Back to top

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Mi lesz a természetes beporzókkal? Elvileg aggódnak értük Brüsszelben, hiszen megbíztak egy kutatókból álló munkacsoportot, hogy dolgozzák ki a toxikus anyagoknak a beporzókra, köztük a méhekre gyakorolt hatásának pontosabb mérésére alkalmas rendszerét. A dokumentum, aminek „Útmutató a méhekért” a címe, elkészült – de ennek már 6 éve. Miért nem tudunk róla, miért nem alkalmazzák az abban leírtakat, miért pusztulnak méheink még mindig? E kérdések hátteréről szól írásom.

Az engedélyezett vegyi anyagok biztonságosságával (egészség-, vagy a környezetkárosító hatás) kapcsolatban felmerülő aggályok miatt 2012-től alaposabb vizsgálat alá vetettek több száz ilyen anyagot. Ám 2018-ig mindössze 94 vegyszert tudtak újra átvizsgálni, amelyeknek csaknem a fele, 46 bizonyult „nem biztonságosnak”. Ezek engedélyének visszavonását kezdeményezték a hatóságok, bár úgy tűnik, kevés eredménnyel. A 46-ból azóta is forgalomban van 34. Ennek oka, hogy a gyártók vonakodnak elvégezni újabb biztonságossági vizsgálatokat, illetve azok hiányában a végső visszavonás akár 7-9 évet is késhet.

A mintegy évi 500 milliárd eurós bevételt elkönyvelő gyártói körnek a visszavonás, ill. minden szigorítás komoly piacvesztést jelent.

A visszavonás megindítására újabb 5-6 évre van szükség, hogy a bürokrácián és a vegyszerlobbin átvezetve esélye legyen egy veszélyes anyag kivonásának. Egyszóval, a hatóságok hiába nyilvánítanak nem biztonságosnak egy vegyszert, az legalább még 15-20 évig forgalomban lehet.

A probléma fő okát magukban a hatóságokban kell keresni, akik túl könnyen adják ki az engedélyeket, viszont egyre nehezebben tudnak érvényt szerezni azok visszavonásának. Tipikus példa a neonikotinoidok, amelyek ellen francia méhészek már a '90-es évek elején pereket indítottak. A magyar agrárminisztérium az OMME vizsgálataira alapozva kijelentette, Magyarországon nem fordult elő a neonikotinoid tartalmú csávázószerekkel összefüggő méhpusztulás (2013. március, Agrárszektor). Az EU hatóságainak csak 2018 végére sikerült legalább részeredményt elérni hivatalos betiltásukra. Szakértők az új EU-s vezetéstől várnak változást ezen a téren is.

Az USA teljes méhcsalád állományának becsült veszteségei 2006-2016 között

Nálunk is jellemző a vizsgálatok elhúzódása, az eredmények semmitmondó, ködös szakértői értékelése, az ok-okozati összefüggés hiányos feltárása, ill. megtalálásának kerülése. Történik ez annak ellenére, hogy minden méhész tudja, hogy a méhmérgezés olyan tünetekkel jár, amely semmilyen méhbetegséggel nem téveszthető össze. 2018 nyarán olvashattuk a tudósításokból: „Kíméletlen méhpusztulás csapott le Magyarországra”, vagy - „Hatalmas méhpusztulások: gőzerővel kutatják az okokat”. És még mindig nem sikerült lezárni a több száz eset vizsgálatát. Taktikázásnak látszik, hogy a Nébih most növénytermesztési technológiai adatszolgáltatást vár minden érintett gazdától, ami úgy látszik, döcögősen halad, mert a határidőt meg kellett hosszabbítani.

A tengerentúli nagy méhcsaládveszteségek és ahhoz sokban hasonló méhpusztulások észlelése Európában, az EU különféle szervezeteinek is felhívta a figyelmét a helyzet komolyságára.

A COLOSS COST Action elnevezésű nemzetközi együttműködés 2008-ban indult a méhcsaládpusztulások okainak feltárására. A nagyon sikeres programnak a kezdetekben aktív tagja volt Magyarország is. Tevékenységüket fémjelezte a méh­pusztulásokat felmérő interaktív kérdőív megtervezése és a Bee Book I-II. néven kiadott diagnosztikai kézikönyv megszerkesztése. A nemzetközi tudományos szervezet ma COLOSS Association néven működik, jelenleg 95 országból 1197 taggal (kutatók, oktatók, állatorvosok, akik a méhészet területén dolgoznak).

