Back to top

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Kulcsfaktorok vizsgálata

Gerolamo Xiccato
Gerolamo Xiccato
Gerolamo Xiccato a nyulak takarmányozásában eddig elért fontosabb eredményeket értékelte a múlt és a jövő tükrében. Elmondható, hogy a nyulak táplálóanyag-szükségletének alapos vizsgálatának eredményeképpen a nyúl takarmányozásával kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretek ma már garantálják a nagyüzemi körülmények között tartott genotípusok (hibridek és/vagy fajták) magas szintű szaporaságát és termelését.

A teljes telepi takarmányértékesítés javítása szempontjából azonban a termelés színvonalának javítása önmagában nem elegendő.

Ehhez az is szükséges, hogy a nyulak egészségesek legyenek, vagyis alacsony legyen a betegségekből és elhullásból adódó veszteség. Ennek köszönhető, hogy a kutatók érdeklődésének homlokterében mára már elsősorban a takarmány rost-, keményítő- és fehérjeszintjének a teljesítményre és az egészségre gyakorolt hatása áll. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a különböző táplálóanyagok, különösen az oldható és oldhatatlan rostfrakciók termelésre gyakorolt hatásaira is. Ennek a szemléletnek fontos része az immunválasz és a bélmik­ro­bióta, mint a nyulak egészségét szabályozó kulcsfaktorok vizsgálata. A különböző táplálóanyagok és takarmányozási technikák (pl. takarmánykorlátozás) közötti összefüggések vizsgálata szintén fontos részét képezi a kutatásoknak, ugyanakkor ma már arra is figyelmet fordítanak, hogy a táplálóanyag-változás milyen hatással van a környezetre, különös tekintettel a nitrogén kibocsájtásra.

Melegben magasabb energia­tar­talmú takarmányt!

A környezeti hőmérséklettel kapcsolatos másik előadásban Matics Zsolt annak a kísérletnek az eredményeiről beszélt, ahol azt vizsgáltuk, hogy a magas környezeti hőmérséklet termelést csökkentő hatása milyen mértékben magyarázható a csökkent takarmányfogyasztással, és mekkora szerepe lehet ebben önmagában csak a magasabb hőmérsékletnek. Ennek kiderítésére választást követően (5 hetes életkor) a nyulakat két, szabályozható hőmérsékletű teremben helyeztük el. Az egyikben átlagosan 20 °C, a másikban átlagosan 30 °C volt a hőmérséklet. A nyulak normál hőmérsékletű teremben (16-20 °C) születtek és nevelkedtek.

A terem hőmérséklete és a takarmányozás alapján három csoportot alakítottunk ki: a magas hőmérsékletű teremben a nyulak ad libitum fogyaszthattak takarmányt (30A csoport), a normál hőmérsékletű teremben a nyulak egyik fele ad libitum ehetett (20A csoport), míg a másik fele csak annyi takarmányt kapott, amennyit a 30A csoport nyulai naponta elfogyasztottak (20K csoport).

Ahhoz, hogy ezt megtehessük a meleg teremben heti három alkalommal (hétfő, szerda, péntek) mértük az elfogyasztott takarmány mennyiségét, és ez alapján határoztuk meg a 20K csoport napi takarmányadagját. A kísérlet során a nyulak testsúlyát, súlygyarapodását, takarmányfogyasztását és takarmányértékesítését vizsgáltuk. 11 hetes korban a nyulakat vágóhídra szállítottuk, ahol vágásuk és darabolásuk történt.

Mint ahogy az várható volt, a teljes hizlalási időszakban a 30A csoport nyulai kevesebb takarmányt fogyasztottak, mint 20A csoportbeli társaik. A két eltérő hőmérsékleten elfogyasztott takarmány mennyisége közötti különbség az életkor előre­halad­tával nőtt, a teljes vizsgálati időszak alatt 20 és 30% között mozgott. A teljes kísérleti periódus alatt és minden vizsgálati időszakban a legjobb súlygyarapodása a 20A nyulaknak volt. A 20K és a 30A csoportok között nem volt különbség. Az már korábban ismert volt, hogy a magas hőmérséklet, vagy a különböző mértékű takarmánykorlátozás hatására a súlygyarapodás csökken, az azonban csak ebből az eredményből látható, hogy a csökkenés egyértelműen a kisebb takarmányfogyasztással magyarázható.

A 20A nyulak testsúlya minden életkorban nagyobb volt (7, 9 és 11 hetes korban sorrendben: 10, 14 és 16%-kal), míg a 20K nyulak súlya a 30A csoporthoz hasonlóan alakult (1. táblázat). Az irodalmi adatok eredményeinkhez hasonló tendenciáról számoltak be:

alacsonyabb hőmérsékleten (18 °C) a nyulak testsúlya 10 és 12 hetesen 15-18%-kal volt nagyobb, mint a magas hőmérsékleten (30 °C) tartott egyedeké.

A teljes kísérleti időszak alatt a 30A csoportban jobb volt a takarmányértékesítés, mint a 20A csoportban. A 20K csoport ebben a tulajdonságban sem a 20A, sem a 30A csoporttól nem különbözött. Az irodalmi adatok ebben a tekintetben nem mutatnak egyértelmű tendenciát: volt ahol szintén jobb takarmányértékesítésről számoltak be a meleg hatására, máshol pedig a 18 °C és 30 °C-on tartott nyulak takarmányértékesítése nem tért el egymástól.

