Back to top

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Schmidtné Szantner Barbara tudományos segédmunkatárs munkája egyebek mellett betegségellenálló, nagy termőképességű, kiváló beltartalmú paradicsomhibridek nemesítésére és termesztéstechnológiai vizsgálatára irányul.

Schmidtné Szantner Barbara terepmunkán

A Kecskeméti Főiskola zöldségtermesztési szakirányán szerezte meg MSc diplomáját Schmidtné Szantner Barbara 2012-ben, szakdolgozatát a paprika termesztéstechnológiájáról írta. A paprikanemesítési csoport tagja lett a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Zrt.-ben is, ahol az államvizsgát követően dolgozni kezdett.

A NAIK 2014-es megalakulásával viszont már a Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály (ZÖKO) keretében kapcsolódott be a kutatói utánpótlás programba. Barbarát Milotay Péter paradicsomnemesítő vette a szárnyai alá.

Jó lehetőség volt ez arra, hogy jobban belelásson a kutatói tevékenységbe, és még inkább beleszeressen a paradicsomba. Az időközben megkezdett PhD-tanulmányaiban is az ipari paradicsom termesztéstechnológiáját vizsgálja a Szent István Egyetem Kertészeti Intézetében, Pék Zoltán vezetésével. Ezzel párhuzamosan a ZÖKO-ban 2014-ben indított ötéves ipariparadicsom-kutatási programnak is hamarosan a végéhez érnek, és a kitűzött célnak megfelelően jövőre új ipariparadicsom-hibrideket jelentenek be.

Keresztezéses nemesítés

Ügyes, könnyűkezű dolgozókra van szükség a nővirágok kasztrálásához és beporzásához
Több száz keresztezéssel jutottak el ehhez az eredményhez. A nemesítés kiindulási anyagait a szintén az ernyőszervezethez tartozó Zöldségtermesztési Kutató Intézettől örökölték meg.

A szülővonalak keresztezéséből kapott utódok közül évről évre kiválasztották a legjobbakat a termésmennyiség, bogyószín, beltartalom és a zúzalék kémhatása szempontjából, és azokat vitték tovább.

A fizikai, kémiai tulajdonságokat a kalocsai állomás laboratóriumában vizsgálták, a nemesítést nagyban gyorsító vírustesztelést azonban Barbara a NAIK gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetében végezte. Az ottani PCR-géppel levélmintákból markerezéssel megállapította egyebek közt a növények paradicsom bronzfoltosság vírussal (TSWV), paradicsom sárga levélgöndörödés vírussal (TYLV), fonálféreggel és Pseudomonas-szal szembeni érzékenységét. A verticillium- és fuzáriumellenállóságot pedig közvetlen fertőzéssel a palánták tűzdelésekor vizsgálták. A kívánt tulajdonságokkal rendelkező utódokat fölszaporították, majd termelőkhöz is kihelyezték. Különböző termőhelyeken, eltérő ökológiai körülmények között, Hevesben, Szentkirályon, Kecskeméten és Kalocsán tesztelték a várományos hibrideket. Kettő közülük mindenütt megállta a helyét, hozta a versenyképes termésátlagot a palántázott technológiában, most azokat jelentik be elismerésre.

Kézi megporzásra váró állomány a fóliában

Kézi beporzás

A nemesítés sarkalatos munkafolyamata a vetőmagtermelés. A nem hibrid apa- és anyavonalat önporzással tartják fönn, hogy ha a keresztezésükkel kapott hibrid megfelel a nemesítői elvárásoknak, akkor a következő évben megismételhessék a megtermékenyítést. A hibridek előállításához ügyes kezű dolgozók kasztrálják az anyavonal növényein a még nem kinyílt virágokat, majd a portoktól, a szirom- és csészelevelektől megszabadított bibéket beporozzák az apavonal töveinek virágporával. A csészeleveleket azért szedik le, hogy betakarításkor jól megkülönböztethetők legyenek a kézi porzásból fejlődött bogyók. Ahhoz pedig, hogy biztosan legyen pollenadó virág, az apavonal növényeit egy héttel korábban ültetik a fűtetlen fóliasátrakba.

A nemesítők munkája nyomán a feldolgozóipari és a termelői igényeknek megfelelő, korai és középkorai érésű hibridek születtek, magas beltartalmi értékkel, magas cukorfokkal (Brix-érték), és nagy termésmennyiséggel.

A magas hozam nemcsak genetikailag kódolt, hozzájárul a termésbiztonsághoz a hibridek verticillium-, fuzárium-, fonálféreg-, TSWV-ellenállósága is. A hibrideket eredetileg homokra nemesítették, így azoktól biztos termés várható kötöttebb talajokon is. Fajtafenntartásukat a tervek szerint a kalocsai állomáson végzik majd, a forgalmazásukat pedig a ZKI Zrt. vállalja.

Fuzáriumra tesztelt vonalak
A ZÖKO kalocsai állomásán 2016-ban nyert GINOP-os pályázattal három 500 négyzetméteres, kettős fölfújt fóliaborítású fűtetlen növényházat építettek. A fóliákban automata klímaszabályozás, öntözőrendszer működik, a szellőzőket pedig rovarhálókkal vonták be. Ezeken kívül kislégterű fóliák és közel 70 hektár szabadföldi terület szolgálja a kutatást, nemesítést. A közeljövőben még egy fűthető csíráztatóhelyiséggel is bővül az infrastrukturális háttér, hogy a magok egyöntetűen és nagy biztonsággal keljenek ki a zordabb időjárású vetési időszakban.

