Back to top

Álomhozamokat biztosító tápanyagutánpótlás

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek.

Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Szójaaratás a Zala megyei Gelsesziget határában.
Fotó: MTI - Varga György

A gazdálkodók az őket érintő termékpályán a legvégső láncszemet, a termény árát képesek a legkevésbé befolyásolni. Feldolgozóiparunkat többnyire eladták, ezzel kiemelték az alapanyag-előállítók érdekköréből. A termelők a feldolgozás hasznából nem részesednek.A termékpályákon a növénytermesztők legfontosabb saját kézben lévő, saját jogon irányítható része az adott növényre vonatkozó termesztéstechnológia maradt. Ha ezt nem jól hajtják végre, még kedvező ár mellett is veszteségesek lehetnek, míg ha nagy odafigyeléssel alkalmazzák a jól megválasztott módszereket, akkor még szerényebb ár esetén is nyereségesen termelhetnek.

A szójatermesztés esetében is a tápanyagellátás az egyik legfontosabb terület.

Szükségtelen beavatkozásokkal feleslegesen növeljük termelési költségeinket, vagy a nélkülözhetetlen beavatkozások kihagyásával rendkívül sokat veszíthetünk a termény mennyisége és minősége tekintetében egyaránt.

Ezzel a nyereségünk csökken, a veszteségünk nő, mert a terményárakra nincs befolyásunk.

Számtalan nagyüzemi kísérletet végeztünk 2017–2019-ben, amelyek során, mintegy származékos adatként, egy sereg szójalevél-analízis eredménye is birtokunkba került. Az adatok Baranya, Békés, Vas, Veszprém, Zala megyéből, illetve több szlovákiai termelőtől származnak. Érdemes ezeket az adatokat elemezni, mert arról tanúskodnak, hogy van mit javítanunk a szója tápanyagellátásában.

A makrotápelemek közül a nitrogénnel kezdjük. Gyakori félelem a gazdák körében, hogy az N-műtrágyázás eltúlzása komoly problémákat okozhat a szójában. A levél­analízis alapján kijelenthetjük, hogy a vizsgált állományok kevesebb, mint a fele volt jól ellátva nitrogénnel – és ezek az értékek is inkább az optimumzóna alsó széléhez voltak közel –, a minták több mint fele pedig a kelleténél alacsonyabb nitrogénellátottságot jelzett. Csupán elenyésző részük mutatott túlzott ellátást – és ez sem a műtrágyázásnak volt köszönhető (1. ábra).

Itt kell megjegyeznünk, hogy pusztán megfelelő oltással és hatékony gümőműködéssel csak kivételes esetekben tudjuk teljesen fedezni a nagy, 4 t/ha körüli termésátlagot produkáló szója N-szükségletét. Egyúttal az is igaz, hogy ilyen vagy ettől magasabb termésátlagot nem ad olyan növényzet, amelynek gyökerzetéről hiányoznak a gümők.

Foszforhiányt a minták alig több mint negyede mutatott, a többi minta az optimumzónába esett, magas értéket pedig nem tapasztaltunk (2. ábra).

A levelek káliumtartalmát vizsgálva az eredmény megdöbbentő: a 71 mintából mind a 71-ben alacsony volt a káliumszint! Különösen érdekes ez azért, mert a kálium kijuttatására leggyakrabban használt műtrágyaféleséget, a kálisót a kloridkimosódás miatt már a vetés előtti ősszel illene kijuttatni.

A kalcium-, magnézium- és vasellátottság a minták zömében az optimumzónán belül volt, csak néhány esetben volt hiány, vagy túl magas érték (3. ábra).

Saját maguk megnyugtatásukra gyakran bármilyen előzetes diagnosztikai vizsgálatot mellőzve is kijuttatnak különféle mikroelemeket tartalmazó lombtrágyákat a termelők, csak hogy elmondhassák, ők aztán mindent megtettek a nyereséges termesztés érdekében… Emiatt gyakran csak oktalanul gyűlnek a költségek a termesztés során. Gondoljunk csak bele: egyedül a permetezésnek 5 ezer Ft/ha a műveleti költsége. Ha ehhez hozzáadjuk a különféle kijuttatott készítmények árát, könnyen 10–20 ezer Ft/ha költséget produkálunk – egyetlen beavatkozással! Ez 3 t/ha-os termésnél 1 kilogramm terményre számítva 3–7 Ft/kg!

