Back to top

#EUGreenDeal - Európa legyen klímasemleges 2050-re

Az, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljunk, napjaink legnagyobb kihívása és lehetősége is egyben – olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, az Európai Bizottság 2019 decemberében előterjesztette az európai zöld megállapodásra vonatkozó javaslatát.

Cél a zöld Európa
Ez a maga nemében az eddigi legambiciózusabb intézkedéscsomag, amely lehetővé hivatott tenni, hogy az európai uniós polgárok és vállalkozások élvezni tudják a környezetbarát, fenntartható gazdaságra való átállás előnyeit. A kezdeti ütemtervben felvázolt intézkedések szerteágazóak: a kibocsátások nagymértékű csökkentésétől az élvonalbeli kutatásba és innovációba való beruházásokon át az európai természeti környezet megóvásáig számos fontos tevékenységi területet felölelnek.

„Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk. Hozzájárul a kibocsátások csökkentéséhez, ugyanakkor munkahelyeket is teremt.”

– idézi a Miről szól az európai zöld megállapodás? című dokumentum Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét.

Az európai zöld megállapodás sikeres megvalósításához nélkülözhetetlenek a környezetbarát technológiákba és a fenntartható megoldásokba irányuló, valamint az új vállalkozások létrejöttét segítő beruházások. Szintén elengedhetetlen, hogy az érdekeltek összessége és a nyilvánosság is elkötelezze magát és kivegye a részét az erőfeszítésekből.

Az európai zöld megállapodás mindenekelőtt kijelöli az utat a társadalmilag igazságos átmenet felé; úgy alakították ki, hogy egyetlen személy vagy régió se maradjon le az előttünk álló jelentős átalakulás során.

„Olyan környezetkímélő, inkluzív átállási folyamatot javaslunk, amely segít növelni az emberek jólétét, és biztosítani bolygónk egészségét a jövő generációi számára.”

– hangsúlyozza a program „felelőse”, Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke

A mezőgazdaságot érintően az alábbiakat tartalmazza az európai zöld megállapodás:

  • A Bizottság 2020 márciusáig biodiverzitási stratégiát terjeszt elő.
  • Az EU a biológiai sokféleség védelmére irányuló globális célkitűzést fog javasolni a biológiai sokféleséggel foglalkozó 2020. októberi ENSZ-konferencián.
  • A Bizottság javaslatokat tesz majd az európai városok környezetbarátabbá tételére és a városi környezet biológiai sokféleségének növelésére.
  • „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia arra fog törekedni, hogy csökkentse a növényvédő szerek és a műtrágya használatát a mezőgazdaságban.
  • Az EU hozzá fog járulni az európai erdők minőségének javításához és mennyiségének növeléséhez a klímasemlegesség és az egészséges környezet megteremtése érdekében.
  • A Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiát dolgoz ki az új fák ültetésére és a károsodott vagy kimerült erdők helyreállítására.
  • Az EU ösztönözni fogja az olyan behozatalokat, amelyek nem okoznak erdőirtást külföldön, hogy a lehető legkisebbre csökkentse az erdőket világszerte fenyegető kockázatokat.
  • 2020 tavaszán a Bizottság előterjeszti „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, amelynek céljai: az európaiak elérhető és fenntartható élelmiszerhez jutásának biztosítása; az éghajlatváltozás elleni küzdelem; a környezet védelme; a biológiai sokféleség megőrzése; az ökológiai gazdálkodás növelése.
  • A 2021–2027-es uniós költségvetésben a közös agrárpolitikai költségvetés 40%-ának hozzá kell járulnia az éghajlat-politikához.
  • A 2021–2027-es uniós költségvetésben a Tengerügyi és Halászati Alap 30%-ának az éghajlat-politikai célkitűzéseket kell szolgálnia.
  • Az Európai Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és az érdekeltekkel annak biztosítására, hogy az átállás méltányos és igazságos legyen az európai mezőgazdasági és halászati ágazatban dolgozók számára.
  • A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal és az érdekeltekkel a növényvédő vegyszerek, a műtrágyák és az antibiotikumok használatának és kockázatának, valamint az ezektől való függésnek a jelentős csökkentése érdekében.
  • Az Európai Bizottság együttműködik majd az érintettekkel innovatív gazdálkodási és halászati technikák kidolgozásában a termés kártevőkkel és betegségekkel szembeni védelmére.
  • Az európai polgárok és ökoszisztémák védelme érdekében a Bizottság a levegő-, víz- és talajszennyezés megelőzésére irányuló szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet fogad majd el.
Forrás: 
Európai Bizottság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Az alkalmazkodás nagymesterei

A magyar erdők sok millió egérnek adnak otthont a Kárpát-medencében. Az óvilágban előforduló 542 egérformából nálunk kilenc honos (köztük patkányok is vannak), az erdei egereknek pedig csak négy faja él hazánkban. Mégis nagy szerepet töltenek be a magyar vadonban, már csak azért is, mert sok ragadozónak biztosítanak táplálékot.

Jobban teljesítenek a gyepek a szén-dioxid megkötésben, mint a fák

A rétek és legelők hatékonyabbak a szén-dioxid megkötésben, mint az erdők. Egy új tanulmányból kiderül, hogy a klímaváltozás, hogyan változtatta meg az eddigi szemléletet.

A legeltetés művészete

A legeltetés a gyepek kezelésének legelterjedtebb módja, és természetvédelmi szempontból is kiemelkedően fontos. Ugyanakkor az állatok legelési szokásai nemcsak fajonként, hanem gyakran fajtánként is eltérőek lehetnek. Az ezzel kapcsolatos tudnivalók alapjait Burinda Tamás, a Hortobágyi Nonprofit Kft. gazdálkodási osztályvezetője összegezte lapunknak.

Kőporral hintenék be a földeket, hogy megkössék a szén-dioxidot

A tudósok szerint rövid távon így lehetne megakadályozni a legjobban a szén-dioxid légkörbe kerülését, amíg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével le nem állunk. Ráadásul a legnagyobb kibocsátó országokban rejlik a legnagyobb potenciál az eljárásban.

Egyre több helyen kínálnak magyar görögdinnyét

Ha nyár, akkor dinnye. Az idén azonban lassan köszönt ránk a nyári meleg, és a hűvös, csapdékos idő miatt a dinnyeszezon is később indul. A folytatás remélhetően jobb lesz, és úgy tűnik, importnyomásra is kevésbé kell számítaniuk a termelőknek. Horváth Vivientől, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete titkáráról kértünk helyzetjelentést.

Gyógynövények a nyári időszakban

Nyáron megannyi vadon termő gyógynövényt gyűjthetünk, melyeket aztán a legkülönfélébb célokra használhatunk fel. Íme néhány példa.

Magyar alelnököt választott az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége

Dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetőjét választotta egyik alelnökének az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe). Az ernyőszervezet több mint 200 tagszervezetet tömörít az Európai Unióban: mezőgazdasági termelőket, feldolgozókat, kereskedőket, tanúsítókat, szaktanácsadókat, kutatókat és fogyasztói érdekképviseleti szervezeteket.

AM-államtitkár: több mint 22 milliárd forintért zajlanak ökoturisztikai fejlesztések

Több mint 22 milliárd forintért zajlanak állami, ökoturisztikai fejlesztések az erdőgazdaságoknál - mondta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára szerdán a Baranya megyei Orfűn.