Elhullásban nem volt különbség a csoportok között, a 20K és a 20A csoportból kettő és egy nyúl pusztult el.

Bár a vágáskori testsúly, hasonlóan a 11 hetes kori testsúlyhoz, megegyezett a 20K és 30A csoportokban, a hűtött karkasz súlya már mindhárom csoportban különbözött. Korábbi vizsgálatok szerint magas hőmérséklet hatására, illetve korlátozott takarmányozás mellett kisebb volt a vágáskori testsúly és a hűtött karkasz súlya a normál hőmérsékleten tartott, illetve az ad libitum takarmányozott csoporthoz képest. Érdekes azonban, hogy a hűtött karkasz súlyában, a testsúly alapján megegyező csoportok is eltértek egymástól.

A 20K csoport vágási kitermelése szignifikánsan gyengébb volt, mint a 20A és a 30A csoportoké. A 20A és a 20K csoportok közötti eltérést az okozza, hogy a korlátozva takarmányozott nyulaknak kisebb az emésztőrendszere és különösen a béltartalom mennyisége.

Eredményeinkhez hasonlóan korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a teljes hizlalási periódus alatti különböző mértékű takarmánykorlátozás azonos súlyban vagy azonos életkorban vágott nyulak esetében a vágási kitermelés csökkenését eredményezték.

A csökkenés 10%-os korlátozás mellett 0,4%-os, 20%-os takarmánykorlátozás mellett pedig már 2,4%-os volt. A 20A és 30A csoportok között nem volt különbség a vágási kitermelésben. Ezzel szemben az irodalomban nagyobb vágási kitermelésről számoltak be a melegben (30 °C) tartott nyulak esetében.

Az elülső rész referencia­karkaszhoz viszonyított arányát a hőmérséklet és a takarmányozás nem befolyásolta. A középső rész aránya a 20A csoportban nagyobb, a hátulsó rész aránya pedig kisebb volt, mint a 20K és a 30A csoportokban. Az eredmények magyarázatát ebben az esetben is az adhatja, hogy a nyulak hátulsó lábainak teljes testen belüli aránya fiatalabb életkorban nagyobb, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a pannon fehér fajta szelekciója már nagyon hosszú ideje a combizom tömeg növelésére irányul, így feltételezhető, hogy a fajtára eleve nagyobb combizom-beépülés jellemző.

A zsírdepók (vesekörüli- és a vállövi zsír) referencia karkasz­hoz viszonyított aránya a 20A csoportban volt a legnagyobb.

Magas hőmérséklet hatására ugyan kevesebb zsír épült be a nyulak szervezetébe, mint a 20A csoportban, azonban ez még mindig több volt, mint a 20K nyulakban.

Úgy tűnik, hogy melegben a nyulak kevesebbet mozogtak, ezért kevesebb energiát használtak fel erre a célra. Magas környezeti hőmérsékleten a testhőmérséklet fenntartása is kevesebb energiát igényel, mint a 20 °C-os teremben. Ez a két ok együttesen eredményezhette a vese körüli és vállövi zsír arányában a 20K és a 30A csoportok között tapasztalt különbségeket. A korábban említett, hűtött kar­kaszban tapasztalt eltérés szintén a vese körüli és vállövi zsír mennyiségében kapott különbségekkel magyarázható.

Az eredményekből jól látszik, hogy a növendéknyulak termelési eredményeit a csökkent takarmányfelvétel jelentősebb mértékben befolyásolja, mint a magas környezeti hőmérséklet, vagyis a magas környezeti hőmérsékletben tapasztalható termelés-visszaesés elsősorban a kisebb takarmányfogyasztással van összefüggésben. Csak néhány vágási tulajdonságban (vesekörüli és vállövi zsír, vágási kitermelés és hűtött karkasz súlya) látszik egyértelmű hatása a magas környezeti hőmérsékletnek. Ezek alapján érdemes lenne a melegebb hónapokban magasabb energiatartalmú takarmányokat etetni, hogy a termeléscsökkenés mér­sékelhető legyen.

Köszönetnyilvánítás

A kísérletet a GINOP-2.3.4-15-2016-00005 „Klimatikus változásokhoz adaptált növénytermesztési és állattenyésztési technológiák fejlesztése a fenntartható mezőgazdaság és a minőségi élelmiszer-előállítás megvalósítása érdekében, intenzív termelési környezetben” projekt támogatta. A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Gerencsér Zsolt

Szendrő Zsolt

Matics Zsolt

Szendrő Katalin

Kaposvári Egyetem

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Félre az előítéletekkel! - A pecsenyegalambok húsának fontosabb jellemzői

Napjainkra a galambhús lényegében eltűnt az átlag­ember asztaláról, pedig ahhoz, hogy húsgalambokat tenyésszünk, és ízletes galambhúst fogyaszthassunk, sok ember számára még ma is adottak a lehetőségek.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.

Jobb árakért tüntettek az ír gazdák

Magasabb húsmarha-átvételi árak nélkül nem lehet fenntartani a vidéki életet Írországban – állítják a termelők, akik csütörtökön lezárták Dublin legfontosabb útjait.