Érdemes így szemlélni a következő diagramot. A bórnak nagy szerepet tulajdonítunk a megfelelő terméskötődésben. Ha kell, ha nem, használjuk. Vizsgálatainkban bórhiányos növényekkel nem találkoztunk! A növények közel kétharmada megfelelő, egyharmada túlzott bórellátásról tanúskodott.

A további három mikroelemmel, mangánnal, cinkkel és rézzel a mintázott növények zöme, 86–94 százaléka megfelelően el volt látva (4. ábra).

Van egy mikroelem, amelyre nem nagyon figyelünk: a molibdén. Az egészséges növények élettanában játszott szerepe nem teljesen tisztázott, de annyit tudunk róla, hogy a rizóbium, a pillangós növények szimbiotikus kapcsolatában – gümőműködésében – rendkívül fontos.

Hiányában a gümők működése kívánnivalót hagyhat maga után. Figyelmeztető jel, hogy vizsgálatainkban a minták csupán ötödében volt jelen megfelelő mennyiségben, és a nagy részükben a kelleténél alacsonyabb szintjét mértük. Ez külföldön is komoly problémákat okoz, és a pótlására speciális készítményt alkalmaznak, teljesen egyedi kijuttatási módszerrel (5. ábra).

Az utolsó elem, amellyel foglalkozunk, a kén. Ez az elem minden olajos növény számára fontos, senki sem kérdőjelezi meg a jelentőségét. Korábbi vizsgálatainkban egyértelműen kimutattuk, hogy a kénellátottság és a termésátlag között egyenes arányosság áll fenn. Az eddig ismert, tudományos alapokon nyugvó levélanalízis-értékelési rendszerek eltérő véleményen vannak az optimális kénellátottsági intervallum tekintetében. Magyarországon általában a „megengedőbb”, alacsonyabb értékek közötti optimumzónával számolnak, ezért mi is így tettünk. Nagyjából fele-fele arányban találtunk megfelelő és alacsony kénszintet. Megjegyezzük, hogyha a szigorúbb szempontokat vettük volna figyelembe, akkor az ezúttal megfelelőnek minősített minták közel 100 százaléka az alacsony kénellátottságú kategóriába került volna (6. ábra).

A tapasztalatokat összegezve látható, hogy a szójalevél-analízis adatai szerint gyakori a nem megfelelő tápanyag-ellátottság, már a makroelemek esetében is. Ezeket a hiányosságokat pótlólagos beavatkozásokkal megszüntetni szinte lehetetlen. Ezért nagyon fontos volna magát az alaptrágyázást minél körültekintőbben és a kellő időben elvégezni. Kimutatásaink szerint

a helyes alaptrágyázásba fektetett anyagi eszközök megtérülése és nyereségessége kimagasló, 100–270 százalékos, miközben az utólagos tápanyagpótlást célzó és indokolt – pl. lombtrágyázás – beavatkozásoké csak 30–80 százalékos.

Ha a szója tápanyag-utánpótlása banki értékpapír lenne, hemzsegnének körülötte a befektetők, mert „álomhozamokat” biztosít. Ez a téma azonban nem egy pénzügyi befektető számára is elérhető értékpapír, hanem kötelezően kihasználandó lehetőség a termelők kezében, hogy biztonsággal és nyereségesen termelhessenek, és legalább részben függetleníteni tudják magukat az esetleg kedvezőtlenül alakuló felvásárlási áraktól.

A szójatermesztés e részterületén tapasztaltak adták meg a kezdőlökést a Szójakontroll szójatermesztés-fejlesztési rendszer létrehozásához. A fajspecifikus rendszer szolgáltatásait igénybe vevő gazdálkodóknak szójatermesztésben jártas szakemberek közreműködésével a következő segítséget tudjuk nyújtani, a ter­mesztés előkészítésétől a betakarításig.

Elvégeztetjük a szójatermesztésre szánt terület talajmintáinak vizsgálatát, az ennek során nyert adatokat kiértékeljük és tápanyagtervet készítünk. A tápanyagterv készítésekor figyelembe vesszük a termelő számára elérhető műtrágyaféleségeket, a rendelkezésére álló technikai eszközöket, minden esetben ügyelve a költségek optimalizálásására. Igény esetén részt veszünk az alkalmazandó agrotechnikai megoldások egyeztetésében. A szójaállományokat több ízben szemlézzük, a felmerülő növényvédelmi problémákra megoldási javaslatot teszünk. A növényzetből származó levélminták analitikai vizsgálatát elvégeztetjük, és ha szükséges, javaslatot teszünk a beavatkozás módjára. A Szójakontroll szakmai felügyeletet kínál a szójatermesztőknek.