Az első növényeket április elején, közepén ültetik a fűtetlen fóliába. Vészfűtésre hőlégfúvókat alkalmaznak.

A hibridek bejelentése után is folytatják a munkát, kései érésű fajták és étkezési paradicsom nemesítésével is kacérkodnak. Főként Afrikából jeleztek igényt só- és szárazságtűrő, új vírusrezisztenciákat hordozó, és fitoftóraellenálló fajtákra is.

A víz és a kálium

A genotipizálás előkészítése
Barbara PhD-munkájához szorosan kapcsolódnak a három éve megkezdett ipariparadicsom-termesztéstechnológiai vizsgálatok. A fiatal kutató vezetésével elsősorban az öntözés és a káliumellátás hatását vizsgálták, hiszen a vízzel tudvalevően emelhető a hozam, kálium pedig a bogyók kiváló beltartalmához kell. Három évben összehasonlították a vízzel és káliummal jól ellátott növényállományt azokkal a táblákkal, ahol a paradicsom a betakarítás előtti öt héttől kezdődően a szükséges víz- és káliummennyiségnek csak a 75 és 50 százalékát kapta, illetve ahol egyáltalán nem öntöztek és nem káliumtrágyáztak.

Az első két évben homoktalajon állították be a kísérletet, és ott látványosan megmutatkozott a különbség az eltérő ellátottságú állományok között, a legfeltűnőbb a víznek a hozamra gyakorolt hatása volt.

A harmadik évben viszont a kötött, a vizet vezető talajon jórészt elmosódtak a kezelések hatásai, és látványos minőségjavulást is csak az érés előtt két héttel adagolt kálium-kloridos fejtrágya hozott, ahogyan az a termelők körében is köztudott.

Mivel a víz hatása erősebb volt a káliuménál, másik kísérletben azt vizsgálták, mi történik, ha a kezdetektől különböző arányban (30, 50, 100 százalékban) megvonják a vizet a növények egy részétől, miközben a káliumadagolás azonos maradt. Az öntözés tervezéséhez a Helyes-Varga vízfogyasztási együtthatót vették alapul, aszerint a növényeknek (milliméterben) a napi átlaghőmérséklet ötödrészének megfelelő mennyiségű vízre van szükségük. A növényállományban elhelyezett tenziométerrel ellenőrizték a talaj víztartalmát.

Négy helyszínen tesztelték a fajtákat
Vészöntözésre az öntözetlen állományban is fölkészültek, az idén azonban erre nem volt szükség, sőt az ültetés utáni rendkívül csapadékos időjárásnak köszönhetően az öntözetlen állományon megközelítőleg azonos számú bogyó képződött, mint azon, amely az ajánlott vízmennyiségnek csak a felét kapta. A növények vízigényét kielégítő öntözés jótékony hatása azonban jól látszott.

Az öntözés tehát a nagy hozamokhoz és a termésbiztonsághoz egyaránt elengedhetetlen, ám törekedni kell a víztakarékosságra. Ennek egyik megoldása a csepegtetőöntözés, a szárazságra kevésbé érzékeny fajták termesztése is előnyös, és a kutatók szerint jó káliumellátással kisebb vízadagokkal is megfelelő lesz a termésmennyiség és a beltartalom. Nemesítői kihívás, hogy megtalálják a fajták lehetséges hozama és Brix-értéke közti arany középutat, ez a két tulajdonság ugyanis fordítottan arányos.

Schmidtné Szantner Barbara kis csapatával külső megbízásra a talajt javító és annak vízvisszatartó képességét fokozó készítményeket is vizsgál.

Az idén fóliában és szabadföldön tízfajtás padlizsánkísérletet is beállítottak. Egy év eredménye még kevés, de az már kiderült, hogy a fajtáknak nemcsak a hozama eltérő, a termelőknek komoly bosszúságot okozó kártevő, a burgonyabogár is különbséget tesz köztük.

A vakkóstoltatásokon pedig a bírálók a fehér padlizsánokat találták ízletesebbnek. A padlizsán vízigényes növény, a talajtakarással azonban csökkenthetők a vízadagok.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – zöldség, gyümölcs

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni. Erre SAVE FOOD néven világméretű programot is indított az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO). Azonban a pazarlás vagy takarékosság a konyhában kezdődik.

Zöldbe öltöztetett IKEA nyílik Bécs belvárosában

Az IKEA olyan innovatív épületet alakít ki a bécsi Westbahnhofnál (Nyugati pályaudvar), ahol sok növény, fa teszi kellemessé a szokott kényelem mellett a vásárlást az ügyfeleknek, miközben egy városi találkozási csomópontot is kialakítanak.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

A frissesség titka

A kaliforniai paprika tengeri szállítása eddig problémásnak számított, egyrészt a frissesség megtartása, másrészt a könnyen terjedő gombabetegségek kockázata miatt. Hogyan lehetséges mégis, hogy az Izraelből induló kaliforniaipaprika-szállítmány 14 napos út után tökéletes minőségben érkezik meg Oroszországba?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

Spektroszkópia segít értékelni a hús minőségét

Marhahús minőségének értékelésekor hagyományosan egy szakértő ellenőrzi a hús színét, a rostok mintázatát (márványozottság), a hasított súlyt stb. Az ilyen mérés azonban időigényes és lényegesen függ az illető szakértő szubjektív véleményétől.