Back to top

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

Fotó: Spanyárné Halász Szilvia, Bácska Gergő, Megyesi Éva

Székesfehérvár

A rangos díj az elmúlt évek tudatos zöldfelület-megújítási és parkrekonstrukciós munkáinak eredményeit dicséri. A helyi és országos védettségű Sóstó Természetvédelmi Terület ökológiai rehabilitációjának befejezése volt az idei év legnagyobb fejlesztése Székesfehérváron, amit a verseny zsűrije is kiemelkedőnek ítélt.

A több mint kétszáz hektáros területen madármegfigyelő helyeket, madárleseket alakítottak ki, két kilátót újítottak fel, tanösvényt hoztak létre.

A nyílt vízfelületek mellett tocsogós részek, mesterséges költőszigetek segítik a madarak életét, a tó körbejárhatóvá vált. A természeti terület mellett modern látogatóközpont működik, amely a növény- és állatvilágot mutatja be.

A zsűri értékelte annak a tudatos szakmai döntésnek az eredményét is, hogy a fenntarthatóság jegyében a város közparkjaiban fokozatosan csökkentik az egynyári kiültetések területét, viszont az évelők szerepe növekszik. Ennek a gondolatnak köszönhető, hogy az elmúlt években megváltoztak a városi körforgalmak növénykiültetései is. Kezdetben ott is egynyári növények, majd magyar rózsafajták nyíltak, most viszont a színes évelők virágaiban gyönyörködhetnek a városlakók. A város nem lett hűtlen a díszes egynyáriakhoz sem, 2014 óta a Petőfi park Kováts Zoltán magyar fajtáinak bemutatóparkja. Székesfehérvár a magyar nemesítő növényeiből egyébként 1996 óta ültet évente jelentős mennyiségben.

A város zöldfelületi politikájának fontos értéke a lakosság folyamatos bevonása a fejlesztésekbe, már a tervezések alatt is zajlanak lakossági egyeztetések. A Virágosabb, zöldebb Székesfehérvár programban a lakók pályázhatnak növényesítésre, díszíthetik szűkebb lakókörnyezetüket az önkormányzattól kapott egynyáriak ültetésével. Ebben az évben már négyezer fővel többen pályáztak. A városgondnokság a polgármester támogatásával így vonja be a zöldítésbe a település lakóit, akik azzal segítik a városi kertészek munkáját, hogy a lakótelepek közterületein, családi házak előkertjében, erkélyeken, teraszokon elültetett növények gondozását vállalják.

Nyolc éve működik sikeresen a településen a …Mert közös a világunk program. Ennek keretében a zöldfelületi munkákba iskolás csoportok, mássággal élő tanulók kapcsolódnak be, akik több napon keresztül dolgoznak együtt a kertész szakemberekkel.

A város legújabb, igen népszerű rendezvénye a Mesés kiskertek kertépítőverseny, ahol óvodások és kisiskolások környezeti nevelésének részeként kicsi kerteket terveznek és építenek a gyerekek a pedagógusokkal együtt. Május végétől néhány héten át a Zichy ligetben minden érdeklődő megnézheti az alkotásokat, amelyek növényei később az iskolák, óvodák udvarát díszítik.

A székesfehérvári szakemberek közös célja, hogy a város lakossága szeresse a települést, annak zöldfelületeit, érezze jól magát a virágosabb új parkokban, utcákban, hisz a kertész szakma évtizedekre szóló, maradandó értéket hoz létre.

Székesfehérvár főkertészét, Spanyárné Halász Szilviát 2019-ben az év főkertészének választották.

Orfű

A Mecsek északi lábánál elhelyezkedő kis település 2019-ben immáron második alkalommal nyerte meg falu kategóriában a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyt. A hatvanas évek falufejlesztési koncepciójának köszönhetően öt kicsi falu összevonásával alakították ki az egységes üdülőterületet, a mai Orfűt. A települések nem épültek össze, mindegyik megőrizte saját jellegzetességét, építészeti stílusát.

A közöttük levő korábbi külterületi zöldfelületek, kaszálók nagy része megmaradt és belterületté vált. Ezért ma Orfűnek akkora a területe, mint például Szigetvár városának.

Erdők, dombos és vizes élőhelyek teszik változatossá azt a tájat, amely a település sajátja. Mesterségesen, völgyzáró gáttal létrehozott tórendszere négy tóból áll. Az Orfűi- és a Pécsi-tó gyönyörű panorámájú üdülőtavak, a Herman Ottó-tó hal- és vízimadár-rezervátum, a Kovácsszénájai-tóban haltenyésztés folyik. A négy tó összes vízfelülete 113 hektár, közülük három a falu közepén a belterület része.

A település tudatosan törekszik a természet adta szépség megőrzésére. A faluközpont intenzíven kezelt területeit fás, ligetes kaszálók egészítik ki, amelyek extenzíven fenntartott lepkelegelők, igazi díszük a látványos tavaszi virágzási időszak. Ahol csak lehet, igyekeznek olyan növényeket, elsősorban évelőket ültetni, melyek őshonosak, tájba illőek és alapfajaik a környéken élnek. A tópartok kezelésénél is a természetesség megőrzése és fenntartása a cél, ahogy az egész településen.

A település lakossága, civilek és magánemberek egyaránt örökbe fogadnak egy-egy kisebb-nagyobb területű közterületi részt, amit fenntartanak, gondoznak.

A település hat-nyolc állandó dolgozóval és a Mecsek Kincs szociális szövetkezet tagjaival együtt gondozza a központi területek intenzív fenntartású részeit. A vállalkozók évenként háromszori kaszálással tartják rendben a kaszálókat, legelőket. Az Orfűi Malommúzeum, az ország egyetlen üzemszerűen működő vízimalma egyedülálló néprajzi érték. A múzeumkörnyéki láperdő élővilágát a nemrég átadott Vízfő-tanösvény mutatja be, kialakításakor igyekeztek a terület természetes, eredeti állapotát megtartani.

A település fejlesztésében, zöldfelületi rendszereinek átgondolásában a Szent István Egyetem Budai Campus hallgatói és pécsi építészek is segítettek.

A zöldfelületi fejlesztések központi gondolata évtizedek óta az, hogy Orfű maradjon meg természetes magyar falunak. Ennek volt köszönhető a 2006-ban elért eredmény is, amikor az ország legvirágosabb falva az Entente Florale versenyen bronz minősítést szerzett.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/11-12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.