Back to top

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Schmidtné Szantner Barbara tudományos segédmunkatárs munkája egyebek mellett betegségellenálló, nagy termőképességű, kiváló beltartalmú paradicsomhibridek nemesítésére és termesztéstechnológiai vizsgálatára irányul.

Schmidtné Szantner Barbara terepmunkán

A Kecskeméti Főiskola zöldségtermesztési szakirányán szerezte meg MSc diplomáját Schmidtné Szantner Barbara 2012-ben, szakdolgozatát a paprika termesztéstechnológiájáról írta. A paprikanemesítési csoport tagja lett a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.-ben is, ahol az államvizsgát követően dolgozni kezdett.

A NAIK 2014-es megalakulásával viszont már a Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO) keretében kapcsolódott be a kutatói utánpótlás programba. Barbarát Milotay Péter paradicsomnemesítő vette a szárnyai alá.

Jó lehetőség volt ez arra, hogy jobban belelásson a kutatói tevékenységbe, és még inkább beleszeressen a paradicsomba. Az időközben megkezdett PhD-tanulmányaiban is az ipari paradicsom termesztéstechnológiáját vizsgálja a Szent István Egyetem Kertészeti Intézetében, Pék Zoltán vezetésével. Ezzel párhuzamosan a ZÖKO-ban 2014-ben indított ötéves ipariparadicsom-kutatási programnak is hamarosan a végéhez érnek, és a kitűzött célnak megfelelően jövőre új ipariparadicsom-hibrideket jelentenek be.

Keresztezéses nemesítés

Ügyes, könnyűkezű dolgozókra van szükség a nővirágok kasztrálásához és beporzásához
Több száz keresztezéssel jutottak el ehhez az eredményhez. A nemesítés kiindulási anyagait a szintén az ernyőszervezethez tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézettől örökölték meg.

A szülővonalak keresztezéséből kapott utódok közül évről évre kiválasztották a legjobbakat a termésmennyiség, bogyószín, beltartalom és a zúzalék kémhatása szempontjából, és azokat vitték tovább.

A fizikai, kémiai tulajdonságokat a kalocsai állomás laboratóriumában vizsgálták, a nemesítést nagyban gyorsító vírustesztelést azonban Barbara a NAIK gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetében végezte. Az ottani PCR-géppel levélmintákból markerezéssel megállapította egyebek közt a növények paradicsom bronzfoltosság vírussal (TSWV), paradicsom sárga levélgöndörödés vírussal (TYLV), fonálféreggel és Pseudomonas-szal szembeni érzékenységét. A verticillium- és fuzáriumellenállóságot pedig közvetlen fertőzéssel a palánták tűzdelésekor vizsgálták. A kívánt tulajdonságokkal rendelkező utódokat fölszaporították, majd termelőkhöz is kihelyezték. Különböző termőhelyeken, eltérő ökológiai körülmények között, Hevesben, Szentkirályon, Kecskeméten és Kalocsán tesztelték a várományos hibrideket. Kettő közülük mindenütt megállta a helyét, hozta a versenyképes termésátlagot a palántázott technológiában, most azokat jelentik be elismerésre.

Kézi megporzásra váró állomány a fóliában

Kézi beporzás

A nemesítés sarkalatos munkafolyamata a vetőmagtermelés. A nem hibrid apa- és anyavonalat önporzással tartják fönn, hogy ha a keresztezésükkel kapott hibrid megfelel a nemesítői elvárásoknak, akkor a következő évben megismételhessék a megtermékenyítést. A hibridek előállításához ügyes kezű dolgozók kasztrálják az anyavonal növényein a még nem kinyílt virágokat, majd a portoktól, a szirom- és csészelevelektől megszabadított bibéket beporozzák az apavonal töveinek virágporával. A csészeleveleket azért szedik le, hogy betakarításkor jól megkülönböztethetők legyenek a kézi porzásból fejlődött bogyók. Ahhoz pedig, hogy biztosan legyen pollenadó virág, az apavonal növényeit egy héttel korábban ültetik a fűtetlen fóliasátrakba.

A nemesítők munkája nyomán a feldolgozóipari és a termelői igényeknek megfelelő, korai és középkorai érésű hibridek születtek, magas beltartalmi értékkel, magas cukorfokkal (Brix-érték), és nagy termésmennyiséggel.

A magas hozam nemcsak genetikailag kódolt, hozzájárul a termésbiztonsághoz a hibridek verticillium-, fuzárium-, fonálféreg-, TSWV-ellenállósága is. A hibrideket eredetileg homokra nemesítették, így azoktól biztos termés várható kötöttebb talajokon is. Fajtafenntartásukat a tervek szerint a kalocsai állomáson végzik majd, a forgalmazásukat pedig a ZKI Zrt. vállalja.

Fuzáriumra tesztelt vonalak
A ZÖKO kalocsai állomásán 2016-ban nyert GINOP-os pályázattal három 500 négyzetméteres, kettős fölfújt fóliaborítású fűtetlen növényházat építettek. A fóliákban automata klímaszabályozás, öntözőrendszer működik, a szellőzőket pedig rovarhálókkal vonták be. Ezeken kívül kislégterű fóliák és közel 70 hektár szabadföldi terület szolgálja a kutatást, nemesítést. A közeljövőben még egy fűthető csíráztatóhelyiséggel is bővül az infrastrukturális háttér, hogy a magok egyöntetűen és nagy biztonsággal keljenek ki a zordabb időjárású vetési időszakban.

