0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Égig érő fák árnyékában

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Magyarország egyik legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója. Elsődleges célja a rábízott erdők megőrzése, ökológiai állapotuk és teljesítőképességük fenntartása.

Az emberközpontú vállalat a kor gazdasági és társadalmi igényeinek mind magasabb fokú kiszolgálása mellett a jövő nemzedékei előtt felsorakozó kihívásokra és a jövőbeli igényekre is fókuszál. A vállalatfilozófia áthatja mind a nyolc erdészeti igazgatósága működését, így az Iharosi Erdészetét is.

A Kelet-Zalai-dombságtól a Dráva-síkig elterülő változatos tájon, az egykori Inkey és Festetics családok birtokán gazdálkodik a Füsi Balázs igazgatta erdészeti egység. A közel 8000 hektáros gazdálkodási terület két fő részre tagolható: északnyugaton a Zalai-dombság keleti nyúlványán rendkívül fajgazdag, üde lombos erdők, míg déli részén, a Dráva-sík homokterületén a kocsányos tölgy állományok húzódnak.

„Mi, a SEFAG Zrt. szakemberei valljuk, hogy nemzeti kincsünk az erdő. Felbecsülhetetlen természeti érték, kiemelt jelentőségű kulturális örökségvédelmi szereppel és komoly gazdasági potenciállal”

– sorolja az erdészet igazgatója. A Somogy rengetegeiben tevékeny szakemberek különösen szerencsésnek érzik magukat, mert a változatos termőhelyeknek köszönhetően, sokszínű erdőállományok adják gazdálkodásuk alapjait. Mindemellett óriási felelősség hárul rájuk, hogy tevékenységük során mindezt a természeti, gazdasági és kulturális értéket megtartsák.

A Kelet-Zalai-dombság somogyi nyúlványain egykor gazdálkodó Inkey család számos közjót szolgáló beruházást is megvalósított birtokain. Ilyen a ma már országosan ismertté vált Ágneslaki Arborétum. A kert névadója az egykori birtokos, báró Inkey Pál lengyel származású felesége, Sztankovszky Ágnes. Az arborétum telepítése Metzl Kamill nevéhez fűződik, aki 40 esztendőt (1896-1936) töltött Inkey báró szolgálatában. Méltó szakértelemmel és gonddal segítette munkájában Pagony Károly, aki szibériai hadifogságát is a távol-keleti flóra tanulmányozására használta, gazdag maggyűjteménnyel térve onnan haza.

Az Ágneslaki Arborétum létrehozását 1920-ban kezdték meg. A világ minden tájáról származó fenyőféléket és lombos fafajokat telepítettek a területre.

Kiváló esztétikai érzékkel alakították ki a kertet, a különböző termetű, lombszínű örökzöldekből álló facsoportok ápolt tisztásokkal alkotnak harmonikus tájképet.

130 éves faóriás

Az elmúlt évben faóriásaival hívta fel magára a figyelmet ez a vadregényes terület. Magyarország legnagyobb fáit Pósfai György regisztrálja és teszi közzé a Dendormánia nevű honlapján. A SEFAG Zrt. Iharosi Erdészetének nyugalmazott igazgatója, Császár György, az erdőművelési ágazat vezetője, dr. Vidóczi Henriett és az Ágneslaki Vadászház üzemeltetője, Segeda Anikó vezette nyomra a matuzsálem vadászt. Az Iharosberényben mért duglászfenyő az eddig regisztrált legmagasabb fa lett a maga 51,65 méterével. 2018. október 19-én Lajkó Bendegúz famászó bajnok mérőszalaggal mérte meg a faóriást, mely nemcsak magasságával, de korával is történelmet ír. A duglászfenyő a millenniumi megemlékezés-sorozathoz kapcsolódó országosan jellemző faültetések során került plántálásra. Az akkor létrehozott facsoportból még számos „testvére” él. A hozzá méretben legközelebb álló 51,45 méterrel tornyosul a látogatók fölé. A fákhoz közel millenniumi emlékmű is épült, de ma már nem fellelhető. A faóriás korát 130 év körülire becsülik a szakemberek.

„Ágneslak az ország egyik legszebb fekvésű arborétuma, a Dél-Dunántúl leggazdagabb örökzöld gyűjteménye” – mondja büszkén dr. Vidóczi Henriett, az erdészet erdőművelési ágazatvezetője. A Máriás-patak felduzzasztásával létrehozott félszigeten a kiváló talajnak (löszön kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj), és az évi 800 milliméter csapadéknak köszönhetően a fák többsége napjainkra párját ritkítóan nagyra fejlődött.

A tájra jellemző szubmediterrán klímahatás és a környező halastavak éghajlat-kiegyenlítő hatása miatt az arborétum fái védettek a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben.

