Back to top

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Különösen értékes faj az amerikai ámbrafa
Különösen értékes faj az amerikai ámbrafa

Az emberközpontú vállalat a kor gazdasági és társadalmi igényeinek mind magasabb fokú kiszolgálása mellett a jövő nemzedékei előtt felsorakozó kihívásokra és a jövőbeli igényekre is fókuszál. A vállalatfilozófia áthatja mind a nyolc erdészeti igazgatósága működését, így az Iharosi Erdészetét is.

A Kelet-Zalai-dombságtól a Dráva-síkig elterülő változatos tájon, az egykori Inkey és Festetics családok birtokán gazdálkodik a Füsi Balázs igazgatta erdészeti egység. A közel 8000 hektáros gazdálkodási terület két fő részre tagolható: északnyugaton a Zalai-dombság keleti nyúlványán rendkívül fajgazdag, üde lombos erdők, míg déli részén, a Dráva-sík homokterületén a kocsányos tölgy állományok húzódnak.

Füsi Balázs: óriási a felelősségünk
Füsi Balázs: óriási a felelősségünk
„Mi, a SEFAG Zrt. szakemberei valljuk, hogy nemzeti kincsünk az erdő. Felbecsülhetetlen természeti érték, kiemelt jelentőségű kulturális örökségvédelmi szereppel és komoly gazdasági potenciállal”

– sorolja az erdészet igazgatója. A Somogy rengetegeiben tevékeny szakemberek különösen szerencsésnek érzik magukat, mert a változatos termőhelyeknek köszönhetően, sokszínű erdőállományok adják gazdálkodásuk alapjait. Mindemellett óriási felelősség hárul rájuk, hogy tevékenységük során mindezt a természeti, gazdasági és kulturális értéket megtartsák.

A Kelet-Zalai-dombság somogyi nyúlványain egykor gazdálkodó Inkey család számos közjót szolgáló beruházást is megvalósított birtokain. Ilyen a ma már országosan ismertté vált Ágneslaki Arborétum. A kert névadója az egykori birtokos, báró Inkey Pál lengyel származású felesége, Sztankovszky Ágnes. Az arborétum telepítése Metzl Kamill nevéhez fűződik, aki 40 esztendőt (1896-1936) töltött Inkey báró szolgálatában. Méltó szakértelemmel és gonddal segítette munkájában Pagony Károly, aki szibériai hadifogságát is a távol-keleti flóra tanulmányozására használta, gazdag maggyűjteménnyel térve onnan haza.

Az Ágneslaki Arborétum létrehozását 1920-ban kezdték meg. A világ minden tájáról származó fenyőféléket és lombos fafajokat telepítettek a területre.

Kiváló esztétikai érzékkel alakították ki a kertet, a különböző termetű, lombszínű örökzöldekből álló facsoportok ápolt tisztásokkal alkotnak harmonikus tájképet.

Az Ágneslaki Vadászházat a SEFAG Zrt. üzemelteti
Az Ágneslaki Vadászházat a SEFAG Zrt. üzemelteti

130 éves faóriás

Az elmúlt évben faóriásaival hívta fel magára a figyelmet ez a vadregényes terület. Magyarország legnagyobb fáit Pósfai György regisztrálja és teszi közzé a Dendormánia nevű honlapján. A SEFAG Zrt. Iharosi Erdészetének nyugalmazott igazgatója, Császár György, az erdőművelési ágazat vezetője, dr. Vidóczi Henriett és az Ágneslaki Vadászház üzemeltetője, Segeda Anikó vezette nyomra a matuzsálem vadászt. Az Iharosberényben mért duglászfenyő az eddig regisztrált legmagasabb fa lett a maga 51,65 méterével. 2018. október 19-én Lajkó Bendegúz famászó bajnok mérőszalaggal mérte meg a faóriást, mely nemcsak magasságával, de korával is történelmet ír. A duglászfenyő a millenniumi megemlékezés-sorozathoz kapcsolódó országosan jellemző faültetések során került plántálásra. Az akkor létrehozott facsoportból még számos „testvére” él. A hozzá méretben legközelebb álló 51,45 méterrel tornyosul a látogatók fölé. A fákhoz közel millenniumi emlékmű is épült, de ma már nem fellelhető. A faóriás korát 130 év körülire becsülik a szakemberek.

