Back to top

Egerben mindig történik valami

Kényelmes banki íróasztalát cserélte mezőgazdasági munkára Soltész Gergő, aki ma az Ostoros Családi Pincészet, egy közel ezer hektár szántófölddel rendelkező, több száz hektáron szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozó cég elnök-igazgatója.

A sokoldalú szakember sorolja a váltás indokait: az első a három gyerek – már jön a negyedik –, akiket szerettek volna vidéki környezetben felnevelni, de az sem mellékes, hogy akkor már a cég igazgatótanácsának elnöke, a legnagyobb tulajdonosa volt.

„Szerettem és szeretek ma is bankban dolgozni, s bár az igazgatósági tagságom megmaradt, a vezérigazgatói poszttól meg kellett válnom, nehéz lett volna Egerből intézni az ügymenetet”

– magyarázta a döntés okát. Gyerekkorában nem rajongott a szőlőért, amibe édesapjával járt, saját bevallása szerint azért is végzett közgazdasági tanulmányokat, hogy minél távolabb legyen az agráriumtól. Amikor már a végtermékkel, azaz a borral is találkozott, megszépültek az emlékek.

Soltész Gergővel új időszámítás kezdődött a borászatban
Soltész Gergővel új időszámítás kezdődött a borászatban
Amióta Soltész Gergő átvette a gyeplőt, új ritmust diktál a borászatnál. A mennyiség megtartása, növelése mellett évről évre javítani tudják a minőséget. Ennek egyik alapja, hogy eltelepítettek több mint száz hektárnyi szőlőt, ezzel biztosítják az elvárt alapanyagot. A cég szűk kétszáz hektárnyi saját szőlőt művel, mellette 200 hektárt integrálnak, s ezen felül 400-500 hektár termését felvásárolják, amelyből évente több mint 5 millió palack bor készül. Adamovich Károly és Radácsi András személyében professzio­nális borászok kezébe került a borkészítés irányítása. Az ő szaktudásuk és lelkesedésük önmagában garanciája a minőségnek. Sokrétűek a feladatok, ezért az a célszerű és hatékony, hogy a hozzáértők végzik a szakmai feladatokat.

„Közösen kóstolunk, a házasításoknál mindig ott vagyok, szerencsére kollégáimmal hasonló ízléssel rendelkezünk, így nincsenek konfliktusok”

– mutatott rá, hozzátéve, hogy ha mégis akadnak, akkor könnyen leszavazzák őt a kollégák. Viszont a cégvezetői feladatok teljes körű ellátása ráhárul.

Az elmúlt időszakban a borászati technológia fejlesztésére is sokat fordítottak, szerettek volna még többet megőrizni a gyümölcs aromáiból, szépségéből, a termőhely egyediségéből. A minőségi váltással párhuzamosan az arculaton is igazítottak. Kisebb mértékben átalakult a logó, megújították a címkéket, de a folyamat része volt a kóstolópince megnyitása is a Szépasszony-völgyben. Ezenkívül „ott vagyunk majd’ minden fesztiválon, amelyről azt gondoljuk, érdeklődés lesz a boraink iránt” – támasztotta alá, hogy szeretnének minél közelebbi kapcsolatba kerülni a mindenkori fogyasztóval. Egy új borcsalád elindításával pedig a HoReCa-szegmensben is igyekeznek megvetni a lábukat.

Az elmúlt időszakban fokozták exportaktivitásukat, évente közel félmillió palack kerül külpiacokra. Mivel belföldön ugyancsak új termékekkel jelentek meg, összességében növelték a borértékesítésüket.

Soltész Gergő kivételes adottságú borvidéknek tartja az egrit, amely a klímának és a talajnak köszönhetően egyaránt alkalmas magas minőségű fehér- és vörösborok készítésére. Erre nemcsak Magyarországon, de Európában is kevés borvidék képes. „A klímaváltozásnak köszönhetően a hűvös borvidék megnevezést már idézőjelbe lehet tenni” – hangsúlyozta. Nemcsak a fehér- és vörösborokban tudnak nagyot alkotni, hanem az itt készült rozék is kiemelkedő minőségűek, amely egyrészt a széles kékszőlő-fajtaválasztéknak, másrészt a magasabb savaknak és a megfelelő technológiának köszönhető. Eger – Tokajjal holtversenyben – a legismertebb borvidékek közé tartozik. Szeretik a borai miatt, de a város önmagában is nagy vonzerővel bír.

Ma a vörösborok rovására nő a fehérek és a rozék iránti fogyasztói érdeklődés. Ami a vörösök forgalmából kiesett, az a rozéknál jön vissza. A szakember nem a kékszőlőket sokallja, véleménye szerint bizonyos fehérekből van kevesebb, mint amit a piac igényelne. Aki napjainkban szőlőt telepít, az egy aktuális piaci tendenciát lovagol meg, de kérdés, hogy az ültetvény termőre fordulásával is ugyanazok az erők hatnak-e.