A kert tűlevelű különlegességei természetes egységbe olvadnak a környező erdőkkel, jelenlétük nem tájidegen. Napjainkban 26 lombos és 52 tűlevelű fafaj, valamint ezek változatai találhatók meg az arborétumban. Távoli tájakról származó ritkaságok is találhatók a kertben, kezdve a japánciprustól a himalájai selyemfenyőn át a kaliforniai Sierra Nevada-hegységben honos hegyi mamutfenyőig. Dendrológiai értéke mellett az arborétum esztétikai élményt is nyújt, különösen megkapóak a tavasszal virágzó liliomfák, a tulipánfák, és a havasszépék. A fenyők északias komor szépségét kiemeli a lankák mediterrán szelídsége.

Jelentősebb fajok és fajták: az oregoni hamisciprus tizenkét fajtaváltozata, keleti, nyugati és óriás tuják termetes példányai, a gyönyörű simafenyő, jegenyefenyők, kínai szúrósfenyő, valamint borókák és a mocsárciprus is.

A fáskert értékes fenyőgyűjteményében mintegy száz fajt, illetve fajtaváltozatot tartanak nyilván. Kevés lombos fafaj is található, közülük legértékesebb az amerikai ámbrafa, a vasfa és a japán juhar.

Az arborétum eredeti területe 7,6 hektár, majd az 1977-ben kezdődő bővítése során, a nyugati oldalon betelepített vadfölddel napjainkra elérte a több mint 8,5 hektárt.

A Helyi védettségű természetvédelmi területet Somogy Megye Közgyűlése 2018-ban Somogyi Érték Díjjal tüntetett ki.

„Az eredetileg hétvégi pihenőhelynek telepített park ma már közcélú arborétum, amely az oktatás, ismeretterjesztés szerepét is betölti” – mutatott rá az erdőművelő szakember. A növénygyűjtemény május 1-jétől augusztus 20-ig, 10-15 óra között van nyitva, de bejelentkezés alapján eltérő időben várja az érdeklődőket.

Az erdészet súlypontjában találjuk a SEFAG Zrt. faipari gyáregységét. Az üzem 140 embernek ad munkát, és ezzel Csurgó legnagyobb ipari foglalkoztatója és „adófizetője”. Működése, fejlődése napjainkban is meghatározó jelentőségű a város és környéke életében, mely a leghátrányosabb helyzetű térségek egyike.

A fafeldolgozási tevékenység első elemei már a múlt század első évtizedeiben megjelentek a gyár egykori elődjénél, a len feldolgozásához kapcsolódóan.

Az 1950-es évek közepétől már kizárólag faipari tevékenységet végeztek ezen a telephelyen, „bölcsőtől a koporsóig” minden fából készült termék szerepelt a gyártási palettán.

A rendszerváltás utáni profiltisztítást követően két fő tevékenységi kör maradt: a fűrészipari feldolgozás és a parkettagyártás. A gyár alapanyagbázisát a SEFAG Zrt. által kezelt erdőkből kitermelt – a fűrészelhető hengeresfa-minőségskála közép kategóriájába tartozó – faanyag jelentette – termékszerkezete erre alapul napjainkban is. A fűrészüzemben az elmúlt években 26-27 ezer köbméter hengeres fát dolgoztak fel, elsősorban tölgy és hárs fafajokból. A 2019. évi tervükben már 29 ezer köbméter felvágása szerepel, köszönhetően a tölgyből készült választékok iránti folyamatos keresletnek. A fűrészipari termékeket részben értékesítik – esetenként szárított állapotban – szélezett fűrészáruként, dielen frízként, illetve frízként. A termékeket elsősorban külföldi padlóburkolat- és bútor gyártók, valamint egyre csökkenő arányban kereskedő cégek részére értékesítik, a csurgói üzemben pedig parkettát is gyártanak.

Családi legendárium

A festői környezet páratlan kiránduló helye a Petekúti-forrás. Az Inkey család eredetlegendája is e helyhez kötött. A monda szerint a család őse kanász volt, aki a forrásnál szomját oltó török basát baltájával lefejezte. Ezért a cselekedetéért kapta jutalmul azt a földet, amelyet egy nap alatt körül tudott lovagolni, majd megalapította az Inkey birtokot. A valóságba a pallíni Inkey család magát a Dunántúlon ismert Inkei Loranth családdal egy közös őstől eredezteti, ennek a hajdani neve is Loranth volt, mely helyett a 18. század végén a hangzatosabb Inkey nevet vette használatba. Az Inkei Loranth családból kivált Inkey-ág jeles őse volt Inkey János légrádi és mezei császári kapitány, akit 1704-ben gróf. Károlyi Sándor „régi tanult vitéz emberként” jellemez. A család a Dunántúlon és Horvátországban is rendelkezett birtokokkal, egyike volt a vidék leggazdagabb és jelentős befolyással bíró családjainak.

Ihárosi Péter

SEFAG Zrt.

Forrás: A Mi Erdőnk