Back to top

Álomhozamokat biztosító tápanyagutánpótlás

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek.

Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Fotó: MTI - Varga György

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. Feldolgozóiparunkat többnyire eladták, ezzel kiemelték az alapanyag-előállítók érdekköréből. A termelők a feldolgozás hasznából nem részesednek.A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek, míg ha nagy odafigyeléssel alkalmazzák a jól megválasztott módszereket, akkor még szerényebb ár esetén is nyereségesen termelhetnek.

A szójatermesztés esetében is a tápanyagellátás az egyik legfontosabb terület.

Szükségtelen beavatkozásokkal feleslegesen növeljük termelési költségeinket, vagy a nélkülözhetetlen beavatkozások kihagyásával rendkívül sokat veszíthetünk a termény mennyisége és minősége tekintetében egyaránt.

Ezzel a nyereségünk csökken, a veszteségünk nő, mert a terményárakra nincs befolyásunk.

Számtalan nagyüzemi kísérletet végeztünk 2017–2019-ben, amelyek során, mintegy származékos adatként, egy sereg szójalevél-analízis eredménye is birtokunkba került. Az adatok Baranya, Békés, Vas, Veszprém, Zala megyéből, illetve több szlovákiai termelőtől származnak. Érdemes ezeket az adatokat elemezni, mert arról tanúskodnak, hogy van mit javítanunk a szója tápanyagellátásában.

A makrotápelemek közül a nitrogénnel kezdjük. Gyakori félelem a gazdák körében, hogy az N-műtrágyázás eltúlzása komoly problémákat okozhat a szójában. A levél­analízis alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált állományok kevesebb, mint a fele volt jól ellátva nitrogénnel – és ezek az értékek is inkább az optimumzóna alsó széléhez voltak közel –, a minták több mint fele pedig a kelleténél alacsonyabb nitrogénellátottságot jelzett. Csupán elenyésző részük mutatott túlzott ellátást – és ez sem a műtrágyázásnak volt köszönhető (1. ábra).

Itt kell megjegyeznünk, hogy pusztán megfelelő oltással és hatékony gümőműködéssel csak kivételes esetekben tudjuk teljesen fedezni a nagy, 4 t/ha körüli termésátlagot produkáló szója N-szükségletét. Egyúttal az is igaz, hogy ilyen vagy ettől magasabb termésátlagot nem ad olyan növényzet, amelynek gyökerzetéről hiányoznak a gümők.

Foszforhiányt a minták alig több mint negyede mutatott, a többi minta az optimumzónába esett, magas értéket pedig nem tapasztaltunk (2. ábra).

A levelek káliumtartalmát vizsgálva az eredmény megdöbbentő: a 71 mintából mind a 71-ben alacsony volt a káliumszint! Különösen érdekes ez azért, mert a kálium kijuttatására leggyakrabban használt műtrágyaféleséget, a kálisót a kloridkimosódás miatt már a vetés előtti ősszel illene kijuttatni.

A kalcium-, magnézium- és vasellátottság a minták zömében az optimumzónán belül volt, csak néhány esetben volt hiány, vagy túl magas érték (3. ábra).

Saját maguk megnyugtatásukra gyakran bármilyen előzetes diagnosztikai vizsgálatot mellőzve is kijuttatnak különféle mikroelemeket tartalmazó lombtrágyákat a termelők, csak hogy elmondhassák, ők aztán mindent megtettek a nyereséges termesztés érdekében… Emiatt gyakran csak oktalanul gyűlnek a költségek a termesztés során. Gondoljunk csak bele: egyedül a permetezésnek 5 ezer Ft/ha a műveleti költsége. Ha ehhez hozzáadjuk a különféle kijuttatott készítmények árát, könnyen 10–20 ezer Ft/ha költséget produkálunk – egyetlen beavatkozással! Ez 3 t/ha-os termésnél 1 kilogramm terményre számítva 3–7 Ft/kg!

Érdemes így szemlélni a következő diagramot. A bórnak nagy szerepet tulajdonítunk a megfelelő terméskötődésben. Ha kell, ha nem, használjuk. Vizsgálatainkban bórhiányos növényekkel nem találkoztunk! A növények közel kétharmada megfelelő, egyharmada túlzott bórellátásról tanúskodott.

A további három mikroelemmel, mangánnal, cinkkel és rézzel a mintázott növények zöme, 86–94 százaléka megfelelően el volt látva (4. ábra).

Van egy mikroelem, amelyre nem nagyon figyelünk: a molibdén. Az egészséges növények élettanában játszott szerepe nem teljesen tisztázott, de annyit tudunk róla, hogy a rizóbium, a pillangós növények szimbiotikus kapcsolatában – gümőműködésében – rendkívül fontos.

Hiányában a gümők működése kívánnivalót hagyhat maga után. Figyelmeztető jel, hogy vizsgálatainkban a minták csupán ötödében volt jelen megfelelő mennyiségben, és a nagy részükben a kelleténél alacsonyabb szintjét mértük. Ez külföldön is komoly problémákat okoz, és a pótlására speciális készítményt alkalmaznak, teljesen egyedi kijuttatási módszerrel (5. ábra).

Az utolsó elem, amellyel foglalkozunk, a kén. Ez az elem minden olajos növény számára fontos, senki sem kérdőjelezi meg a jelentőségét. Korábbi vizsgálatainkban egyértelműen kimutattuk, hogy a kénellátottság és a termésátlag között egyenes arányosság áll fenn. Az eddig ismert, tudományos alapokon nyugvó levélanalízis-értékelési rendszerek eltérő véleményen vannak az optimális kénellátottsági intervallum tekintetében. Magyarországon általában a „megengedőbb”, alacsonyabb értékek közötti optimumzónával számolnak, ezért mi is így tettünk. Nagyjából fele-fele arányban találtunk megfelelő és alacsony kénszintet. Megjegyezzük, hogyha a szigorúbb szempontokat vettük volna figyelembe, akkor az ezúttal megfelelőnek minősített minták közel 100 százaléka az alacsony kénellátottságú kategóriába került volna (6. ábra).

A tapasztalatokat összegezve látható, hogy a szójalevél-analízis adatai szerint gyakori a nem megfelelő tápanyag-ellátottság, már a makroelemek esetében is. Ezeket a hiányosságokat pótlólagos beavatkozásokkal megszüntetni szinte lehetetlen. Ezért nagyon fontos volna magát az alaptrágyázást minél körültekintőbben és a kellő időben elvégezni. Kimutatásaink szerint

a helyes alaptrágyázásba fektetett anyagi eszközök megtérülése és nyereségessége kimagasló, 100–270 százalékos, miközben az utólagos tápanyagpótlást célzó és indokolt – pl. lombtrágyázás – beavatkozásoké csak 30–80 százalékos.

Ha a szója tápanyag-utánpótlása banki értékpapír lenne, hemzsegnének körülötte a befektetők, mert „álomhozamokat” biztosít. Ez a téma azonban nem egy pénzügyi befektető számára is elérhető értékpapír, hanem kötelezően kihasználandó lehetőség a termelők kezében, hogy biztonsággal és nyereségesen termelhessenek, és legalább részben függetleníteni tudják magukat az esetleg kedvezőtlenül alakuló felvásárlási áraktól.

A szójatermesztés e részterületén tapasztaltak adták meg a kezdőlökést a Szójakontroll szójatermesztés-fejlesztési rendszer létrehozásához. A fajspecifikus rendszer szolgáltatásait igénybe vevő gazdálkodóknak szójatermesztésben jártas szakemberek közreműködésével a következő segítséget tudjuk nyújtani, a ter­mesztés előkészítésétől a betakarításig.

Elvégeztetjük a szójatermesztésre szánt terület talajmintáinak vizsgálatát, az ennek során nyert adatokat kiértékeljük és tápanyagtervet készítünk. A tápanyagterv készítésekor figyelembe vesszük a termelő számára elérhető műtrágyaféleségeket, a rendelkezésére álló technikai eszközöket, minden esetben ügyelve a költségek optimalizálásására. Igény esetén részt veszünk az alkalmazandó agrotechnikai megoldások egyeztetésében. A szójaállományokat több ízben szemlézzük, a felmerülő növényvédelmi problémákra megoldási javaslatot teszünk. A növényzetből származó levélminták analitikai vizsgálatát elvégeztetjük, és ha szükséges, javaslatot teszünk a beavatkozás módjára. A Szójakontroll szakmai felügyeletet kínál a szójatermesztőknek.

A szolgáltatás igénybe vételének díja tartalmazza az analitikai és diagnosztikai vizsgálatokat, a tanácsadási és egyéb, az előbbiekben részletezett szolgáltatások költségét. Aki a Gabonakutató szója vetőmagjait választja, az díjkedvezménnyel veheti igénybe a Szójakontroll-szolgáltatást!

Garamszegi Tibor

Gabonakutató Nonprofit Kft.

szójatermesztés-fejlesztési rendszer

www.szojakontroll.hu

facebook: @szójakontroll

e-mail: info@szojakontroll.hu

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csökkent a Corteva árbevétele tavaly

A Magyarországon is jelen lévő, globális mezőgazdasági cég, a Corteva Agriscience nettó árbevétele 3 százalékkal 13,8 milliárd dollárra csökkent tavaly a megelőző évi 14,28 milliárd dollárról szemben, elsősorban az árfolyamváltozás miatt - közölte a cég az MTI-vel.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Árutőzsde: a kukorica stagnál, a tejpiacon árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

Indítótrágyázás

A hagyományosnak számító trágyázási rendszerekben a növények számára szükséges tápanyagokat legalább három részletben juttatjuk ki. Ősszel, a talajforgatás előtt az alaptrágyázással kezdünk, majd a tavaszi talaj-előkészítő munkák során dolgozzuk be a talajba az indítótrágyát.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Hatékonyabb, fenntarthatóbb gazdálkodás a FIELD MANAGER új funkcióival

Magyarországon a PREGA Konferencián mutatta be a BASF a FIELD MANAGER új funkcióit. Új tápanyag- és pufferzóna-menedzsment funkciókat indítanak az egész világon. A xarvio™ FIELD MANAGER alkalmazást már világszerte 17 000 gazdálkodó használja összesen több mint kétmillió hektár művelt területen. A beruházások jobb megtérüléséhez vezetnek és fenntarthatóbb gazdálkodást eredményeznek.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.