Köszöntőjében az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár is fölvázolta azt a szakma által aggasztónak ítélt helyzetet, ahogy hazánkban évről évre zsugorodik a mák vetésterülete, a 2016-os 4600 hektárról 2017-ben 4000, tavaly pedig 3272 hektárra csökkent. Tarpataki Tamás hangsúlyozta azonban, hogy a közös agrárpolitika 2021-ben induló új támogatási rendszerében vélhetően bővül a máktermesztés támogatása, emellett jóval tágabb lehetőséget látnak az ágazatban a pusztán gyógyszeripari alapanyag-termelésnél. Összefogással, illetve a feldolgozás megteremtésével bővíthetők a máktermelők lehetőségei.
Más útonA tanácskozáson bemutatkozott egy szlovákiai magyar máktermesztő, aki más utat jár. Kék és fehér étkezési mákot termeszt, és a magokból különféle termékeket, szappant, mákos mézet, csokoládét, süteményeket, sőt mákos pálinkát is készít, majd helyben, illetve az interneten értékesíti őket. Pém Bálint azt hangsúlyozta, hogy a mák beltartalmi értékeiben fölülmúlja a chiamagot, tehát szerepet kaphatna a reformtáplálkozásban. |
emelte ki Németh Gergely, a NAK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, máktermesztő. A gazdák szívesen foglalkoznak vele, mert igényes kultúra, jól illeszthető a vetésforgóba, és ha megfelelő technológiát alkalmaznak, valamint az időjárás sem szélsőséges, akkor jövedelmező. Az ipari mák termesztése azonban csak integrációban lehetséges, és a piaci helyzetét stabilizálni kell. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra törekszik, hogy a máknak legyen helye a gazdaságban és az asztalunkon is.
Az európai fajtalistán 16 magyar nemesítésű mákfajta szerepel, de hogy a termelők melyik ipari mákfajtát vessék, az integrátor határozza meg. Előfordul azonban, hogy a kívánt fajta a hazai klimatikus viszonyokon kevesebbet terem, illetve hogy kisebb a morfin- vagy más hatóanyagtartalma. Amióta bezárt az Alkaloida, a termelők kiszolgáltatottak a nemzetközi ipari igényeknek.
A kis kultúrák esetében, amilyen a mák is, állami támogatás nélkül nem lehet fenntartani a biológiai alapokat és a növényvédelem is nehézkes. Az ágazat legnagyobb gondja azonban a kutatás-fejlesztés hiánya. A termelők kísérleteznek, ahelyett, hogy néhányfős csoport kutatná az élelmiszeripari mákot. Nemesítés sincs, pedig őszi mákra lenne szükség a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására. Kutatás-fejlesztés nélkül sem az étkezési-, sem az iparimák-termesztésben nem tudunk a világpiacon labdába rúgni. A fajtanemesítésnek ráadásul gyorsan kellene válaszolnia a piaci igényekre – az ipar egyik évről a másikra is változtatja igényeit a hatóanyagokat illetően.
A növényvédelem kapcsán a termelők hangsúlyozták, hogy lassan csak szabálysértés árán tudják megvédeni a táblákat, mert egyre több hatóanyag kerül tiltólistára az EU-ban, vagy szükséghelyzeti engedélyt kell kérelmezniük.
Elhangzott, hogy az Európában legtöbb mákot termesztő Csehországban használatos komplett technológiákat átvehetnénk és beilleszthetnénk a hazai termesztésbe, bár ez ellen szól, hogy nálunk más az időjárás és a gyomkultúra is eltérő.
Többen fölvetették, hogy összefogásra és tudásmegosztásra van szükség az ágazatban, a már létező mákszövetségről csak nagyon kevesen tudnak. Pedig – ahogy azt az Agrárminisztérium jelenlévő munkatársai elmondták – a szaktárca és a hatóságok is szívesen kezelnék partnerként.
A rendezvényen több hazai szakember is osztotta Pém Bálint szlovákiai magyar termelő véleményét, miszerint érdemes lenne élelmiszerként és gyógynövényként is termeszteni a mákot. Ehhez persze arra is szükség van, hogy a máktermesztést elismerjék, mint kertészeti tevékenységet. Idén ugyan már lehetett illóolaj és gyógynövény kategóriában regisztrálni a máktermesztést, de a kiszámítható szabályozás sokat segítene. Ugyanúgy, mint az állami támogatás. Anélkül ugyanis nem tarthatók fönn a biológiai alapok, és nem oldható meg a növényvédelem. A szakmai napon elhangzott becslés szerint támogatás nélkül a mák és más kis kultúrák 5-15 év alatt eltűnnek és hazánk elindul az ökosivatagosodás felé.