0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A hírhedt amerikaiak – mire számíthatunk jövőre?

Kedvezett a 2019-es év időjárása az amerikai szőlőkabócának, így lassan, de biztosan terjed az általa hordozott rettegett betegség, a szőlő aranyszínű sárgasága is. Az amerikai lepkekabóca felszaporodásának ugyancsak jót tett a meleg nyár, és tőle sem számíthatunk semmi jóra a következő szezonban sem, jobban tesszük, ha felkészülünk a terjedésére.

Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg először hazánkban. Fölbukkanása azért volt veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée) terjesztője, vektora. A kabóca első előfordulása után a kórokozót 2013-ban észlelték az ország nyugati szőlőültetvényeiben, Szlovéniával határos körzetekben. A kártevő Észak- Amerikában őshonos, nálunk egynemzedékes faj. Fő tápnövénye a szőlő, annak levélfonákán szívogat. Tojás alakban telel át a kéregrepedésekben. A lárvák kelése elhúzódó, május közepétől július első dekádjáig is eltarthat.

Fejlődése során öt lárvastádiumon esik át, a védekezést az L3-as lárvák ellen kell időzíteni.

Időjárás függvényében az imágók megjelenése júliustól várható és egészen az első őszi fagyokig is eltarthat. Fertőzött szőlőben már a fiatal, L1-L2 fejlettségű lárvák is fölveszik a kórokozót szervezetükbe, de fertőzőképességük csak 4-5 hét múlva alakul ki, amit egész életük alatt megtartanak.

Az amerikai szőlőkabóca 2019-ben

a korai kitavaszodás ellenére viszonylag későn jelent meg,

a fertőzésben fontos L3-as lárvák június közepére fejlődtek ki. A szőlőben kihelyezett sárga ragacsos fogólapok ekkor már tömegesen fogták a fertőzőképes egyedeket. A hosszan tartó és átlagosnál melegebb nyár e kártevő felszaporodásának is kedvezett, így feltehetően emiatt a nyár második felében a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tüneteit a Dunától keletre eső szőlőkben (Hajós-Bajai borvidék) is észlelték, tehát ha lassan is, de a kórokozó további terjedése várható a következő években.

Az amerikai lepkekabóca szintén amerikai eredetű inváziós faj, az USA keleti felén Floridáig mindenütt jelen van, elsősorban citruskabócaként emlegetik. Európába 1979-ben hurcolták be, azóta általánosan elterjedt, Magyarországon először 2004-ben találták meg, platánon.

A lepkekabóca rendkívül széles tápnövénykörrel rendelkezik, így az ellene való védekezés szakembert próbáló feladat.

Kezdeti, főként közterületi díszfákra korlátozódó kártétele mára általánossá vált, jelenleg már másutt, így szőlőültetvényekben is gyakori. Szívogatása nyomán jelentős mennyiségű mézharmatot választ ki, mely kiváló tápnövénye a korompenésznek. A meleg nyarak kedveznek a fölszaporodásának, így volt ez 2019-ben is. A lepkekabóca kártétele emelkedő tendenciát mutatott a nyár folyamán folyamatosan, még késő ősszel is jelentős károkat okozott kertekben és ültetvényekben. Hazánkban eddig száz növényfajon figyelték meg, de várhatóan bővülni fog tápnövényköre, a mediterráneumban jelentős károkat idéz elő például kukoricában is. Fel kell készülnünk további terjedésére itthon is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet