Back to top

Vegyszerek, amiket nem akarunk elfogyasztani

Az Európai Unióban mintegy 3,3 millió hektáron folyik szőlőtermesztés, amelynek terméséből átlagosan 170 millió hektoliter bort készítenek. A rendszeres növényvédőszer-használat azonban komoly környezeti hatásokkal járhat és számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ami a szőlőtermesztés megítélését a közvéleményben negatívan befolyásolja.

A szőlő az EU teljes mezőgazdasági hasznosítású területeinek 2%-át adja, amely a jelentős bortermelő tagországok esetében 3,5-4% között alakul, ugyanakkor a növényvédőszer-felhasználás tekintetében a szőlőter­mesztés részesedése ezekben az országokban meghaladja a 20%-ot. A rendszeres növényvédőszer-használat komoly környezeti hatásokkal járhat és számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ami a szőlőtermesztés megítélését a közvéleményben negatívan befolyásolja, és ami már középtávon is jelentős gazdasági visszaeséshez vezethet a szőlő-bor ágazatban.

A termesztés növényvédőszer-felhasználásának csökkentésére irányuló társadalmi és termelői elvárás életre hívta a nagy nyugat-európai bortermelő országokban a 2000-es évek elejétől kezdve azokat a fajtainnovációs programokat, amelyek keretében megkezdték a gombás betegségekkel szembeni rezisztens szőlőfajták nemesítését.

Ennek a munkának már jól látható eredményei vannak, sorra kapják meg a fajtaelismerést a nagy kutatóintézetek (pl. INRA, IFV, JKI, WBI, IGA) által bejelentett rezisztens vagy toleráns fajtajelöltek. Sőt, az új rezisztens fajtákból Franciaországban már a piacon is megjelent ebben az évben az első, oltalom alatt álló földrajzi jelzővel ellátott bor is. Az EU is felismerte a hibrid fajtákban rejlő lehetőségeket, nem véletlen, hogy a 2020 utáni borpiaci szabályozásban nagyobb teret engednének a felhasználásuknak. Így várhatóan az új rezisztens és toleráns fajták az előttünk álló évtizedekben jelentős mértékben átalakítják Európa szőlőtermesztését és komoly versenyelőnyre tehetnek majd szert a piacon azok az országok és borvidékek, ahol ezek a fajták létjogosultságot nyernek.

Egy kis történelem

Európában a szőlőbetegségekkel szembeni ellenállósághoz kapcsolódó fajtanemesítés a 19. századra nyúlik vissza, amikor megjelentek az első növényegészségügyi krízist jelentő károsítók, mint a lisztharmat 1845-ben, a filoxéra 1868-ban és a peronoszpóra 1878-ban. Az Észak-Amerikából Európába behurcolt károsítók igen komoly gazdasági veszteséget okoztak az európai szőlőtermesztésben, a Vitis vinifera új kárósítókkal szembeni érzékenysége miatt.

Először az amerikai szőlőfajok egymás közötti keresztezéséből létrejött fajtákat alkalmazták (pl. Clinton, Izabella), majd a borok minőségének javítása érdekében gyorsan elterjedtek az amerikai (pl. V. rupestris, V. labrusca, V. lincecumi, V. berlandieri) és az európai szőlő keresztezéséből kapott fajták, amelyek direkttermő hibridekként lettek ismertek és jellemző rájuk a filoxérával, lisztharmattal és peronoszpórával szembeni ellenállóság.

A 19. század vége, 20. század eleje igen termékeny időszak volt a hibridfajták előállítása területén. Kétirányú nemesítés kezdődött el, egyrészt a termő szőlőfajták, másrészt az alanyfajták nemesítése területén,

mindkét esetben az amerikai szőlőfajokat használták fel rezisztenciaforrásként. Különösen jellemző volt a szelekciós munka Franciaországban (ekkorra tehető pl. a Couderc, a Sibel, a Richter, a Seyve és a Villard fajták megjelenése), Magyarországon a Teleki-fajták – amelyek közül az alanyfajták tekintetében több is világfajtává vált –, Németországban a Norbert, Csehországban pedig a Vilem fajták fémjelezték ezt az időszakot.

Tekintettel arra, hogy a direkttermő fajtákból készült borokban a fermentáció során keletkező metanol egészségi kockázatot jelent, 1935-ben Franciaországban megtiltották a borkészítést hat direkttermő fajtából (Noah, Othello, Izabella, Jacquez, Clinton és Herbemont). A tiltást később az első európai borpiaci szabályozás is átvette, ezzel kiterjesztve azt az Európai Gazdasági Közösségre, amely intézkedés a mai napig hatályos az Európai Unióban. Az 1930-as években bevezetett tiltásban vélhetően az is szerepet játszhatott, hogy a fogyasztókat visszaszoktassák az európai szőlőből (V. vinifera) készült borokra. Az eredetmegjelöléses boroknál pedig teljes mértékben kizárták a hibrid borszőlőfajták alkalmazását, tekintettel arra, hogy nagymértékben rontotta a borok hírnevét.

A korlátozások ellenére a direkttermő fajták jelentős sikereket érnek el Európa-szerte, hiszen a felsorolt haton kívül a többi továbbra is a telepíthető fajták listáján maradt. Különösen Franciaország járt az élen a hibridek telepítése tekintetében, amelynek eredményeként 1958-ban 400 000 hektáron, vagyis a francia szőlőterületek 30%-án direkttermő fajtákat termesztettek.

Magyarországon az 1940-es években a direkttermők felülete meghaladta a szőlőterület 20%-át, ezzel elérve azt a nagyságot, amely már piaci zavart okozott és negatívan befolyásolta a magyar borok minőségének megítélését az exportpiacokon.

Európában különböző piacszervezési intézkedésekkel próbálták meg visszaszorítani a direkttermők felületét, például az 1950-es években Franciaországban kivágási támogatást adtak a direkttermő-ültetvényekre, nem kaptak telepítési támogatást és a kivágásuk után nem járt újratelepítési jog sem, amelynek következtében drasztikusan csökkent a direkt­termők felülete. Az első európai közös borpiaci szabályozás lényegében ugyanezeket az intézkedéseket vette át és emelte közösségi szintre. Magyarországnak pedig az EU-csatlakozás előtt vállalnia kellett, hogy kivágja a direkttermő-ültetvényeit, illetve a direkttermő fajtákból készült borok nem kerülhetnek közfogyasztásra forgalomba.

Míg Franciaországban a hatvanas években visszaszorult a hibridnemesítési munka, amely aztán később, a hetvenes évek közepén újjáéledt (ld. Bouquet-fajták Montpellier-ben), addig Németországban és Kelet-Európában – ahol a nemzetközi irodalom különösen Magyarországot említi – töretlenül folytak a kutatások és jelentős eredményeket értek el a nemesítők. Ebben az időszakban rezisztenciaforrásként újabb amerikai fajokat (pl. Vitis rotundifolia) és ázsiai eredetű szőlőket (pl. V. amurensis) vontak be a hibrid-előállításba. Hazánkban a hibridnemesítési munka eredményeként született meg egyebek között a Zalagyöngye, a Bianca, a Kunleány, az Aletta vagy a Nero, valamint számos csemegeszőlőfajta (pl. Pölöskei muskotály, Teréz, Esther, Flóra, Fanny).

A 2000-es években új lendületet vett a rezisztencianemesítés

Az ezredfordulón a környezettudatosság erősödésével és a környezetkímélő gazdálkodásra vonatkozó intézkedések következtében a nyugat-európai szőlőtermesztő országokban újabb lendületet vett a rezisztencianemesítés. A biotechnológia fejlődése, a szőlő genomjának megismerésre és a peronoszpórarezisztenciát okozó gének azonosítása nagyban hozzájárult az új típusú rezisztens fajták előállításához.

A kétezres évek elején sorra hirdették meg a kormányok a növényvédőszer-használatot mérséklő programjukat (ilyen pl. Franciaországban az Ecophyto program), amelynek célja, hogy 2025-re jelentős mértékben visszaszorítsák a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek mennyiségét.

Ebbe a programba illeszkednek az új rezisztens szőlőfajták előállítására irányuló, hosszú távra meghirdetett kutatási programok, amelyeket az állam finanszíroz a szakmai és szakmaközi szervezetekkel, valamint a kamarákkal együttműködésben. Ebben a konstrukcióban indul el a francia INRA-nál a ResDur program, amely a lisztharmat- és a peronoszpórarezisztens új típusú hibridek előállítását tűzi ki célul a hetvenes években előállított Bouquet-fajtákból kiindulva. A cél az, hogy több rezisztenciagént integráljanak az új hibridfajtákba annak érdekében, hogy hosszú távon fennmaradó rezisztenciát hozzanak létre. Ehhez a franciák több génforrást használtak fel: a német Julius Kühn Intézet amerikai szőlőből származó kiindulási anyagait; a Bouquet-féle, Vitis rotundifolia-eredetű klónokat; valamint a német WBI intézet (Freiburg) amerikai és ázsiai szőlőből származó kiindulási anyagait.

A Vidoc peronoszpóra- és lisztharmatrezisztens szőlőfajta az INRA ResDur nemesítési programjából
A Vidoc peronoszpóra- és lisztharmatrezisztens szőlőfajta az INRA ResDur nemesítési programjából
A fajtaszelekció 15 éves folyamatának eredményei ma már kézzelfoghatóak Franciaországban. A ResDur program eredményeként négy új szőlőfajta kapott elismerést és került be a fajtajegyzékbe 2018-ban: az Artaban, a Vidoc, a Floreal és a Voltis.

Ezzel párhuzamosan

2013-ban elindították azt a kutatási programot is, amely a regionális sajátosságokat hordozó hibrid szőlőfajták előállítására irányul.

Várhatóan ennek a nemesítőmunkának az eredményeként az első fajták 2030-ra állnak a szőlőtermelők rendelkezésére. A program célja, hogy az INRA által létrehozott új típusú hibrideket keresztezzék minden borvidék esetében az adott termőhely hagyományos fajtájával. Így pl. Elzászban a Rizlinget és a Fűszeres traminit, a Rhône völgyében a Syrah-t és a Grenache-t, Bordeaux-ban a Petit verdot-t és a Cabernet franc-t vonták be az új rezisztens hibridek előállításába. Bordeaux-ban a nemesítési programot a szakmaközi szervezet (CIVB) finanszírozza, amelyet az INRA-val, a francia szőlészeti-borászati technológiai kutatóintézettel (IFV) és a megyei agrárkamarával együttműködésben valósítanak meg.

A rezisztens fajták esetében fontos kérdés, hogy a rezisztencia hosszú távon fenntartható legyen.

A Voltis peronoszpóra- és lisztharmatrezisztens szőlőfajta az INRA ResDur nemesítési programjából
A Voltis peronoszpóra- és lisztharmatrezisztens szőlőfajta az INRA ResDur nemesítési programjából
Ezért Francia­országban az új fajták előállításán túl óriási hangsúlyt fektetnek a rezisztens fajták megfigyelésére. Erre hozták létre az OsCar hálózatot, a rezisztens fajták országos megfigyelőhálózatát a szőlő- és borágazati szakmaközi szervezetekkel, az érintett megyei agrárkamarákkal, az INRA-val és az IFV-vel együttműködésben. A hálózat a rezisztens fajtákra vonatkozó megfigyelések összegyűjtése, a fajták követése, a növényegészégügyi problémák feltárása és az így szerzett tudás megosztása érdekében végzi tevékenységét. A hálózat lényege, hogy Francia­ország különböző borvidékein 35 helyen 69 parcellán 23 rezisztens fajtát (francia, német, olasz, svájci fajtákat) figyelnek meg a termelés helyén: milyen mértékben jelennek meg rajtuk a gombás fertőzések tünetei, illetve mennyivel kevesebb növényvédő szert kell az esetükben felhasználni a védekezéshez. Ehhez csak 2018-ban 90 hektár szőlőt telepítettek az Occitan régióban. A megfigyelésbe bevont többi terület esetében a rezisztens fajták telepítése 2011–2017 közé tehető.

Az eddigi tapasztalatok és az összehasonlító vizsgálatok alapján a nem rezisztens fajtákhoz képest 85-90%-kal kevesebb növényvédőszer-felhasználással meg lehetett védeni a parcellákat.

A száz százalékban Souvignier gris-ből készült Grains de Revel a francia Sud-Ouest-ből
A száz százalékban Souvignier gris-ből készült Grains de Revel a francia Sud-Ouest-ből
Az INRA az új típusú rezisztens fajtákkal kapcsolatban termelési költségekre irányuló vizsgálatokat is végez. A 2016-os felmérések azt állapították meg, hogy 50%-kal kevesebb az új rezisztens fajták esetében a növényvédelmi kezelések költsége és az üvegházhatású gázok kibocsátása is hasonló mértékben csökkent a szőlőtermesztés referenciaértékeihez képest. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy egyelőre előre nem látható költségek is felmerülhetnek, mint például az ültetési anyag költsége vagy a telepítési támogatás hiánya, amelynek számszerűsítése egyelőre nem látható.

Az OsCar az agronómiai vizsgálatok mellett rendszeresen közli a rezisztens fajtákból készült borok borászati paramétereit és szervez érzékszervi bírálatokat, amelyek eredményeit rendszeresen közzéteszi.

Európában ma a rezisztencianemesítés szempontjából leginkább meghatározónak tekintett központok Német­országban a Julius Kühn Intézet (JKI) és a freiburgi Staatliches Weinbauinstitut (WBI) – az utóbbihoz a Cabernet Cortis, a Monarch, a Muscaris, Solaris vagy a Souvignier gris fajták előállítása köthető az 1980-as évektől kezdve –; Francia­országban az INRA és a szőlészeti-borászati technológiai kutatásokkal foglalkozó IFV; Olaszországban az udinei Istituto di Genomica Applicata (IGA) az Udinei Egyetemmel együtt; valamint Svájcban az Agroscope a Divico (kék) és a Divona (fehér) fajtákkal.

Sauvignon gris
Sauvignon gris
Az olasz nemesítési munka keretében elsősorban a ter­mesztésben nagy jelentőséggel bíró fajták – mint a Sauvignon blanc, a Merlot és a Cabernet sauvignon – esetében állítják elő a rezisztens hibrid változatokat.

Az 1990-es évek végétől indult kutatások eredményeként 2015-ben tíz új rezisztens szőlőfajta kapott elismerést és került be a fajtajegyzékbe

(Fleurtai, Soreli, Sauvignon Kretos, Sauvignon Nepis, Sauvignon Rytos, Julius, Cabernet Eidos, Cabernet Volos, Merlot Khorus, Merlot Kanthus), amelyeket 2015-től Olaszországban már lehet telepíteni oltalom alatt álló földrajzi jelzéses borok előállítására Friuli Venezia Giulia régióban. Svájcban hasonló célokkal állítottak elő öt olyan új rezisztens fajtát (Cabarnello, Cornarello, Gamarello, Merello és Nerolo), amelyek egyik szülője a botrítiszrezisztens Gamaret fajta, a másik szülő pedig Cabernet franc, Merlot, Humagne rouge és Nebbiolo.

A Solarisból készült OFJ Comité Tolosan biobor a francia Sud-Ouest-ből
A Solarisból készült OFJ Comité Tolosan biobor a francia Sud-Ouest-ből
A francia borvidékek alapvetően már a 2020 utáni Közös Agrárpolitika új borpiaci intézkedéseire készülnek, amely várhatóan lehetővé teszi, hogy OEM borok esetében is alkalmazni lehessen az új típusú hibrideket, amelyekhez értelemszerűen a hagyományos, egy-egy termőhelyre jellemző fajták rezisztens hibridjeit szeretnék majd felhasználni. Addig is már folynak telepítések kísérleti jelleggel, illetve a francia szabályozás lehetővé tette, hogy 2016-tól több régióban az elismert új rezisztens hibrid fajták szerkezetátalakítási támogatást kaphassanak (Languedoc-Roussillonban, Aquitaine-ben, Provence-ban), valamint, hogy azokból 2018 óta oltalom alatt álló földrajzi jelzéses bort lehessen előállítani. Itt nemcsak olyan rezisztens fajtákról van szó, amelyek az INRA ResDur programjából kerültek ki, hanem olyanokról is, amelyek más EU-tagországokból származnak és Franciaországban a kötelezően lefolytatott termőhelyi fajtavizsgálatok után felkerültek a telepíthető fajták listájára. Így ma

Franciaországban tizenegy német fajtából, a négy francia ResDur-fajtából, illetve egy olasz rezisztens fajtából is lehet OFJ bort előállítani.

A franciáknál 2019-ben meg is jelent a piacon kereskedelmi forgalomban az első OFJ bor, amely értelemszerűen már nem kísérleti tétel volt: a száz százalékban Souvignier gris, fehér száraz OFJ bor egy 14 hektáros Sud-Ouest-i termelőtől származik, akinél folyamatban van az ökogazdálkodásra történő áttérés. A borból a 2018-as évjáratban 3500 palackot készített, de 2019-től évi 8000 palackkal számol, amelyeket palackonként 6,80 eurós áron pozicionál. Emellett a száz százalékban Solarisból készült, szintén OFJ borát – amelyből ezer palack készül – 14,80 euróért értékesíti palackonként.

A 2020 utáni KAP és a borpiaci szabályozás várható hatásai

Az EU gyorsan felismerte a hibrid fajtákban rejlő potenciált a környezet- és fogyasztóvédelem, valamint a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás szempontjából. Olyannyira, hogy az első változatban még a direkttermőket érintő tiltást is feloldották volna és újra be lehetett volna vonni ezeket a fajtákat a bortermelésbe. A Bizottság erre vonatkozó elképzeléseit a tárgyalások során sikerült megváltoztatni a bortermelő országok – köztük Magyarország – összefogásának köszönhetően, tekintettel arra, hogy a jelen kor kihívásaira, a társadalmi elvárásokra és a borokkal szemben támasztott minőségi követelményekre nem a direkttermők jelentik a megoldást, sokkal inkább a fajtainnováció keretében előállított új rezisztens vagy toleráns fajták. Így a

2020 utáni közös borpiaci szabályozásban a tervezet szerint megnyílik a lehetőség a hibridek bevonására az OEM borok előállításába.

A nagy bortermelő országok már felkészültek erre a lehetőségre. A fajtainnovációs kutatások jelenlegi állása szerint 2020 és 2050 között várhatóan 30-50 új rezisztens vagy toleráns fajta kap elismerést és kerül be a fajtajegyzékbe. Az INRA által összesített adatok alapján 2018-ban 113 rezisztens fajtát tartottak nyilván Európában a kísérleti stádiumban lévőkkel és a fajtajelöltekkel együtt. Pontos adat a felületükre vonatkozóan nem áll rendelkezésre: Francia­országban egyelőre csak kis felületen, mintegy 300 hektáron találhatóak meg, Németországban a 12 legjelentősebb rezisztens fajtát 460 hektáron termesztik, a teljes felület mintegy 0,5%-án. Ugyanakkor prognosztizálható, hogy nagyságuk a következő évtizedben növekedni fog, látva a fajtavizsgálatok eredményeit, a termelői igényt a kevesebb növényvédőszer-felhasználásra, a termelési költségek csökkentésére, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásra, valamint a fogyasztók elvárásaira, akik növényvédőszer-mentes termékeket szeretnének.

2019-ben a szőlőszaporítóanyag-előállítók 700 000 darabot oltottak rezisztens fajtákból, kétharmaddal többet, mint 2018-ban, amelyből a jövő évben 350 000 oltvány áll rendelkezésre a piacon.

A legtöbb vita az új típusú hibridek esetében a fajtanevek körül bontakozik ki, főként olyan esetben, amikor földrajzi nevet is tartalmaz a fajtanév, pl. Cabernet Jura. Fontos, hogy a fajtanevek, amelyek aztán a borok címkéjére is felkerülnek, ne legyenek megtévesztőek a fogyasztó számára. A probléma akkor jelentkezik, ha olyan jól ismert fajtára utal a fajtanév, amely organoleptikusan nem hasonlít az ott jelölt fajtára. A fogyasztó megtévesztésének elkerülése miatt vannak olyan tagországok, ahol korlátozásokat vezetnek be a fajta címkén való feltüntetésénél. Ilyen például Franciaországban a Cabernet Cortis, a Cabernet Blanc, a Cabernet Jura, amelyek esetében fajta­név-módosítást is kérnek.