Idén tavasszal jelent meg Sanchez-Bayo és Wyckhuys összefoglaló cikke (Biological Conservation, 2019) a rovarfauna világméretű csökkenéséről. 73 publikáció elemzése alapján (2. ábra) azt jósolják, hogy néhány évtized alatt a rovarpopuláció 40%-a véglegesen kihalhat.

Németországban a repülő rovar biomassza évi 5,2 %-os csökkenését tapasztalták, aminek következtében az utóbbi 26 évben ezek a populációk mintegy 75%-al csökkentek. A legnagyobb bajnak az élőhelyek elvesztését jelölik meg, amelynek fő oka az intenzív mezőgazdálkodás, a műtrágyázás és a vegyszerhasználat.

A COLOSS-program és a Magyarország EU-s elnöksége alatt (2011) kiadott dokumentum máig érvényes megállapításokat tartalmaz az európai méhészkedést és méheket fenyegető veszélyekről, rámutatva, hogy bár változó mértékben, de a parazitás és fertőző méhbetegségek mellett a környezeti hatásoknak, elsősorban a toxikus anyagok jelenlétének milyen szerepe van a tagállamokban, és hogy a mézminőség megőrzése mennyire fontos feladat lesz a jövőben.

A rovarvilág pusztulásáról szóló 73 közlemény anyagának földrajzi elhelyezkedése

A méhek környezetében előforduló méreganyagok toxikus hatásának tesztelésére az OECD 213-214 sz. szabványai szerint végrehajtott akut orális- és kontakt laboratóriumi módszereit alkalmazták, ami még jelenleg is érvényben van. Ezekben zárkázott méheken tesztelik a vizsgált anyag emelkedő hígításait az un. LC50 érték meghatározására, ismert vegyszer (dimethoat) mérgező hatásával összehasonlítva. Ez annak az adagnak felel meg, ahol a kísérleti méhek 50%-a 48-72 órán belül elpusztul.

A neonikotinoidok biztonságossági ellenőrzésével kapcsolatban már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a hagyományos módszerek alkalmazása nem elegendő az újabb típusú növényvédő szerek környezeti hatásának, biztonságosságának megítélésére, különösen nem, amikor keverékekben használják ezeket.

Az egyre szigorodó, szintekre tagolódó tesztelést (TIER) jóval bonyolultabb, munka-, anyag- és időigényesebb módszerek jellemzik, amelyek bevezetésével szemben nagy az ellenállás.

Az EFSA, az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala meg is bízott egy kutatókból álló munkacsoportot, hogy dolgozzák ki a toxikus anyagoknak a beporzókra, köztük a méhekre gyakorolt hatásának pontosabb mérésére alkalmas rendszerét. A megadott direktívákat tekintve mindenki reménykedett, hogy végre a mézelő méheket, a poszméheket és a szabadon élő méheket fenyegető növényvédőszer-arzenálban sikerül rendet tenni. A 260 oldalas dokumentum, az „Útmutató a méhekért” (Bee Gui­dance), amely vezérfonalat ad a teszteléshez a méhcsalád túlélésén kívül a méhek viselkedésére, szaporodására, lárvanevelésére is. A dokumentum egy honfitársunk közreműködésének is köszönhetően (Szentes Csaba) 2013-ban elkészült. Ám hosszú viták után (többek között a Bayer cég egyet nem értésével) 2016-ban a Bizottság nem fogadta el azt. Az EFSA 2018-ban újra előszedte, de az ismét megbukott a nemzetközi agrárlobbi nyomásának engedve (European Crop Protection). Megállapodtak, hogy szigorításokat fokozatosan lehet csak bevezetni, viszont eddig az első lépések sem történtek meg. Ahogy a franciák által szervezett és petíciókhoz aláírást gyűjtő nemzetközi szervezet, a POLLINIS jellemzi a helyzetet, addig a beporzók „hatóságilag engedélyezett mészárlása” világszerte tovább folytatódik.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Kedvenc körtéink

A körte nem tartozik a könnyen termeszthető gyümölcsök közé, különösen a koronaalakítását és a szüreti idő meghatározását tekintve. Ráadásul páraigénye is nagyobb, mint a többi hazai gyümölcsfajnak, és érzékeny a nem kiegyenlített vízellátásra.

Vigyázzunk magunkra a második hullámban: egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács

Előzze meg a betegséget! Ha immunrendszerünk rendben van, nem sok betegség tud leverni bennünket a lábunkról. Ősszel iskolakezdéskor, vagy a télvégén jelentkező megfázásos időszak próbára teszi az immunrendszerünket. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy ügyeljünk magunkra és másokra.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.