ágazatból, azok semmit nem forgattak vissza bele. A kutatásokból sem lett semmi, pedig voltak, akik jelentős forrásokat kaptak ilyen célra – teszi hozzá.

– Sajnos, mi hiába pályáztunk többször is, sosem nyertünk – panaszolja. – Ennek ellenére jelenleg is próbálkozunk a libamáj tömés nélküli előállításával, most is kísérletezünk a saját szerény kereteink között. Meg lehet csinálni, ebben biztos vagyok. A franciáknak sikerült igazi foie gras minőségű libamájat előállítaniuk, amit már publikáltak is. Nekünk is vannak eredményeink, de olyan minőségű májat, mint ők, még nem tudunk előállítani. A franciák bámulatba ejtő teljesítményről számoltak be: 450–500 grammos májtömeget tudnak kihozni, 50 százalékos zsírtartalommal. Ez foie gras minőség! Mi is képesek vagyunk 350 gramm elérésére, ami esetenként felmegy 400 grammra is, de a zsírtartalommal gond van, az nem ilyen magas. De persze így is nagyon finom – állítja a szakember.

Minimum 5, de inkább 10 évbe telne létrehozni egy olyan technológiát, ami lehetővé tenné a tömés nélküli májelőállítást ilyen minőségben. A szelekcióhoz, a mérésekhez, a teszteléshez ennyi időre biztosan szükség lesz – de megérné!

Kacsa vagy liba?

A kacsamájat jóval olcsóbb előállítani, mint a libamájat, de ugyanúgy használható mint a libamáj. Két lényeges különbség azért van a két májtípus között: még a nagy tömegú libamájból sem sül ki olyan sok zsiradék, mint a kacsamájból. Egy 700 grammos libamájból 19–25 százaléknyi zsír sül ki, míg egy ugyanekkora kacsamájból minimum 45, de inkább 60 százalék. Ezért kacsamájból nem is állítanak elő 700 grammosnál kisebbet. De libamájból sem engedik a 800 grammnál nagyobb tömeget, a franciák az ilyet már büntetik, mégpedig éppen azért, mert e súly fölött már a libamájnál is emelkedik a sütési veszteség. Minél nagyobb ugyanis a máj, annál nagyobb a sütési veszteség.

Európában a német nyelvterületeken, sőt már a skandináv országokban és Amerika számos államában is elutasítják a töméssel előállított hízott májat. Ezekben az országokban szinte korlátlan piaca lenne a tömés nélküli libamájnak, még úgy is, ha a mostaninál sokkal drágább lenne. A fogyasztóknak ugyanis nem a májjal van gondjuk, hanem a töméssel. Ebben az esetben pedig nem lenne kényszeretetés, mert a liba magától enne, annak a genetikai parancsnak engedelmeskedve venné fel a többlettakarmányt, amit a vándorút előtt amúgy is követne.

A húslibára van és lesz is igény, de főként szezonálisan lehet értékesíteni. Fő exportpiacainkon, a német nyelvterületen, a liba megmaradt Márton-napi és karácsonyi főételnek úgy, mint Amerikában a hálaadási pulyka: szinte csak az évnek ebben a szakában keresik. Bogenfürst Ferenc szerint itthon nem lenne szezonális a libahús, ha többet áldoznánk a propagálására. De jelenleg még az éttermekben is kizárólag ilyentájt lehet libaételeket enni, máskor nem kerül az étlapra.

A kacsa ebben a tekintetben is teljesen más termék. A fogyasztása elterjedt, egész évben keresett cikk világszerte. Jóval zsírosabb a libánál, teljes testzsírtartalma 36 százalék.

Ezt tapasztalhatjuk is, hiszen a sütőből jóval kevesebb húst vehetünk ki, mint amekkorát betettünk. Azt mondják, a tenyésztők jó pár évig foglalkoztak a testzsírtartalom csökkentésével, de csupán 1–2 százalékot sikerült lefaragniuk belőle. Ezért bejelentették, hogy ők felhagynak a „pénzkidobással”: a vevők vegyék tudomásul, hogy ez egy ilyen zsíros termék – a fogyasztók pedig tudomásul veszik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/50 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vissza a 90-es évekbe, avagy a Burger King logót vált

A Burger King nagy változtatásra szánta el magát, miszerint 20 éve először megváltoztatja eddigi logójának design-ját. A gyorsétteremlánc a twitteren tette közzé először a képet új logójáról, mely szinte teljesen megegyezik azzal, amit az 1990-es években használtak.

Nemzeti Akcióterv a sertéspestis megfékezésére

Minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezte az EU-s afrikai sertéspestis (ASP) stratégia tavaly áprilisi módosítása. Az akcióterv célja, hogy a világszerte hatalmas kárt okozó betegséget sikerüljön ellenőrzés alatt tartani és mielőbb felszámolni az EU területén.

Szakmaközi szervezetként működhet a Cukor Terméktanács

A cukorágazatban évek óta kiemelkedő teljesítménnyel dolgozó Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet olyan szervezettséget és képviseleti szintet ért el, amely alkalmassá tette az agrárminiszteri elismerés elnyerésére. A minisztériumi eljáráson megfelelt, a támasztott követelményeket teljesítő érdekképviselet ezentúl hatékonyabban képviselheti tagjai érdekeit.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.