Back to top

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

A szociológus végzettségű 34 éves szakember egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektet vezet. Király Gábor úgy érzi, a kutatásaik számos alkalommal hasznosulnak szakpolitikai anyagokban.

Hol helyezkedik el egy szociológus munkája abban az intézetben, amelynek a neve az agráriumhoz és a gazdasághoz kötődik?

– A klasszikus AKI-profilból kétségkívül kilóg valamennyire az előéletem, hiszen a kollégák döntő része közgazdasági végzettséggel érkezett, és valamilyen agrárgazdasághoz kapcsolódó részterületen dolgozik. Én azonban szociológiát végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd később felnőttképzés keretében környezettudományi és környezetmenedzsment szakot végeztem a CEU-n, vagyis nem a közgazdaság felől érkeztem az Agrárgazdasági Kutató Intézethez.

Milyen témák jöhetnek szóba az agrárium társadalmi szemléletű megközelítésében?

– Mindig társadalmi témákkal foglalkoztam, korábbi kutatási területeim, tanulmányaim is alapvetően szociológiai jellegűek voltak.

Azonban ezek az agráriumhoz kapcsolódnak, hiszen a mai agrárviszonyokat nem lehet leírni a munkaerőhiány, a szakképzés, a generációváltás, a szociális gazdaságok és a közfoglalkoztatás nélkül.

Mivel a munkaerő hiánya és a képzés is kulcskérdés az ágazatban, ezért a társadalmi jellegű kutatásoknak van létjogosultsága.

A szociológia hazai történetében nagy hagyománya van az agrárszociológiai megközelítésnek, hiszen a paraszti társadalom bemutatása a néprajz kezdeteitől a modern szociológiai kutatásokig terjed. Mindebből mi kapcsolódik a napi munkájához?

– Így van, a hazai szociológiai hagyomány, annak agrártársadalomhoz kapcsolódó része valóban nagyon gazdag és hosszú történettel rendelkezik. A mostani viszonyok között ilyen mélyebb, terepmunkát igénylő, szociográfiai jellegű kutatásokra nincs idő, és nem is ez a feladatunk. Résztvevő megfigyelés helyett a statisztikai adatok, felmérések elemzésével, feldolgozásával segítjük a kutatást. Ez amolyan „desk research”. A szakpolitikát kiszolgáló intézményként ilyen célra gyártunk inputokat, bár valóban nagyon szeretnénk, ha adott esetben a szociográfiai jellegű munka is beleférne.

Mely területeken jöhet szóba a ténylegesen alkalmazott kutatási munka?

– A már említett területek azok, amelyeken kutatunk: a munkaerő-kínálat, illetve -hiány, a közfoglalkoztatás és a szakképzés általában, azon belül is természetesen az agrárszakképzés.

Ez fontos kérdés, mert a mezőgazdaság szakemberellátásának egyik kulcskérdése a stabil, fenntartható szakképzési rendszer.

Épp most zajlik egy felmérés a tanüzemekkel kapcsolatban, amelyben ezeknek a létesítményeknek az állapotára, felszereltségére és persze humántőke-ellátottságára kérdezünk rá. Ezt a kutatást az Agrárminisztérium rendelte meg, és nyilván későbbi szakpolitikai döntésekhez szeretnék felhasználni. A felmérés adatgyűjtési szakasza ezekben a napokban fejeződik be, ezt követően kezdjük meg a kapott eredmények kiértékelését.

Hogyan kapcsolódik tevékenysége a Közös Agrárpolitikához?

– A Közös Agrárpolitika stratégiai szervezetének kialakítása során szigorú lépcsőfokokat kell végigjárni, és számos kérdésre választ kell adni. Az osztályon a mi csoportunk a társadalmi kérdésekkel foglalkozik. Ilyen a foglalkoztatottság, a generációváltás, a di­gitalizáció, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség.

Az egyik legnagyobb munkánk jelenleg a Közös Agrárpolitika 2020 utáni stratégiai tervezése.

Helyzetfeltárásokat és SWOT-elemzéseket készítünk, egyebek mellett a generációváltást és a vidéki foglalkoztatást érintő célterületekhez kapcsolódóan. A KAP stratégiai terv „születésébe” belelátni nagyon izgalmas, ugyanakkor nagy kihívást jelentő feladatokkal jár.

Jelenleg egy nemzetközi Horizont 2020 kutatási projektet vezet. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Hivatalosan egy Horizont 2020 projekt szakmai koordinátora vagyok, és ez ténylegesen egy kis csapat közös munkáját takarja.

Célunk, hogy közreműködjünk olyan csomópontok, hálózatok és hálózatok hálózatainak létrehozásában, amelyek elősegítik az innovációk, az agrárdigitalizációs ötletek terjedését és felhasználását.

Vagyis a feladatunk egy olyan hálózat létrehozása, amelyben az innovációipar szereplői bemutathatják kompetenciáikat, hogy mit tudnak igazán. A digitalizáció nem egyszerűen fontos terület, hanem kulcskérdés az agrárium szempontjából, mert meghatározza a jövőbeli fejlődését.

Mi motiválja a munkájában? A kutatásokból tényleg szakpolitikai döntés lesz?

– Sokszor látjuk, hogy a munkánk nem eredménytelen. A kutatásaink számos alkalommal visszaköszönnek, hasznosulnak olyan szakpolitikai anyagokban, amelyekhez az inputokat, a hátterüket mi dolgoztuk ki. Ez konkrét és jóleső visszajelzés arról, hogy a munkánkat figyelik, értékelik és hasznosítják döntéshozói körben.

Fotó: viniczai

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

Magyarország elkötelezett a balkáni térségek csatlakozásának és fejlesztésének támogatásában

Nagy István agrárminiszter részt vett a Nyugat-Balkáni Vidékfejlesztési miniszteri konferencián, a Berlini Agrárminiszteri Csúcstalálkozó keretében. A miniszter a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy kitűnő kezdeményezésnek tartja a nyugat-balkáni térség országainak támogatását az Európai Unióhoz való csatlakozási törekvéseikben.

Január 28-ig nyújtható be kérelem szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló támogatásra a 2020-2023 közötti időszakban 16 milliárd Ft érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Varga Mihály: a magyar gazdaság továbbra is az Európai Unió élmezőnyében

A tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak a pénzügyminiszter óvatosan optimista várakozása szerint. Ennek érdekében a kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül - mondta a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban Varga Mihály.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

A berlini Zöld Héten Nagy István nyitotta meg a magyar standot

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására, a magyar standot Nagy István agrárminiszter nyitotta meg.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.