Back to top

Hazai méhlegelők 9. rész – Idegenhonos fás hordásnövények II.

Az idegenhonos fásszárú méhlegelő növények ültetése, telepítése mellett a múltban leginkább az az érv szólt, hogy a méhészeti idény vége felé virágoznak, olyan időszakban, amikor a hazai vegetáció képviselői közül már alig tudnak valamit méheink látogatni.

Az előző részt itt olvashatja

Eme fajok elterjesztésével leszűkíthetjük a hordástalan időszakot, kevésbé kell megsegítenünk a családokat mesterséges élelem-kiegészítéssel, a méhanya petézése nem áll le, s így könnyebben biztosíthatjuk kaptárjainkban a kellő számú telelő népességet. Ezek miatt kezdték el a méhészek néhány évtizede a kínai mézesfát (Evodia hupehensis) is sokfelé ültetni.

Kínai mézesfa

A méhészek körében ismertebb nevén az evódia, Kínából, Hupeh tartományból származik. Erre mutat rá a tudományos nevében, a kettős nevezéktanban a második szó (hupehensis), az Evodia jelentése pedig az, hogy „jó illat”, mely a virágzatára utal. Német szakirodalomban „százezer virágú cserjeként” is jegyzik.

Az Evodia nemzetségnek egyébként Ázsia és Ausztrália trópusi, illetve szubtrópusi területein több mint 50 faját ismerik. A természetben ezek könnyen hibridizálódnak, ezért a fajok csak nehezen különböztethetők meg egymástól.

Ezek közül nálunk a kínai mézesfa terjedt el leginkább, de más országokban a kékeslevelű mézesfa (Evodia henryi), a szecsuáni mézesfa (Evodia velutina) és a koreai illatos mézesfa (Evodia danielli) is nagyobb számban fellelhető. Az utóbbi különösen az USA-ban, köszönhetően annak, hogy télállóbb.

1. kép: A kínai mézesfa virága és magja
1. kép: A kínai mézesfa virága és magja
Fotó: Országos Erdészeti Egyesület, Korda M.
Termőhelyi igénye, morfológiája

Fényigényes, napos fekvést kedvelő és szárazságtűrő fafaj, de fiatal korában az öntözést igényli. Fiatalon rendkívül fagy­érzékeny. Mivel őshazájában hosszabb vegetációs időszakhoz szokott, hajtásai későn fásodnak el, ezért a korai (őszi) fagyok károsítják azokat. Ezeket a fagysérüléseket nehezen heveri ki, fagyzugos területekre ezért ne ültessük.

Szélsőségesen száraz és a nedves termőhelyeket nem szereti, más talajokra nem érzékeny, a túl kötött talajokon nem érzi jól magát.

Magasságát tekintve átlagosan 5-15 méterre nő. Koronája alacsonyan elágazó és terebélyes. Kérge szürkés színű, vékony, sima, lenticellákkal (levegőcserét biztosító másodlagos bőrszöveti képletekkel) tarkított. Levelei páratlanul szárnyaltak, többnyire 7-9 (de olykor több) levélkéből állnak. Alakjuk megnyúlt, keskeny tojásdad, 6-12 cm-es hosszal. Végük kihegyezett, levélalapjuk ferde és gömbölyű, szélük ép. A levélkék színe fényeszöld, fonákjuk inkább kékeszöld. Apró, illatos, fehéres virágai sátorvirágzatban július végén, augusztus elején virítanak (1. a. kép). Termése pirosas barna toktermés, 5 mm hosszú csőrrel, 2-4 maggal minden tokban. Magja fénylő, feketés színű (1. b. kép). A mag érése október-novemberre esik, ilyenkor gyűjtjük.

Méhészeti jelentősége

Virágzása augusztus végéig, sőt akár szeptember elejéig is elhúzódhat, az égtáj szerinti fekvés függvényében. A fák déli oldalán hamarabb indul meg a virágzás, a lombkorona északi felén később, hosszan elnyúló hordást biztosítva. Régebbi mérési eredmények szerint a nektár súlya egy virágban 0,047 és 1,038 mg között változik, átlagosan 0,417 mg. A cukorérték 0,197 mg, a cukorszázalék átlaga 66,4%. Egy virágzatban hozzávetőlegesen 2500 (!) virág található. A virágok mintegy 2/3-a porzós, a méhek virágport is gyűjtenek róla és jobban mézelnek (a termősök nektártermelése csekély). Egy fán belül egyébként a porzósok nyílnak előbb, így van biztosítva biológiailag az idegenmegporzás.

Méhészeti jelentősége az egyébként ínséges kései/nyár végi időszakban nektár- és pollenhordást biztosító virágzásában rejlik.

Pergethető mennyiséget nem ad, mivel akkora mennyiségben nem fordul elő hazánkban.

