Back to top

Hazai méhlegelők 9. rész – Idegenhonos fás hordásnövények II.

Az idegenhonos fásszárú méhlegelő növények ültetése, telepítése mellett a múltban leginkább az az érv szólt, hogy a méhészeti idény vége felé virágoznak, olyan időszakban, amikor a hazai vegetáció képviselői közül már alig tudnak valamit méheink látogatni.

Az előző részt itt olvashatja

Eme fajok elterjesztésével leszűkíthetjük a hordástalan időszakot, kevésbé kell megsegítenünk a családokat mesterséges élelem-kiegészítéssel, a méhanya petézése nem áll le, s így könnyebben biztosíthatjuk kaptárjainkban a kellő számú telelő népességet. Ezek miatt kezdték el a méhészek néhány évtizede a kínai mézesfát (Evodia hupehensis) is sokfelé ültetni.

Kínai mézesfa

A méhészek körében ismertebb nevén az evódia, Kínából, Hupeh tartományból származik. Erre mutat rá a tudományos nevében, a kettős nevezéktanban a második szó (hupehensis), az Evodia jelentése pedig az, hogy „jó illat”, mely a virágzatára utal. Német szakirodalomban „százezer virágú cserjeként” is jegyzik.

Az Evodia nemzetségnek egyébként Ázsia és Ausztrália trópusi, illetve szubtrópusi területein több mint 50 faját ismerik. A természetben ezek könnyen hibridizálódnak, ezért a fajok csak nehezen különböztethetők meg egymástól.

Ezek közül nálunk a kínai mézesfa terjedt el leginkább, de más országokban a kékeslevelű mézesfa (Evodia henryi), a szecsuáni mézesfa (Evodia velutina) és a koreai illatos mézesfa (Evodia danielli) is nagyobb számban fellelhető. Az utóbbi különösen az USA-ban, köszönhetően annak, hogy télállóbb.

1. kép: A kínai mézesfa virága és magja
1. kép: A kínai mézesfa virága és magja
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda M.
Termőhelyi igénye, morfológiája

Fényigényes, napos fekvést kedvelő és szárazságtűrő fafaj, de fiatal korában az öntözést igényli. Fiatalon rendkívül fagy­érzékeny. Mivel őshazájában hosszabb vegetációs időszakhoz szokott, hajtásai későn fásodnak el, ezért a korai (őszi) fagyok károsítják azokat. Ezeket a fagysérüléseket nehezen heveri ki, fagyzugos területekre ezért ne ültessük.

Szélsőségesen száraz és a nedves termőhelyeket nem szereti, más talajokra nem érzékeny, a túl kötött talajokon nem érzi jól magát.

Magasságát tekintve átlagosan 5-15 méterre nő. Koronája alacsonyan elágazó és terebélyes. Kérge szürkés színű, vékony, sima, lenticellákkal (levegőcserét biztosító másodlagos bőrszöveti képletekkel) tarkított. Levelei páratlanul szárnyaltak, többnyire 7-9 (de olykor több) levélkéből állnak. Alakjuk megnyúlt, keskeny tojásdad, 6-12 cm-es hosszal. Végük kihegyezett, levélalapjuk ferde és gömbölyű, szélük ép. A levélkék színe fényeszöld, fonákjuk inkább kékeszöld. Apró, illatos, fehéres virágai sátorvirágzatban július végén, augusztus elején virítanak (1. a. kép). Termése pirosas barna toktermés, 5 mm hosszú csőrrel, 2-4 maggal minden tokban. Magja fénylő, feketés színű (1. b. kép). A mag érése október-novemberre esik, ilyenkor gyűjtjük.

Méhészeti jelentősége

Virágzása augusztus végéig, sőt akár szeptember elejéig is elhúzódhat, az égtáj szerinti fekvés függvényében. A fák déli oldalán hamarabb indul meg a virágzás, a lombkorona északi felén később, hosszan elnyúló hordást biztosítva. Régebbi mérési eredmények szerint a nektár súlya egy virágban 0,047 és 1,038 mg között változik, átlagosan 0,417 mg. A cukorérték 0,197 mg, a cukorszázalék átlaga 66,4%. Egy virágzatban hozzávetőlegesen 2500 (!) virág található. A virágok mintegy 2/3-a porzós, a méhek virágport is gyűjtenek róla és jobban mézelnek (a termősök nektártermelése csekély). Egy fán belül egyébként a porzósok nyílnak előbb, így van biztosítva biológiailag az idegenmegporzás.

