0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Álomhozamokat biztosító tápanyagutánpótlás

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek.

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. Feldolgozóiparunkat többnyire eladták, ezzel kiemelték az alapanyag-előállítók érdekköréből. A termelők a feldolgozás hasznából nem részesednek.A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek, míg ha nagy odafigyeléssel alkalmazzák a jól megválasztott módszereket, akkor még szerényebb ár esetén is nyereségesen termelhetnek.

A szójatermesztés esetében is a tápanyagellátás az egyik legfontosabb terület.

Szükségtelen beavatkozásokkal feleslegesen növeljük termelési költségeinket, vagy a nélkülözhetetlen beavatkozások kihagyásával rendkívül sokat veszíthetünk a termény mennyisége és minősége tekintetében egyaránt.

Ezzel a nyereségünk csökken, a veszteségünk nő, mert a terményárakra nincs befolyásunk.

Számtalan nagyüzemi kísérletet végeztünk 2017–2019-ben, amelyek során, mintegy származékos adatként, egy sereg szójalevél-analízis eredménye is birtokunkba került. Az adatok Baranya, Békés, Vas, Veszprém, Zala megyéből, illetve több szlovákiai termelőtől származnak. Érdemes ezeket az adatokat elemezni, mert arról tanúskodnak, hogy van mit javítanunk a szója tápanyagellátásában.

A makrotápelemek közül a nitrogénnel kezdjük. Gyakori félelem a gazdák körében, hogy az N-műtrágyázás eltúlzása komoly problémákat okozhat a szójában. A levél­analízis alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált állományok kevesebb, mint a fele volt jól ellátva nitrogénnel – és ezek az értékek is inkább az optimumzóna alsó széléhez voltak közel –, a minták több mint fele pedig a kelleténél alacsonyabb nitrogénellátottságot jelzett. Csupán elenyésző részük mutatott túlzott ellátást – és ez sem a műtrágyázásnak volt köszönhető (1. ábra).

Itt kell megjegyeznünk, hogy pusztán megfelelő oltással és hatékony gümőműködéssel csak kivételes esetekben tudjuk teljesen fedezni a nagy, 4 t/ha körüli termésátlagot produkáló szója N-szükségletét. Egyúttal az is igaz, hogy ilyen vagy ettől magasabb termésátlagot nem ad olyan növényzet, amelynek gyökerzetéről hiányoznak a gümők.

Foszforhiányt a minták alig több mint negyede mutatott, a többi minta az optimumzónába esett, magas értéket pedig nem tapasztaltunk (2. ábra).

A levelek káliumtartalmát vizsgálva az eredmény megdöbbentő: a 71 mintából mind a 71-ben alacsony volt a káliumszint! Különösen érdekes ez azért, mert a kálium kijuttatására leggyakrabban használt műtrágyaféleséget, a kálisót a kloridkimosódás miatt már a vetés előtti ősszel illene kijuttatni.

A kalcium-, magnézium- és vasellátottság a minták zömében az optimumzónán belül volt, csak néhány esetben volt hiány, vagy túl magas érték (3. ábra).

Saját maguk megnyugtatásukra gyakran bármilyen előzetes diagnosztikai vizsgálatot mellőzve is kijuttatnak különféle mikroelemeket tartalmazó lombtrágyákat a termelők, csak hogy elmondhassák, ők aztán mindent megtettek a nyereséges termesztés érdekében… Emiatt gyakran csak oktalanul gyűlnek a költségek a termesztés során. Gondoljunk csak bele: egyedül a permetezésnek 5 ezer Ft/ha a műveleti költsége. Ha ehhez hozzáadjuk a különféle kijuttatott készítmények árát, könnyen 10–20 ezer Ft/ha költséget produkálunk – egyetlen beavatkozással! Ez 3 t/ha-os termésnél 1 kilogramm terményre számítva 3–7 Ft/kg!

Érdemes így szemlélni a következő diagramot. A bórnak nagy szerepet tulajdonítunk a megfelelő terméskötődésben. Ha kell, ha nem, használjuk. Vizsgálatainkban bórhiányos növényekkel nem találkoztunk! A növények közel kétharmada megfelelő, egyharmada túlzott bórellátásról tanúskodott.

A további három mikroelemmel, mangánnal, cinkkel és rézzel a mintázott növények zöme, 86–94 százaléka megfelelően el volt látva (4. ábra).

Van egy mikroelem, amelyre nem nagyon figyelünk: a molibdén. Az egészséges növények élettanában játszott szerepe nem teljesen tisztázott, de annyit tudunk róla, hogy a rizóbium, a pillangós növények szimbiotikus kapcsolatában – gümőműködésében – rendkívül fontos.

