Back to top

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Jellegzetes hajtáscsúcssárgulás, mozaikosodás és nekrotizálódás TSWV-fertőzés nyomán
Jellegzetes hajtáscsúcssárgulás, mozaikosodás és nekrotizálódás TSWV-fertőzés nyomán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
A kedvezőtlen környezeti tényezők két csoportra oszthatók, abiotikus és biotikus hatásokra. Az abiotikus stressz leginkább a kedvezőtlen víz- és tápanyagellátás, talajállapot, a szélsőséges hőmérséklet következménye, amelyek a növényt anyagcseréjének megváltoztatására késztetik. Minél inkább képes helyreállítani működését, annál inkább nevezhető a kedvezőtlen hatásokkal szemben ellenállónak, stressztoleránsnak. Ehhez általában megváltoztatja gyökérzete működését, víz- és tápanyagfelvételét. Ezért is fontos a nemesítés során a gyökérjellemzők ismerete.

Ez az oka annak, hogy a zöldségnövények esetében is nagy hangsúlyt kap a gyökérszelekció, ami meglehetősen nehéz feladat (lásd a keretes írást).

A gyökér a víz és az oldott tápanyagok egy részét aktív formában veszi föl, ami nagyban függ a párologtatástól, azaz a levélfelület nagyságától. Tehát a lomb és a termés kedvező aránya a kedvező gyökérműködés szelekciós tényezője lehet. A fotoszintetikus aktivitás fokozása lehetőséget nyújt a növény stresszellenállóságának javítására, amely speciális műszerekkel közvetetten mérhető.

A passzív fölvétel a gyökérnyomáson múlik, amit a lombfelület nem befolyásol, de a gyökér szerkezete, fölszívófelülete, szénhidrát-tartalma, valamint környezetében a hőmérséklet és oxigéntartalom igen.

A biotikus stresszellenállóság a kártevőkkel, kórokozókkal szembeni rezisztenciát mutatja, ami lehet morfológiai és élettani eredetű. Örökletesen meghatározott, összetettségétől függ azonban, hogy az adott károsítóval szembeni ellenállóság milyen gyorsan építhető be a fajtákba. A rezisztencia a kórokozó terjedésétől függően is változhat, a vertikális ellenállóság a károsító egy rassza (változata) ellen hatásos, a horizontális viszont több ellen is védelmet nyújt.

A rezisztenciatulajdonság tartósságát is az öröklődés és a kórokozó változékonyságának viszonya határozza meg: a vertikális rezisztenciát az új kórokozóváltozatok gyakrabban áttörik, míg a horizontális rezisztencia tartósabb megoldás.

Hagyományos és korszerű

Egy rezisztens fajta nemesítése igen hosszadalmas folyamat, különösen, ha új kórokozóra, vagy a már ismert kórokozó új változatára irányul. Első lépésként azonosítani kell a rezisztenciát például a régi tájfajtákban vagy a zöldség rokon fajainak génállományában. A költséges kutatásba bevonják a génbankok gyűjteményeit, az úgynevezett „előnemesítésben” olyan vonalak létrehozása a cél, amelyek a kívánt károsítóra ellenállók és a termesztett típusokkal jól keresztezhetők.

A nemesítési programban fontos szerep jut a rezisztencia megfelelő tesztelésének.

A hagyományos módszer során a kórokozó izolátumával mesterségesen megfertőzik a növényeket, de már a molekuláris genetika módszerei is rendelkezésre állnak.

Ez utóbbi összetett biológiai, molekuláris genetikai ismereteket, korszerű laboratóriumi hátteret igényel, és bár ez is viszonylag sokáig tart, a rezisztenciafaktorokat azonosító molekuláris marker rendkívül megkönnyíti és egyszerűsíti a nemesítő szelekciós munkáját, végső soron
a rezisztens fajta megteremtését.

TSWV-tünetek kápiapaprikán
TSWV-tünetek kápiapaprikán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Körültekintő, alapos munkát igényel a próbavonalak, hibridek tesztje is, mielőtt sor kerül a fajtabejelentésre és regisztrációra. A rezisztencia önmagában terméssemleges, ha nincs károsítás, nem ad többletet, viszont járvány esetén megvéd a terméskieséstől. Éppen ezért a rezisztenciagének beépítésén túl továbbra is nagy jelentőségű az új jelöltek szelekciója, termőképességük és abiotikus stressztoleranciájuk megfelelő megítélése különböző termőhelyeken.

Tripszszívogatás nyoma paprikalevélen (A), mellette a tripszellenálló növény levélmintája (B)
Tripszszívogatás nyoma paprikalevélen (A), mellette a tripszellenálló növény levélmintája (B)
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Multirezisztens paprikafajták

A multirezisztens fajták több károsító ellen is hordoznak rezisztenciagéneket. Ennek szemléltetésére a zöldségfajok közül a paprika az egyik legjobb példa. A paprikanemesítésben élen járunk, a termelők széles fajtaválasztékból dolgozhatnak.

A vírusok elleni védekezés nehéz és összetett, mert vírusfertőzéskor azok örökítőanyaga véglegesen beépül a növényi sejt örökítőanyagába, átalakítja a sejtanyagcserét.

Ennek következtében sokrétűek a tünetek, ezért azok alapján nehéz a vírusok azonosítása, a tesztnövények fertőzésével vagy molekuláris módszerekkel van lehetőség arra. Fertőzéskor a vírusok elleni rezisztenciagének hiperszenzitív reakciót váltanak ki a növényben, az első fertőzött sejtek elhalnak, megakadályozzák a kórokozó továbbterjedését. Rezisztenciaáttörés akkor fordulhat elő, ha a vírus örökítőanyaga megváltozik és az új vírustörzs fertőzőképes lesz. A rezisztenciagén és a kórokozó kölcsönhatását befolyásolja a környezet (a hőmérséklet, a növény kora, a fényintenzitás és a fényösszetétel).

Gyakorlati jelölések

Az Európai Vetőmag Társaság 2004-ben meghatározta az ellenállóság fokozatait és a vetőmag-kereskedelemben alkalmazható jelöléseket.

Fogékonyság: a kórokozó a növényen gyorsan terjed, nagy a termésveszteség, a minőségromlás.

Tolerancia: a növény fogékony a károsítóra, de nincsenek, vagy gyengék a tünetek (inkább abiotikus stressz esetén használjuk).

Rezisztencia: • magas fokú ellenállóság, HR (high resistance): a növény agresszív fertőzés esetén is tünetmentes.

• mérsékelt fokú ellenállóság, IR (intermediate resistance): agresszív fertőzés esetén a növény mérsékelt betegségtünetet mutat.

„Immunitás”: a növény tünetmentes, a kórokozó avirulens, nem jöhet létre patogén-gazdanövény kapcsolat.

A mozaikot okozó vírusfertőzések a paprika komoly betegségei. A tobamovírusok elleni eredményes rezisztencianemesítéssel a különböző vírusok és törzseik (dohány mozaik vírus – TMV; paradicsom mozaik vírus – ToMV, paprika enyhe foltosság vírus – PMMoV) ellen a hazai fajtákba beépítették a Tm0-3 rezisztenciafokozatot. Legtöbbször elégséges a Tm2 is a hajtatásban, időnként azonban megjelenhet a PMMoV legerősebb rassza is, amitől a Tm3 rezisztencia véd teljes biztonsággal.

A paprikahajtatásban az egyik legnagyobb növényvédelmi gondot a paradicsom foltos hervadás, más néven bronzfoltosság vírus (TSWV) fertőzése okozza.

A vírus több mint 900 növényfajt fertőz, így sok gyom is gazdanövénye. A vírusvektor tripszfajok elleni védekezés pedig föladja a leckét a termelőknek. A kártevő lárva állapotban veszi föl a vírust, majd 5-9 nap után fertőzőképes lesz és egész életében az is marad. A rezisztenciagén hiperszenzitív reakciót vált ki a vírus bejutásakor. A rezisztencia IR típusú, 28 °C alatt biztosan működik, magas hőmérsékleten azonban megjelenhetnek vírustünetek a növényeken. A fertőzött tripszek szívogatása feltűnő nyomot hagy a paprika termésén, szöveti elhalás alakulhat ki, a barna foltok pedig eladhatatlanná teszik a termést.

A tripszellenállóság kutatása évekkel ezelőtt megkezdődött, fölfedeztek olyan paprika genotípusokat, amelyeket a kártevő nem szívesen szívogat, ezzel elkerülhető a vírus terjedése.