Méhészeti jelentősége az egyébként ínséges kései/nyár végi időszakban nektár- és pollenhordást biztosító virágzásában rejlik.

Pergethető mennyiséget nem ad, mivel akkora mennyiségben nem fordul elő hazánkban.

2. kép: A kínai mézesfa kiváló díszfa, parkfa
2. kép: A kínai mézesfa kiváló díszfa, parkfa

Ültetése, telepítése

Amennyire áldás a kései virágzása, olyannyira lehet átokká is. Nem szabad ugyanis közvetlenül a méhes közelébe ültetni. A napjainkra jellemző méhsűrűség miatt - az egyébként hordástalan időszakban - más méhészetekből odatájolt méhek is tömegesen látogatják, majd a levirágzása után komoly kutatás és rablás indulhat a környékén. Ismerek olyan méhészt, akinek nagy kára keletkezett abból, hogy 20 darab mézesfát közvetlenül a kaptárok mellé ültetett. Gyönyörűen járták a méhek, de kénytelen volt mindet kivágni az említett ok miatt. Javasolt távolság a telephelyünktől legalább 80-100 méter. Ha magról kívánunk csemetét nevelni, érdemes a vetés előtt a szaporítóanyagot 12-24 óráig áztatni. A takarás 2-3 cm vastag legyen, homok és a vetőágy talajának keverékével. A vetés után a talaj 1-2 hétig nem száradhat ki, öntözni kell. Az evódia magja átfekvő, van, hogy a második évben kel ki a csemeték zöme.

A kis facsemeték kezdetben nagyon fagyérzékenyek, és el szoktak fagyni az éves hajtások vagy akár a törzs a talaj közelében. Ilyenkor a csemeték tőre visszavághatók, nagy részük újra ki fog sarjadni.

Hajtásai kellemetlen illatúak, a vad nem szívesen fogyasztja, de az őz szívesen hántja a kérgét, jelölve ezzel az otthon területét. Érdemes tehát a vadkár ellen egyedi védelemmel is ellátni a fákat. Törzsére gyakran felfut az aprószulák, vigyázni kell, ha lefejtjük ezt a kúszó gyomnövényt, a kéreg közben ne sérüljön. Könnyen lehántjuk vele együtt azt is. Dekoratív termésszíne miatt kiváló díszfa, parkfa (2. kép). Jól használható utcafásításban, parkosításban, jól bírja a légszennyezést. Elterjedésének legnagyobb gátja a fagyérzékenysége. Ebből a szempontból érdemesebb a rokonát, a koreai mézesfát beszerezni, de az hazánkban igen ritka. Jobbára csak arborétumokban, botanikus kertekben találkozhatunk vele. Növekedése az első években rendkívül gyors, akár 80-150 cm is lehet. De mivel nem nő meg nagyon magas fává, vezetékek alá is telepíthető például utcafásítás során. Szabad állásban célszerűbb ültetni, hogy terebélyesedő, fényélvező koronájával sok-sok virágot hozzon.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök,

okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.

Lángoló kaptárak Versailles-ban

Második tüntetését tartotta meg az Egyesület az Európai Méhekért (eubee.eu) Versailles-ban a napokban. A tiltakozáson nagy számban vettek részt európai méhészek, köztük magyarok. Kaptárakat égettek el, hogy ezzel demonstrálják a reménytelen helyzetüket.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Brüsszelben tüntettek az európai méhészek

Az olcsó import és a hamisított méz ellen tüntettek európai méhészek Brüsszelben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Jó évet zárt a John Deere

A világ vezető multinacionális traktor- és mezőgépgyártó konszernje az elmúlt esztendőben 5 százalékkal növelte az összes árbevételét, amely így 39,3 milliárd dollárt tett ki, és kiemelkedően magas, 3,3 milliárd dolláros nettó nyereséget hozott. Ez négyszerese az előző évinek.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.