A szolgáltatás igénybe vételének díja tartalmazza az analitikai és diagnosztikai vizsgálatokat, a tanácsadási és egyéb, az előbbiekben részletezett szolgáltatások költségét. Aki a Gabonakutató szója vetőmagjait választja, az díjkedvezménnyel veheti igénybe a Szójakontroll-szolgáltatást!

Garamszegi Tibor

Gabonakutató Nonprofit Kft.

szójatermesztés-fejlesztési rendszer

www.szojakontroll.hu

facebook: @szójakontroll

e-mail: info@szojakontroll.hu

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Árutőzsde: emelkedő búzajegyzések

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel.

Az éjszakai fagy a gyümölcsfákra veszélyes lehet

Nem árt a szántóföldi kultúráknak a napokban jellemző néhol havazással járó hideg időjárás, sőt növényvédelmi szempontból még előnyös is, mert gyéríti a kártevőket. Ugyanakkor az éjszakai fagy a gyümölcsfákra, különösen a kajszibarackra nézve veszélyes lehet. Az emiatt esetlegesen fellépő terméskiesést azonban még korai lenne megbecsülni – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hétfőn az MTI érdeklődésére.

Félmilliárd forintból épített új telephelyet a Gemma Agro Kft. Békéscsabán

Félmilliárd forintból épített új telephelyet a mezőgazdasági termékek kereskedelmével és mezőgazdasági szaktanácsadással foglalkozó Gemma Agro Kft. Békéscsabán. A cég egyik tulajdonosa az MTI-nek elmondta, a koronavírus előre hozta a mezőgazdasági szezonkezdést, rengeteg megrendelésük van most.

Corteva: teljes kapacitással dolgoznak

Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója a sajtóhoz eljuttatott közleményben tájékoztatta partnereiket a koronavírus (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetről.

Az „ezer évig” elálló száraztészta, avagy mi a helyzet a lejárati határidőkkel?

Egyes termékek valóban gyorsan romlanak, ám vannak olyanok, amelyek több évvel is túlélik a rájuk írt dátumot, amely szerint megőrzik a minőségüket. Amerikai szakemberek azt tesztelték, katasztrófa idején mely élelmiszerek jöhetnek szóba. A rizs például 30 évig fogyasztható.

Elhelyezzük vagy hasznosítsuk a hígtrágyát?

Erre az alapvető kérdésre különféle válaszokat adtak a Bauer Hungária Kft. által rendezett szakmai napon. Természetesen mindenki a hasznosítás mellett tette le a voksát – minden józan gondolkodású ember így tenne. Az előadásokban a hígtrágya hasznosításának leginnovatívabb módjait mutatták be, a talaj tápanyagpótlásától a hulladékból közvetlenül előállított termékekig.

Üvegház az Északi-sarkon

Kanada északi részén az élelmiszer-ellátás bizonytalansága miatt számos nunavuti közösséggel együttműködve megvalósították a helyi élelmiszer-termelésre összpontosító, speciális üvegházon alapuló modellt. TJ Driediger, a projekt marketingigazgatója elmondta, hogy az örökös fagy miatt teljesen kizárt a talajban való termesztés az Északi-sarkvidék legtöbb részén.

Szomszédunk mezőgazdasági stratégiája

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások a 2020–2027 közötti uniós agrártámogatásokról lassan haladnak, mert sok a nézeteltérés az országok között, mind a keretet, mind az egyes programok feltételeit illetően. Románia álláspontjáról Marosvásárhelyen nyilatkozott legutóbb Adrian-Nechita Oros mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.

Két tűz között a gazdák - Tudatos inputbeszerzés és megtérülés

Olcsó termények, drága és egyre dráguló inputanyagok – a hazai szántóföldi növénytermesztés összességében ilyen körülmények között is eredményes, de egyre kevesebb az olyan termelő, aki ebben a helyzetben szép hasznot tudna elkönyvelni. Mivel a terményárak alakulására a magyar termelésnek nincs hatása, jobbára a költségcsökkentés lehetőségeit érdemes számba venniük.

Vetőmagipar: megkopott nimbusz, újító döntések

Március 4-5-én Szegeden tartották a XXVI. Növénynemesítési Tudományos Napokat. Az eseménynek a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. volt a helyszíne. Mint Karsai Ildikó osztályelnök üdvözlő beszédéből kiderült, a szakma történetében ez volt a harmadik alkalom, amikor nem a Magyar Tudományos Akadémián gyűltek össze az érdekeltek.