„Ágneslak az ország egyik legszebb fekvésű arborétuma, a Dél-Dunántúl leggazdagabb örökzöld gyűjteménye” – mondja büszkén dr. Vidóczi Henriett, az erdészet erdőművelési ágazatvezetője. A Máriás-patak felduzzasztásával létrehozott félszigeten a kiváló talajnak (löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj), és az évi 800 milliméter csapadéknak köszönhetően a fák többsége napjainkra párját ritkítóan nagyra fejlődött.

A tájra jellemző szubmediterrán klímahatás és a környező halastavak éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt az arborétum fái védettek a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

A kert tűlevelű különlegességei természetes egységbe olvadnak a környező erdőkkel, jelenlétük nem tájidegen. Napjainkban 26 lombos és 52 tűlevelű fafaj, valamint ezek változatai találhatók meg az arborétumban. Távoli tájakról származó ritkaságok is találhatók a kertben, kezdve a japánciprustól a himalájai selyemfenyőn át a kaliforniai Sierra Nevada-hegységben honos hegyi mamutfenyőig. Dendrológiai értéke mellett az arborétum esztétikai élményt is nyújt, különösen megkapóak a tavasszal virágzó liliomfák, a tulipánfák, és a havasszépék. A fenyők északias komor szépségét kiemeli a lankák mediterrán szelídsége.

Jelentősebb fajok és fajták: az oregoni hamisciprus tizenkét fajtaváltozata, keleti, nyugati és óriás tuják termetes példányai, a gyönyörű simafenyő, jegenyefenyők, kínai szúrósfenyő, valamint borókák és a mocsárciprus is.

A fáskert értékes fenyőgyűjteményében mintegy száz fajt, illetve fajtaváltozatot tartanak nyilván. Kevés lombos fafaj is található, közülük legértékesebb az amerikai ámbrafa, a vasfa és a japán juhar.

Az arborétum eredeti területe 7,6 hektár, majd az 1977-ben kezdődő bővítése során, a nyugati oldalon betelepített vadfölddel napjainkra elérte a több mint 8,5 hektárt.

A Helyi védettségű természetvédelmi területet Somogy Megye Közgyűlése 2018-ban Somogyi Érték Díjjal tüntetett ki.

„Az eredetileg hétvégi pihenőhelynek telepített park ma már közcélú arborétum, amely az oktatás, ismeretterjesztés szerepét is betölti” – mutatott rá az erdőművelő szakember. A növénygyűjtemény május 1-jétől augusztus 20-ig, 10-15 óra között van nyitva, de bejelentkezés alapján eltérő időben várja az érdeklődőket.

Az erdészet súlypontjában találjuk a SEFAG Zrt. faipari gyáregységét. Az üzem 140 embernek ad munkát, és ezzel Csurgó legnagyobb ipari foglalkoztatója és „adófizetője”. Működése, fejlődése napjainkban is meghatározó jelentőségű a város és környéke életében, mely a leghátrányosabb helyzetű térségek egyike.

A fafeldolgozási tevékenység első elemei már a múlt század első évtizedeiben megjelentek a gyár egykori elődjénél, a len feldolgozásához kapcsolódóan.

Az 1950-es évek közepétől már kizárólag faipari tevékenységet végeztek ezen a telephelyen, „bölcsőtől a koporsóig” minden fából készült termék szerepelt a gyártási palettán.

A rendszerváltás utáni profiltisztítást követően két fő tevékenységi kör maradt: a fűrészipari feldolgozás és a parkettagyártás. A gyár alapanyagbázisát a SEFAG Zrt. által kezelt erdőkből kitermelt – a fűrészelhető hengeresfa-minőségskála közép kategóriájába tartozó – faanyag jelentette – termékszerkezete erre alapul napjainkban is. A fűrészüzemben az elmúlt években 26-27 ezer köbméter hengeres fát dolgoztak fel, elsősorban tölgy és hárs fafajokból. A 2019. évi tervükben már 29 ezer köbméter felvágása szerepel, köszönhetően a tölgyből készült választékok iránti folyamatos keresletnek. A fűrészipari termékeket részben értékesítik – esetenként szárított állapotban – szélezett fűrészáruként, dielen frízként, illetve frízként. A termékeket elsősorban külföldi padlóburkolat- és bútor gyártók, valamint egyre csökkenő arányban kereskedő cégek részére értékesítik, a csurgói üzemben pedig parkettát is gyártanak.