„Az Irsai Olivér ma nagyon népszerű, sokan telepítettek, s csak remélhetjük, hogy nem múlandó divat”

– mutatott rá a gazda felelősségére. Az, hogy Bordeaux-ban az Ostoros Irsaija aranyérmet nyert, mutatja, hogy Eger a reduktív borok területén is kiemelkedőt tud nyújtani.

A borvidéken két nagy házasítás, az Egri Bikavér és az Egri Csillag kapott már bizonyítási lehetőséget, ezen a két boron keresztül lehet leginkább megmutatni, milyen komplex is Eger, milyen sok fajtát lehet magas minőségben megtermelni. „A Csillag országos ismertségének növelésében sok még a tennivaló” – tette hozzá –, „fontos, hogy stílusában mind a két nagy cuvée megbízható és kiszámítható legyen”.

Ugyanakkor úgy tűnik, a fajtaborokra nagyobb a fogyasztói igény. Akkora mennyiségben, amekkorában az Ostoros dolgozik, kisebb a mozgástér az „önmegvalósításra”. Személyes kedvence a Kadarka, de nem tartaná túl jó ötletnek a pincészetet ráállítani, hogy a forgalmuk több tíz százalékát ez a fajta adja. Ehhez még túl kevés az igazi Kadarka-rajongó. „Szeretem a helyi vagy Kárpát-medencei fajtákat, de a borfogyasztók nem biztos, hogy ezt teljes mértékben osztják” – mondta, alátámasztva azzal, hogy

míg a Merlot és a Cabernet borok iránt nagy a kereslet, a Kékfrankos esetében szerényebb a növekedés.

Ugyanakkor kellően nagy mennyiségű bort állítanak elő ahhoz, hogy olyan fajtákkal is megjelenjenek a piacon, amelyekre kisebb az érdeklődés.

Egy éve megalakult az Egri Borműhely Egyesület, ami tíz borászatot tömörít. Pincemérettől, üzemi nagyságtól függetlenül szövetkeztek össze a tagok, sikeres borászok, akik számára Eger és az Egri borvidék fontos. Elnökévé Soltész Gergőt választották. Meghatározták a legfontosabb célokat, az egri borok presztízsének növelését, az Egri Bikavér népszerűsítését, amely a vörösborok közül elsőként lett hungarikum. Emellett az egységes borvidéki arculat megteremtését is fontosnak tartja az egyesület.

Egyik fontos feladata, hogy folyamatosan a figyelem középpontjában tartsa az egri bort, a fogyasztó szembesüljön azzal, hogy Egerben mindig történik valami. Az idei év egyik vívmánya az egri palack megszületése, amely az egységes arculat megteremtésébe is jól illik.

Természetesen meg kell állapodni arról, hogy milyen bor kerülhessen bele. Úgy tervezték, hogy – legalábbis kezdetben – a legjobb minőségű Superior és Grand Superior borokat töltenék bele, bízva abban, hogy így az egyedi palack és a kiváló borok egymást kölcsönösen erősítenék.

„Az eltelt húsz év alatt az eredményesen működő borászatok tudtak akkora tőkét felhalmozni, amely az ágazatba áramló támogatásokkal kiegészülve lehetővé tette a fejlesztéseket” – mutatott rá, hogy a kapacitás és a hatékonyság növelése a minőség alapja. Bár ezen a területen mindig van tennivaló, de nyugathoz képest már nem vagyunk érdemi technológiai lemaradásban. Nagyobb problémának látja a bormarketingen tapasztalható hátrányunkat. Ez nem csak pénzhiánnyal magyarázható: az ágazat sajátosságából fakadóan sokszereplős, ami nem könnyíti meg a helyzetet. Véleménye szerint,

ha a mai világban nem tudunk markánsan jelen lenni a fogyasztók asztalán, új üzeneteket megfogalmazni, termékeket bemutatni, a vásárlók érdeklődését a magyar bor iránt fenntartani, nagyobb a kockázat, mint a technológiából fakadó esetleges hátrány.

Az ágazatban folyamatos koncentráció tapasztalható. Erre példát a saját működésükből hozott, az elmúlt évben vásároltak meg egy szántóföldi növénytermesztéssel, szőlőfeldolgozással foglalkozó üzemet. Ott éppen a generációváltás kényszerítette ki az eladást. Néhány borászati cég esetében a kiöregedés a megszűnéshez, a vállalkozás értékesítéséhez vezet. Másrészt a piac sem könnyű. Amelyik vállalkozás nem tud mérethatékonyan gazdálkodni, könnyen kalapács alá kerül. Úgy tűnik, egyre kevesebb a zöldmezős borászat. A nagyok és az ismertek tovább növekednek azok rovására, akik nem tudatosan építik fel a borpiacaikat. Önmagában csak a minőségi termék ma már kevés.