A TSWV-rezisztens paprika genotípus bogyóin a fertőzött tripszek szúrása után nekrotikus foltok jelennek meg (bogyó melanotikus gyűrűsfoltosság), értékesíthetetlenek a termések
A TSWV-rezisztens paprika genotípus bogyóin a fertőzött tripszek szúrása után nekrotikus foltok jelennek meg (bogyó melanotikus gyűrűsfoltosság), értékesíthetetlenek a termések
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Újhitűség tünete szabadföldi paprikán
Újhitűség tünete szabadföldi paprikán
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Ez a tulajdonság azonban összetett öröklődésű, a kártevő részéről fajspecifikus, valamint függ a levelek elhelyezkedésétől és a növény korától is.

Még bonyolultabb

Szisztémikus fogékony tünet – hiperszenzitív lokális tünet fogékony dohánynövényen (A), rezisztens dohánynövényen vírusfertőzés után (B)
Szisztémikus fogékony tünet – hiperszenzitív lokális tünet fogékony dohánynövényen (A), rezisztens dohánynövényen vírusfertőzés után (B)
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Az uborka mozaik vírus (CMV) régóta ismert kórokozója a paprikának. Először szántóföldi paprikaállományban írták le súlyos fertőzését, jellegzetes tünete az ún. újhitűség, amikor a palántakorban fertőződött növény fejletlen marad, ízközei nem nyúlnak meg, levelei torzulnak, nem hoz virágot, termést. Az utóbbi években a fóliákban is mind gyakrabban jelenik meg, elsősorban a szellőzők környékén, a betelepülő levéltetvek terjesztik. Különösen nagy károkat okoz, ha a fiatal növényeket éri a fertőzés, mert a vírushordozó első repülő levéltetű-nemzedék nehezen azonosítható a növényeken, a rovarok sokszor csak rövid ideig szívogatnak, majd továbbállnak.

A tölteni való fehér paprika típusban néhány éve megjelent az első CMV-rezisztens fajta, amit mára továbbiak követtek. Ezek a Cmr-1 rezisztenciagént hordozzák, ami a vírus P0 patotípusa ellen hatásos. A Távol-Keleten már évtizedekkel ezelőtt megjelent CMV P1 változat azonban képes áttörni a Cmr-1 rezisztenciát. Jó hír, hogy egy indiai tájfajtában sikerült a Cmr-2 rezisztenciagént azonosítani. Ez azonban recesszíven öröklődik, ezért a hibridek előállítása összetettebb és hosszadalmasabb, ugyanakkor a rezisztencia hosszabb távú stabilitását hozhatja.

A paprikanemzetségben még ennél is összetettebb a CMV-ellenállóság, ismert ugyanis olyan többgénes öröklődésű rezisztencia, amely a vírus mindkét eddig ismert rasszával szemben tartós védelmet nyújt. Hibridekbe történő beépítése azonban összetett nemesítési folyamat.

Árulkodó gyökerek

A gyökérvizsgálat és -szelekció igen nehéz és kockázatos, mivel a gyökér föltárása veszélyezteti a növény további fejlődését. Idén, a háromévenként megrendezett nemzetközi paprikanemesítési konferencián (International Eucarpia Meeting on Genetics and Breeding of Capsicum and Eggplant) francia kutatók mutattak be szelekciót segítő, a gyökérmorfológia meghatározására szolgáló eszközöket. Céljuk a fiatal zöldségnövények (paprika, tojásgyümölcs) fejlődő gyökérzetének vizsgálata, a gyökér hosszúságának, szélességének, szerkezetének (fő- és oldalgyökér-arány), friss tömegének és szárazanyagának mérése. Nemesítési célból föltérképezik az egyes genotípusok gyökérmorfológiáját, majd az egyes tulajdonságok öröklődési viszonyát.

Hazai eredmények

A multirezisztens fajták új képviselői a paprikalisztharmat-rezisztenciát (IR) hordozó fehérpaprikák. Termesztésük jelentős segítséget, biztonságot ad a fóliás kertészeknek.

A talajon termesztők a gyökérgubacs-fonálféreg elleni rezisztenciát hordozó fajták közül is válogathatnak, érdemes azonban tudni, hogy melyik kártevővel állunk szemben.