Családi legendárium

A festői környezet páratlan kiránduló helye a Petekúti-forrás. Az Inkey család eredetlegendája is e helyhez kötött. A monda szerint a család őse kanász volt, aki a forrásnál szomját oltó török basát baltájával lefejezte. Ezért a cselekedetéért kapta jutalmul azt a földet, amelyet egy nap alatt körül tudott lovagolni, majd megalapította az Inkey birtokot. A valóságba a pallíni Inkey család magát a Dunántúlon ismert Inkei Loranth családdal egy közös őstől eredezteti, ennek a hajdani neve is Loranth volt, mely helyett a 18. század végén a hangzatosabb Inkey nevet vette használatba. Az Inkei Loranth családból kivált Inkey-ág jeles őse volt Inkey János légrádi és mezei császári kapitány, akit 1704-ben gróf. Károlyi Sándor „régi tanult vitéz emberként” jellemez. A család a Dunántúlon és Horvátországban is rendelkezett birtokokkal, egyike volt a vidék leggazdagabb és jelentős befolyással bíró családjainak.

Ihárosi Péter

SEFAG Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenesen nézhető díjnyertes magyar természetfilmek

Bár a nemrég Magyar Filmdíjat nyert Vad erdők, vad bércek mozipremierjét a koronavírus-helyzetre tekintettel későbbre halasztják, az alkotók gondoltak az otthon maradókra is: ingyenesen elérhetővé tették három korábbi természetfilmjüket, a Vad Szigetközt, a Vad Kunságot és a Tiltott zónát.

Lusták kertje: néha jobb, ha nem dolgozunk

Jó dolog az ásás, de még jobb, hogyha más ás… A nagyüzemi termelésben is egyre többször felmerülő kérdés, hogy szükség van-e talajforgatásra? Vannak előnyei és hátrányai is, csakúgy, mint a talaj forgatását mellőző szemléletnek. Nevezhetnénk a lusták kertészeti módszerének is azt a technikát, amellyel Ruth Stout világhírre tett szert.

Elrejtett kincsünk, a Táti-szigetek

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Erdész hivatás egy életen át

A nagyon idős erdészeknek a hallgatásuk és tekintetük is teli van bölcselettel. Sok mindent láttak és tapasztaltak, és meg kell becsülni, ha ezeket a tanulságokat megosztják velünk. Szerencsénkre sikerült szóra bírni a 91 éves Olaszy Istvánt, a kiváló erdész szakembert.

Vetésidő és kijárási tilalom Szerbiában

Alig néhány órával e sorok papírra vetése előtt Aleksandar Vučić szerb államfő kijárási tilalmat rendelt el Szerbiában este 8 és reggel 5 óra között. A 65 évesnél idősebbekre ennél is nagyobb szigorítás vár, ők csak 5 és 10 óra között hagyhatják el otthonukat. Pedig nagy munka vár a földművesekre, hiszen a szántóföldek 90 százalékát a következő hetekben kell bevetni.

Kapcsolj le: digitális térben zajlik idén a Föld Órája

A Föld Óráján minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, a fenntartható jövő és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége.

Ősi gyógymód: aszúval az egészségért járvány idején is?

A természetes gyógymódok tárházában a borban található gyógyító erőt nem szabad elfejtenünk, melynek jótékony hatásait őseink is hatékonyan használták. Nyomait már a kínai, indiai, perzsa, örmény és más népek hagyományaiban is fellelhetjük, de találkozhatunk velük az ókori görögöknél és a rómaiaknál is. Már a civilizáció kezdetén művelték a szőlőt és készítettek belőle kiváló gyógyhatású italt.

Hallgatózó mókusok: figyelik a madarak „beszélgetését”, hogy mentsék a bőrüket

Egy tanulmány szerint a szürkemókusok hallgatják a madarak csicsergését, hogy kiderítsék, elmúlt-e már a veszély.

Lesz-e elég burgonya?

Nincsen olyan ágazat, amire ne lenne hatással a koronavírus terjedése, így a burgonya szaporítóanyag helyzet is érintett. Murai Györggyel, az egyik legnagyobb holland burgonya szaporítóanyag importőr, az Agrico Magyarországi Kereskedelmi Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

"Önképző" növényhatározó applikációk

A mobiltelefonok a telefonálás mellett már rengeteg más dolgot is tudnak. Fényképezőgépként, diktafonként, rádióként, útvonaltervezőként, zseblámpaként, zenelejátszóként, sőt akár vérnyomásmérőként is használhatjuk őket, és még számos más eszközt is helyettesítenek. Miért ne használhatnánk növényhatározásra is telefonunkat?