A piacok feltárása fontos feladat. Lengyelországot említette, ahol még ismerik és szeretik a magyar bort, előnnyel indulunk egy grúz vagy moldáv exportőrhöz képest. De ha nem lépünk időben, előbb-utóbb elveszítjük ezt az előnyünket. Ezek nem esnek az ölünkbe, meg kell dolgozni értük. „Annak kicsi az esélye, hogy a magyarok elkezdenek kétszer ennyi bort inni” – magyarázta, hogy a belpiacon maximum azért küzdhetünk egymással, hogy a tortából kinek mekkora szelet jusson, pedig szélesebbre kellene nyitni a kapukat.

A Szépasszony-völgyi pincéjüket azért vásárolták meg, hogy személyes élményt nyújtsanak a látogatóknak. A hangulatos környezet, a szakszerű kiszolgálás, illetve azok a borok, amelyek kiskereskedelmi forgalomban nem találhatók meg – muzeális tételek, ritkaságok – a magyar borkultúrát, a kulturált borfogyasztást szolgálják. Szoros kapcsolatot ápolnak az egri Eszterházy Károly Egyetemmel – ahol Soltész Gergő maga is a konzisztórium tagja –, a hallgatók számára ösztöndíjprogramot ajánlottak, ami a szakmai gyakorlat mellett a rászorulóknak anyagi segítséget is jelenthet.

Egy fiatal esetében nagyon fontos az első találkozás a borral. Bár egyre homogénebb a magyar borkínálat, még így is érhetik meglepetések. Ha belefut valami kellemetlen élménybe, az nem biztos, hogy kedvet csinál a további fogyasztáshoz. Ugyan sokat fejlődött a technológia, de még megvannak az évjárati különbségek, bár talán nem annyira markánsan, mint korábban. Őrizze meg a szépségét az adott évjárat, de egy kezdő nem biztos, hogy a kihívást keresi, hanem a megszokott ízélményt.

A borászok mellett a kiskereskedelmi láncok is igyekeznek kikényszeríteni az évjáratváltást. „Nem baj, ha jön az újbor, de nem szabadna túlzásba esni. Nem arra kellene ügyelni, hogy 2019-es, hanem hogy jó legyen a bor” – fejtette ki.

„Olyan bort szeretnénk készíteni, amelyet a hétköznapokban is elérhet a fogyasztó” – mondta, egyből hozzátéve azonban, hogy sajnos a tömegbor kifejezésnek rossz felhangja van Magyarországon. Pedig az általuk készített termékek úgy tömegborok, hogy nagy minőségűek, országos díjakat nyertek, ugyanakkor az áruk elérhető.

Sokan hiszik azt, hogy csak a drága bor lehet jó, ezért keresik a kisebb pincészeteket, akik éppen a kis mennyiség miatt drágábbak, hiszen magasabbak a költségeik.

A nagyüzemi borászat korábban szitokszónak számított, pedig a fehér és rozé kategóriában, illetve a gyümölcsös vörösboroknál előnnyel rendelkeznek a korszerű technológiával felszerelt pincészetek. Ebben ugyanúgy szerepet játszik a széles fajtaválaszték, amiből kiváló házasítások készülnek, a nagy ültetvényfelület pedig biztonságot nyújt az időjárási anomáliák, a betegségek mellett is. „Ez nem azt jelenti, hogy többet tudunk a szakmáról, de képesek vagyunk költséghatékonyabban dolgozni” – magyarázta, a Moet pezsgő esetét hozva fel példaként, amelyből több millió palack készül évente, mégsem nevezik nagyüzeminek. Csoportképző ismérvként nem lehet használni, hogy kisüzemi vagy nagyüzemi borászat. Arra kell törekedni, hogy mindenki a legjobb bort készítse el. „Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak ár alapján döntsön a fogyasztó, hanem kóstolja meg, s maga alakítsa ki a véleményét” – vallja.

Soltész, Ostoros, Eger... ma mindhárom szerepel a címkéken. Az Ostoros a termék neve, a borok nagy része egri, a Soltész pedig az arc, amihez garanciát adnak.

Az Ostoros névvel olyan tételszámot tudnak szállítani, amely már a kiskereskedelemben is látható nagyság, a Soltész-sorozat viszont kis tételeket, dűlő-, vagy hordóválogatásokat tartalmaz, ezek kerülnek elsősorban a HoReCa-ba. „Mi csak méretünkben vagyunk nagyüzem, hozzáállásban, minőségben igazi családi pincészetként működünk” – szögezte le Soltész Gergő.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország legnagyobb pálinkabemutatója Gyulán

Gyulán szervezik meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját, az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat készítő szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel.

Szinte semmiről nem volt papírja - a lefoglalt zöldség felét megsemmisítik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai Békés megyében ellenőrizték azt a csaknem két tonna különféle zöldséggel és gyümölccsel megrakott teherautót, amiről kiderült, hogy áruja nagy részéről nincsenek papírok és még a sofőr is feketén dogozott.

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

Nagy István: rendet kell tenni a borágazatban

Bortörvény-módosítási javaslaton dolgozik az agrártárca, amellyel bezárnák a most még létező kiskapukat. Naprakészen kell tudni a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét ahhoz, hogy piaci zavar esetén hatékonyan be lehessen avatkozni - mondta Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.