A Meloidogyne-fajok közül ugyanis a szántóföldi fonálféreg, a M. hapla ellen ezek a rezisztenciagének nem védenek.

A kórokozónak kedvező csapadékos, párás időben a szabadföldi paprikaállományokban számottevő veszteséget okozhat a Xanthomonas vesicatoria baktérium. A hazai paprikanemesítés kiemelkedő eredménye, hogy étkezési és fűszerpaprika-fajtákból is vannak rezisztensek.

A hazai zöldségtermelés egyik legfontosabb ágazatában, a paprikatermesztésben széles a rezisztens fajták kínálata, a kertészek tehát kiválaszthatják az alkalmazott technológiához leginkább illőt, hogy gazdaságosan, egyúttal környezetkímélő módon termelhessenek.

A gyökér morfológiai vizsgálata speciális eszközökkel
A gyökér morfológiai vizsgálata speciális eszközökkel
Fotó: Csilléry Gábor/Salamon Pál/Ledóné dr. Darázsi Hajnalka
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka

szaktanácsadó

Elhangzott a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szentesi zöldséghajtatási szakmai napján.
A szerk.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mulcsozás égetés helyett – Növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Az év során, de különösen most bőséges mennyiségű növényi hulladék keletkezik a kertekben. Régen ennek nagyját elégették, most viszont más, sokkal praktikusabb megoldásokat kell találni. A legegyszerűbb hulladékkezelő cégre bízni, de hasznosabb és környezettudatosabb lehetőség a helyben keletkezett hulladék mulcsként való felhasználása.

Halottak napjára készülve - A sírok növényei

Most még októbert írunk, ám ha a november eleji kegyeleti ünnepre sírbeültetéssel készülnénk, annak most van itt az ideje... A sírkertészet egy külön ága a kertépítésnek, mivel ide elég speciális növény-összeállítás kell. Tág tűrésű, szárazságtűrő, kevés gondozást igénylő, gyomelnyomó fajok alkalmasak sírok beültetésére, melyek lehetőleg az év minél nagyobb részében díszítőértékkel bírjanak.

Rózsaszínű ananász - Termése lédúsabb és édesebb, mint a hagyományosé

A Del Monte Fresh Produce N.A., Inc. új terméket vezetett be a piacon: az exkluzív, prémium kategóriás Pinkglow™ ananászt. A rózsaszín ananász egyedülálló a piacon, és az Egyesült Államokban október 12. óta kapható, de egyelőre csak online vásárolható meg, limitált mennyiségben.

Néhánynapos kultúrák - csírazöldségek

Kevesen nevelnek csírazöldségeket hazánkban, pedig azok már néhány nappal a vetés után betakaríthatók, a megtérülés tehát igen gyors. A növények minőségmegőrzési ideje viszont rövid, tehát csak biztos piaci háttérrel érdemes belefogni. Prázmári Mihály egyéni vállalkozó, valamint Hintalan György, az Ökovital Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk tapasztalatait a zöldségtermesztés e különös ágáról.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Virágos meglepetés a moziban

A düsseldorfi UFA Palast mozijába főműsoridőben érkező látogatókat szokatlan meglepetés várta: a moziteremben az ülések felén szobanövények foglaltak helyet.

1500 szőlő- és gyümölcsoltványt foglalt le a Nébih

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

A gyönyörű gránátalma

A gránátalma mediterrán növény, de közép-ázsiai őshazájából meghódította Európa déli vidékeit, Dél-Amerikát, Észak-Afrikát és termesztik Indiában, Indonéziában trópusi, szubtrópusi éghajlaton is. Könnyen szaporítható magról vagy gyökérsarjakról, viszonylag ellenálló, gyönyörűen virágzó növény. Ahogy melegszik az idő, hazánkban is mind többfelé lehet termeszteni.

Nyitott ökológiai gazdaság

A győrújfalui Sudár Birtokot 2016-ban álmodta meg Sudárné Boros Zsóka agrármérnök, akinek a szülei már korábban is gazdálkodtak. Az akkori családi gazdaság adminisztratív teendőit ő látta el. Férjével négy gyermeket nevelnek, az otthon töltött tizenöt év után döntött úgy, hogy nem folytatja a családi gazdálkodást, inkább valami egészen újba kezd.

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.