Hiányában a gümők működése kívánnivalót hagyhat maga után. Figyelmeztető jel, hogy vizsgálatainkban a minták csupán ötödében volt jelen megfelelő mennyiségben, és a nagy részükben a kelleténél alacsonyabb szintjét mértük. Ez külföldön is komoly problémákat okoz, és a pótlására speciális készítményt alkalmaznak, teljesen egyedi kijuttatási módszerrel (5. ábra).

Az utolsó elem, amellyel foglalkozunk, a kén. Ez az elem minden olajos növény számára fontos, senki sem kérdőjelezi meg a jelentőségét. Korábbi vizsgálatainkban egyértelműen kimutattuk, hogy a kénellátottság és a termésátlag között egyenes arányosság áll fenn. Az eddig ismert, tudományos alapokon nyugvó levélanalízis-értékelési rendszerek eltérő véleményen vannak az optimális kénellátottsági intervallum tekintetében. Magyarországon általában a „megengedőbb”, alacsonyabb értékek közötti optimumzónával számolnak, ezért mi is így tettünk. Nagyjából fele-fele arányban találtunk megfelelő és alacsony kénszintet. Megjegyezzük, hogyha a szigorúbb szempontokat vettük volna figyelembe, akkor az ezúttal megfelelőnek minősített minták közel 100 százaléka az alacsony kénellátottságú kategóriába került volna (6. ábra).

A tapasztalatokat összegezve látható, hogy a szójalevél-analízis adatai szerint gyakori a nem megfelelő tápanyag-ellátottság, már a makroelemek esetében is. Ezeket a hiányosságokat pótlólagos beavatkozásokkal megszüntetni szinte lehetetlen. Ezért nagyon fontos volna magát az alaptrágyázást minél körültekintőbben és a kellő időben elvégezni. Kimutatásaink szerint

a helyes alaptrágyázásba fektetett anyagi eszközök megtérülése és nyereségessége kimagasló, 100–270 százalékos, miközben az utólagos tápanyagpótlást célzó és indokolt – pl. lombtrágyázás – beavatkozásoké csak 30–80 százalékos.

Ha a szója tápanyag-utánpótlása banki értékpapír lenne, hemzsegnének körülötte a befektetők, mert „álomhozamokat” biztosít. Ez a téma azonban nem egy pénzügyi befektető számára is elérhető értékpapír, hanem kötelezően kihasználandó lehetőség a termelők kezében, hogy biztonsággal és nyereségesen termelhessenek, és legalább részben függetleníteni tudják magukat az esetleg kedvezőtlenül alakuló felvásárlási áraktól.

A szójatermesztés e részterületén tapasztaltak adták meg a kezdőlökést a Szójakontroll szójatermesztés-fejlesztési rendszer létrehozásához. A fajspecifikus rendszer szolgáltatásait igénybe vevő gazdálkodóknak szójatermesztésben jártas szakemberek közreműködésével a következő segítséget tudjuk nyújtani, a ter­mesztés előkészítésétől a betakarításig.

Elvégeztetjük a szójatermesztésre szánt terület talajmintáinak vizsgálatát, az ennek során nyert adatokat kiértékeljük és tápanyagtervet készítünk. A tápanyagterv készítésekor figyelembe vesszük a termelő számára elérhető műtrágyaféleségeket, a rendelkezésére álló technikai eszközöket, minden esetben ügyelve a költségek optimalizálásására. Igény esetén részt veszünk az alkalmazandó agrotechnikai megoldások egyeztetésében. A szójaállományokat több ízben szemlézzük, a felmerülő növényvédelmi problémákra megoldási javaslatot teszünk. A növényzetből származó levélminták analitikai vizsgálatát elvégeztetjük, és ha szükséges, javaslatot teszünk a beavatkozás módjára. A Szójakontroll szakmai felügyeletet kínál a szójatermesztőknek.

A szolgáltatás igénybe vételének díja tartalmazza az analitikai és diagnosztikai vizsgálatokat, a tanácsadási és egyéb, az előbbiekben részletezett szolgáltatások költségét. Aki a Gabonakutató szója vetőmagjait választja, az díjkedvezménnyel veheti igénybe a Szójakontroll-szolgáltatást!

Garamszegi Tibor

Gabonakutató Nonprofit Kft.

szójatermesztés-fejlesztési rendszer

www.szojakontroll.hu

facebook: @szójakontroll

e-mail: info@szojakontroll.hu

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság