Back to top

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

A szociológus végzettségű 34 éves szakember egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektet vezet. Király Gábor úgy érzi, a kutatásaik számos alkalommal hasznosulnak szakpolitikai anyagokban.

Hol helyezkedik el egy szociológus munkája abban az intézetben, amelynek a neve az agráriumhoz és a gazdasághoz kötődik?

– A klasszikus AKI-profilból kétségkívül kilóg valamennyire az előéletem, hiszen a kollégák döntő része közgazdasági végzettséggel érkezett, és valamilyen agrárgazdasághoz kapcsolódó részterületen dolgozik. Én azonban szociológiát végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd később felnőttképzés keretében környezettudományi és környezetmenedzsment szakot végeztem a CEU-n, vagyis nem a közgazdaság felől érkeztem az Agrárgazdasági Kutató Intézethez.

Milyen témák jöhetnek szóba az agrárium társadalmi szemléletű megközelítésében?

– Mindig társadalmi témákkal foglalkoztam, korábbi kutatási területeim, tanulmányaim is alapvetően szociológiai jellegűek voltak.

Azonban ezek az agráriumhoz kapcsolódnak, hiszen a mai agrárviszonyokat nem lehet leírni a munkaerőhiány, a szakképzés, a generációváltás, a szociális gazdaságok és a közfoglalkoztatás nélkül.

Mivel a munkaerő hiánya és a képzés is kulcskérdés az ágazatban, ezért a társadalmi jellegű kutatásoknak van létjogosultsága.

A szociológia hazai történetében nagy hagyománya van az agrárszociológiai megközelítésnek, hiszen a paraszti társadalom bemutatása a néprajz kezdeteitől a modern szociológiai kutatásokig terjed. Mindebből mi kapcsolódik a napi munkájához?

– Így van, a hazai szociológiai hagyomány, annak agrártársadalomhoz kapcsolódó része valóban nagyon gazdag és hosszú történettel rendelkezik. A mostani viszonyok között ilyen mélyebb, terepmunkát igénylő, szociográfiai jellegű kutatásokra nincs idő, és nem is ez a feladatunk. Résztvevő megfigyelés helyett a statisztikai adatok, felmérések elemzésével, feldolgozásával segítjük a kutatást. Ez amolyan „desk research”. A szakpolitikát kiszolgáló intézményként ilyen célra gyártunk inputokat, bár valóban nagyon szeretnénk, ha adott esetben a szociográfiai jellegű munka is beleférne.

Mely területeken jöhet szóba a ténylegesen alkalmazott kutatási munka?

– A már említett területek azok, amelyeken kutatunk: a munkaerő-kínálat, illetve -hiány, a közfoglalkoztatás és a szakképzés általában, azon belül is természetesen az agrárszakképzés.

Ez fontos kérdés, mert a mezőgazdaság szakemberellátásának egyik kulcskérdése a stabil, fenntartható szakképzési rendszer.

Épp most zajlik egy felmérés a tanüzemekkel kapcsolatban, amelyben ezeknek a létesítményeknek az állapotára, felszereltségére és persze humántőke-ellátottságára kérdezünk rá. Ezt a kutatást az Agrárminisztérium rendelte meg, és nyilván későbbi szakpolitikai döntésekhez szeretnék felhasználni. A felmérés adatgyűjtési szakasza ezekben a napokban fejeződik be, ezt követően kezdjük meg a kapott eredmények kiértékelését.

Hogyan kapcsolódik tevékenysége a Közös Agrárpolitikához?

– A Közös Agrárpolitika stratégiai szervezetének kialakítása során szigorú lépcsőfokokat kell végigjárni, és számos kérdésre választ kell adni. Az osztályon a mi csoportunk a társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Ilyen a foglalkoztatottság, a generációváltás, a di­gitalizáció, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség.

Az egyik legnagyobb munkánk jelenleg a Közös Agrárpolitika 2020 utáni stratégiai tervezése.

Helyzetfeltárásokat és SWOT-elemzéseket készítünk, egyebek mellett a generációváltást és a vidéki foglalkoztatást érintő célterületekhez kapcsolódóan. A KAP stratégiai terv „születésébe” belelátni nagyon izgalmas, ugyanakkor nagy kihívást jelentő feladatokkal jár.

Jelenleg egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektet vezet. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Hivatalosan egy Horizont 2020 projekt szakmai koordinátora vagyok, és ez ténylegesen egy kis csapat közös munkáját takarja.

Célunk, hogy közreműködjünk olyan csomópontok, hálózatok és hálózatok hálózatainak létrehozásában, amelyek elősegítik az innovációk, az agrárdigitalizációs ötletek terjedését és felhasználását.

Vagyis a feladatunk egy olyan hálózat létrehozása, amelyben az innovációipar szereplői bemutathatják kompetenciáikat, hogy mit tudnak igazán. A digitalizáció nem egyszerűen fontos terület, hanem kulcskérdés az agrárium szempontjából, mert meghatározza a jövőbeli fejlődését.

Mi motiválja a munkájában? A kutatásokból tényleg szakpolitikai döntés lesz?

– Sokszor látjuk, hogy a munkánk nem eredménytelen. A kutatásaink számos alkalommal visszaköszönnek, hasznosulnak olyan szakpolitikai anyagokban, amelyekhez az inputokat, a hátterüket mi dolgoztuk ki. Ez konkrét és jóleső visszajelzés arról, hogy a munkánkat figyelik, értékelik és hasznosítják döntéshozói körben.

Fotó: viniczai

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: emelkedő árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Biztonságosabbá válnak a falugazdász-irodák

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kiemelten készül a hamarosan kezdődő egységeskérelem-beadási időszakra, ezért falugazdász-irodáit még biztonságosabbá alakítja.

Koronavírus: így látja a helyzetet az agrárminiszter

A koronavírus agráriumra gyakorolt hatásairól beszélgetett, s a téma legfontosabb kérdéseit járta körül Nagy István agrárminiszter és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a "Szóvetés" című podcast-sorozat legfrissebb epizódjában.

Nincs, aki leszedje, de ha lenne, akkor sem vennék meg

Ahogy már itt is számtalanszor szó esett róla, a járvány egyik legsúlyosabb járulékos hatása az agráriumban, hogy a határzár elvágja a dolgozni akaró idénymunkásokat a foglalkoztatóiktól. Komoly pácban van Németország spárgatermesztése, amely szinte kizárólag külföldi szedőkre épül, de ha le tudnák szedni, akkor az eladással lenne bajuk, hiszen nem tipikusan a spárgával kezdődik mostanában a lakosság bevásárlólistája…

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.