Az első növényeket április elején, közepén ültetik a fűtetlen fóliába. Vészfűtésre hőlégfúvókat alkalmaznak.

A hibridek bejelentése után is folytatják a munkát, kései érésű fajták és étkezési paradicsom nemesítésével is kacérkodnak. Főként Afrikából jeleztek igényt só- és szárazságtűrő, új vírusrezisztenciákat hordozó, és fitoftóraellenálló fajtákra is.

A víz és a kálium

A genotipizálás előkészítése
Barbara PhD-munkájához szorosan kapcsolódnak a három éve megkezdett ipariparadicsom-termesztéstechnológiai vizsgálatok. A fiatal kutató vezetésével elsősorban az öntözés és a káliumellátás hatását vizsgálták, hiszen a vízzel tudvalevően emelhető a hozam, kálium pedig a bogyók kiváló beltartalmához kell. Három évben összehasonlították a vízzel és káliummal jól ellátott növényállományt azokkal a táblákkal, ahol a paradicsom a betakarítás előtti öt héttől kezdődően a szükséges víz- és káliummennyiségnek csak a 75 és 50 százalékát kapta, illetve ahol egyáltalán nem öntöztek és nem káliumtrágyáztak.

Az első két évben homoktalajon állították be a kísérletet, és ott látványosan megmutatkozott a különbség az eltérő ellátottságú állományok között, a legfeltűnőbb a víznek a hozamra gyakorolt hatása volt.

A harmadik évben viszont a kötött, a vizet vezető talajon jórészt elmosódtak a kezelések hatásai, és látványos minőségjavulást is csak az érés előtt két héttel adagolt kálium-kloridos fejtrágya hozott, ahogyan az a termelők körében is köztudott.

Mivel a víz hatása erősebb volt a káliuménál, másik kísérletben azt vizsgálták, mi történik, ha a kezdetektől különböző arányban (30, 50, 100 százalékban) megvonják a vizet a növények egy részétől, miközben a káliumadagolás azonos maradt. Az öntözés tervezéséhez a Helyes-Varga vízfogyasztási együtthatót vették alapul, aszerint a növényeknek (milliméterben) a napi átlaghőmérséklet ötödrészének megfelelő mennyiségű vízre van szükségük. A növényállományban elhelyezett tenziométerrel ellenőrizték a talaj víztartalmát.

Négy helyszínen tesztelték a fajtákat
Vészöntözésre az öntözetlen állományban is fölkészültek, az idén azonban erre nem volt szükség, sőt az ültetés utáni rendkívül csapadékos időjárásnak köszönhetően az öntözetlen állományon megközelítőleg azonos számú bogyó képződött, mint azon, amely az ajánlott vízmennyiségnek csak a felét kapta. A növények vízigényét kielégítő öntözés jótékony hatása azonban jól látszott.

Az öntözés tehát a nagy hozamokhoz és a termésbiztonsághoz egyaránt elengedhetetlen, ám törekedni kell a víztakarékosságra. Ennek egyik megoldása a csepegtetőöntözés, a szárazságra kevésbé érzékeny fajták termesztése is előnyös, és a kutatók szerint jó káliumellátással kisebb vízadagokkal is megfelelő lesz a termésmennyiség és a beltartalom. Nemesítői kihívás, hogy megtalálják a fajták lehetséges hozama és Brix-értéke közti arany középutat, ez a két tulajdonság ugyanis fordítottan arányos.

Schmidtné Szantner Barbara kis csapatával külső megbízásra a talajt javító és annak vízvisszatartó képességét fokozó készítményeket is vizsgál.

Az idén fóliában és szabadföldön tízfajtás padlizsánkísérletet is beállítottak. Egy év eredménye még kevés, de az már kiderült, hogy a fajtáknak nemcsak a hozama eltérő, a termelőknek komoly bosszúságot okozó kártevő, a burgonyabogár is különbséget tesz köztük.

A vakkóstoltatásokon pedig a bírálók a fehér padlizsánokat találták ízletesebbnek. A padlizsán vízigényes növény, a talajtakarással azonban csökkenthetők a vízadagok.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Réspiacra dolgoznak: a kínálatban feketegyökér és gyermekláncfű is szerepel

A zöldség-gyümölcs forgalomból mind nagyobb szeletet hasítanak ki az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok, folyamatos áruellátásuk csak a termelők összefogásával lehetséges. Franciaországban egyes termékekből, például paradicsomból és almából néhány termelői szervezet szinte lefedi az egész piacot, nehéz lenne velük versenyezni.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Laboratóriumban már bizonyították vírusellenes hatásukat

Az ember ősidőktől fogva segítségül hívta a növényeket a betegségek leküzdéséhez. Napjainkban a növényi hatóanyagok széles körét azonosítottuk és számon tartjuk bizonyított hatásaikat. Különösen az erősen aromás növények, fűszerek rendelkeznek a baktériumokat, vírusok visszaszorító hatóanyagokkal. Hazánkban is megterem jó néhány erős vírusellenes hatással rendelkező növény.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény. Az innovációs nagydíjas társaság kiválasztása titkos szavazással történt.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Agrárexportunk kitettsége a járvány árnyékában

Agrár-külkereskedelmünk különleges évet zárt 2019-ben. Exportunk 8,2, importunk 8,1 százalékkal nőtt, de mivel az export az import másfélszeresét közelítette, így a külkereskedelmi szaldó, az export-import egyenleg is javult, mégpedig 8,4 százalékkal nőtt.