2. kép: A kínai mézesfa kiváló díszfa, parkfa
2. kép: A kínai mézesfa kiváló díszfa, parkfa

Ültetése, telepítése

Amennyire áldás a kései virágzása, olyannyira lehet átokká is. Nem szabad ugyanis közvetlenül a méhes közelébe ültetni. A napjainkra jellemző méhsűrűség miatt - az egyébként hordástalan időszakban - más méhészetekből odatájolt méhek is tömegesen látogatják, majd a levirágzása után komoly kutatás és rablás indulhat a környékén. Ismerek olyan méhészt, akinek nagy kára keletkezett abból, hogy 20 darab mézesfát közvetlenül a kaptárok mellé ültetett. Gyönyörűen járták a méhek, de kénytelen volt mindet kivágni az említett ok miatt. Javasolt távolság a telephelyünktől legalább 80-100 méter. Ha magról kívánunk csemetét nevelni, érdemes a vetés előtt a szaporítóanyagot 12-24 óráig áztatni. A takarás 2-3 cm vastag legyen, homok és a vetőágy talajának keverékével. A vetés után a talaj 1-2 hétig nem száradhat ki, öntözni kell. Az evódia magja átfekvő, van, hogy a második évben kel ki a csemeték zöme.

A kis facsemeték kezdetben nagyon fagyérzékenyek, és el szoktak fagyni az éves hajtások vagy akár a törzs a talaj közelében. Ilyenkor a csemeték tőre visszavághatók, nagy részük újra ki fog sarjadni.

Hajtásai kellemetlen illatúak, a vad nem szívesen fogyasztja, de az őz szívesen hántja a kérgét, jelölve ezzel az otthon területét. Érdemes tehát a vadkár ellen egyedi védelemmel is ellátni a fákat. Törzsére gyakran felfut az aprószulák, vigyázni kell, ha lefejtjük ezt a kúszó gyomnövényt, a kéreg közben ne sérüljön. Könnyen lehántjuk vele együtt azt is. Dekoratív termésszíne miatt kiváló díszfa, parkfa (2. kép). Jól használható utcafásításban, parkosításban, jól bírja a légszennyezést. Elterjedésének legnagyobb gátja a fagyérzékenysége. Ebből a szempontból érdemesebb a rokonát, a koreai mézesfát beszerezni, de az hazánkban igen ritka. Jobbára csak arborétumokban, botanikus kertekben találkozhatunk vele. Növekedése az első években rendkívül gyors, akár 80-150 cm is lehet. De mivel nem nő meg nagyon magas fává, vezetékek alá is telepíthető például utcafásítás során. Szabad állásban célszerűbb ültetni, hogy terebélyesedő, fényélvező koronájával sok-sok virágot hozzon.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök,

okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A terasz királynői

A cserepes rózsák rendkívül kedvelt és divatos ajándéknövények, kerti társaikhoz hasonlóan elegánsak és illatosak. Népszerűségük oka, hogy a vágottvirág-csokornál hosszabb az élettartamuk, romantikus hangulatot árasztanak a lakásunkban, a kertben és a balkonon egyaránt. Jól tarthatók szobanövényként, de a legjobban a szabadban érzik magukat, kiültetve éveken át díszei a kertnek.

Szervál a háziasítás útján

A macskafélék szinte csak húst fogyasztanak. Más ragadozókkal, pl. a kutyafélékkel ellentétben növényi táplálékot szinte alig vesznek magukhoz. Talán ezzel is magyarázható, hogy igen sok fajuk csúcsragadozóként szerepel a táplálékpiramis tetején. Úgy a vadonban, mint a ház körül élő fajokat az ember már hosszú évezredek óta nemcsak csodálja – igyekszik környezetében is megtartani, tenyészteni.

Torma, a gyógyító zöldség

Tormabor és tormapor, koktél, krém, pép, főzelék. E növény sokkal kreatívabban is használható, mint gondolnánk. Néhány tormakészítmény egész évben megtalálható az üzletek polcain, na nem túl sokféle. Intenzív fogyasztása idényjellegű, Karácsony és Húsvét idejére korlátozódik. Pedig sok lehetőség van az ecetes tormán túl is...

Érintetlen erdőterületek, erdőrészletek és fák a Pilisi Parkerdőben

A Pilisi Parkerdőben túrázva a magyar természeti gazdagság változatos kincstára fogadja a látogatót: őserdőre emlékeztető örökerdők, tölgyes és bükkös rengetegek, források, erdei kis tavak mellett néhol érintetlen erdőrészletek. Vajon miért rejtőznek a Parkerdőben ezek a háborítatlan területek?

A hónap szobanövénye: a kála

A holland virágiroda júniusi kampányában a kálát helyezi a középpontba, ez lesz a hónap növénye. A növénnyel kapcsolatban a virágiroda honlapján hasznos információkat, értékesítési és növényápolási tippeket adnak a virágkereskedőknek.

Minden fa számít – ingyen kaphatnak fákat a kisebb települések

Kecskeméten, a KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészetében hirdette meg a Településfásítási Programot Nagy István agrárminiszter. A 10 ezer főnél kisebb települések összesen 12 ezer fát igényelhetnek térítésmentesen június 15-től. A cél elsősorban a közterületek, iskola- és óvodaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének a fásítása.

Klimatizált utcák Bécsben

Az osztrák főváros sem mentes a hősziget-jelenségtől, ami különösen forróvá teszi az utcákat nyáron. Bécs tizennyolc ideiglenes és négy állandó "klimatizált utcát" hoz létre a városi hűsöléshez.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Brutális sáskajárással küzd India

Nyugat-Indiában óriási rajokban pusztítanak a sáskák, már közel 40 000 hektár szántóföldi növényt taroltak le. A sivatagi sáskák rajai elérték Jaipur külvárosát, és most Delhi felé tartanak.