Hazánkban a szőlőültetvény-szerkezetátalakítási támogatás következtében óriási sikereket ért el a telepítésben két hazai nemesítésű interspecifikus szőlőfajta: a Bianca, amelyet közel 5200 hektáron, és az Aletta, amelyet mintegy 1300-on termesztünk.

A termelők fajtaválasztása alapvetően az alacsony termelési költségre és a relatív termésbiztonságra fókuszált, reflektálva ezzel a szőlőtermesztés alacsony jövedelmezőségére, amely viszont nem minden esetben találkozik a piaci elvárásokkal.

Bianca
Bianca
Nemzetközi szinten egyértelműen elismerik az interspecifikus fajták terén elért magyar nemesítési eredményeket, nem véletlenül használják fel a Biancát rezisztenciaforrásként az olasz kutatóintézetek az új típusú hibridek előállításához. Ugyanakkor Magyarországon azok a kutatóintézetek, amelyek rezisztens vagy toleráns fajták előállításával foglalkoznak, gyakorlatilag a túlélésért küzdenek, mivel itthon nem indult el az a jól átgondolt, hosszú távra szóló, állam által finanszírozott nemesítési program, mint amelyet Franciaországban, Olaszországban vagy Német­országban indítottak el a 2000-es évek elején. A hazai rezisztencianemesítés egyelőre a kutatók elhivatottságának és lelkesedésének köszönhető, ugyanakkor jól látszik, hogy a nagy bortermelő országok elhaladtak mellettünk. Óriási szükség lenne Magyarországon is arra, hogy a piaci szempontból releváns hazai fajták, illetve egy-egy borvidék szempontjából meghatározó fajták esetében elinduljon az a hosszú távra szóló fajtainnovációs program, amelynek keretében elő tudjuk állítani a rezisztens vagy toleráns hibrideket. Amennyiben ez itthon nem indul el, nagy valószínűség szerint ezt a munkát elvégzik majd egyszer a külföldi kutatóintézetek, ha már a saját országuk szőlőter­mesztése számára létrehozták a biológiai alapokat, ahonnan majd jelentős többletköltséggel fogjuk tudni behozni a szaporítóanyagot, ezzel teljes mértékben kiszolgáltatva a hazai szőlőtermesztést.

Sidlovits Diána

Felhasznált irodalom:

Dossier de presse INRA / IFV : Pour une viticulture durable et de qualité : les résistances au cœur de la sélection variétale (2017)

IFV (2018): Caractérisation sensorielle et agronomique des innovations variétales résistantes européennes classées en France, IFV Livret CIVARE, 2018 – 40 p.

INRA (2017): Rapport d’analyse des coûts de production sur les cepages resistants 31/03/2017 INTERREG Sudoe – 27 p

J. Rousseau, S. Chanfreau, C. Hallereau, C. Pozzo di Borgo (2012): Les cépages résistants aux maladies: panorama européen, Groupe ICV, 2012 Rapport annuel p. 17-24

Korbuly János (2018): A szőlő rezisztencia nemesítésének története, magyarországi eredményei, Agrofórum Onlile, 2018. április 15.

P. Blonde, J-M. Barbier , F. Hochereau, J-M. Touzard (2015): Cépages résistants à l’oïdium et au mildiou en Languedoc-Roussillon, Une piste prometteuse pour une viticulture durable encore entourée de controverses et d’incertitudes, INRA UMR Innovation, Montpellier, 2015- 16 p.

https://appliedgenomics.org/en/research/innovative-solutions/

https://www.agroscope.admin.ch/agroscope/fr/home/themes/production-vegetale/viticulture/5-nouveaux-cepages.html

http://observatoire-cepages-resistants.fr/documentation/obtention-cepages-resistants/

 

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.