Back to top

Heti egy nap megváltoztathatja a világot

Az új trend az étkezésben a flexitarizmus, azaz a rugalmas vegetarianizmus. Egyre gyakrabban kutatják azokat az étrendeket, amelyek hozzásegítik az embereket az egészségesebb életmódhoz, az alapanyagok tekintetében pedig az minél kímélőbb termeléshez. Ez gyakran együtt jár a húsfogyasztás csökkentésével.

A flexitarianizmus követőit nevezhetjük rugalmas vagy könnyű vegetáriánusoknak. A koncepció nem teljesen újkeletű, de manapság ismét felfigyeltek rá. Közel egy évtizeddel ezelőtt Dawn Jackson Blatner dietetikus könyvet írt a flexitarian étrendről, amely az Egyesült Államokban gyorsan bestseller lett. Az angol rugalmas és a vegetarianizmus szavakból összemixelt elnevezés rámutat a módszer lényegére.  

Eszerint az étkezés alapja a vegetáriánus étrend betartása, kiegészítve alkalmankénti húsevéssel. A hús viszont nem lehet akármilyen, hanem feldolgozatlan, jó minőségű, lehetőleg biogazdaságokból származó.

A rugalmas vegetarianizmus divatját sztárok és pénzemberek népszerűsítik, élükön Jamie Olivier séffel, Richard Branson milliárdossal, és a színésznő Emma Thompsonnal. A csupán heti egyszeri húsevést reklámozó szlogen így hangzik: heti egy nap megváltoztathatja a világot.

Az rugalmas vegetáriánusok a húsfogyasztás csökkentését hangsúlyozzák, hiszen egyre több információ áll rendelkezésünkre a húsfogyasztás, elsősorban a feldolgozott hústermékek negatív hatásairól. Kutatások szerint napi 80 gramm feldolgozott vörös hús fogyasztása 18% -kal növeli a vastagbél, a hasnyálmirigy és a prosztata rák kockázatát. A feldolgozott húsok konzerválószereket, sót, zsírt és cukrot tartalmaznak. Ezen felül a hús tömegtermelése szennyező hatással van a környezetre és károsan befolyásolja  az éghajlatváltozást.  

A flexitarianizmus segíti azokat az embereket, akik változtatni szeretnének az étrendjükön, de nem hajlandók teljes mértékben lemondani a húsról.

A változás azzal kezdődik, hogy legalább a felére csökkentik az elfogyasztott hús mennyiségét, illetve változtatnak a húsfajtákon is, marha helyett baromfit, sertés helyett halat választanak.

Mivel pótolható a hús az étkezések során? Fogyasszunk humuszt, zöldségpitét, tofut, tojást, hüvelyeseket, magvakat.  Minden étkezésnek tartalmaznia kell egy rész zöldséget, lehet nyers, sült, grillezett vagy párolt formában. A minőségi változás azt is jelenti, hogy előtérbe kell helyezni a teljes kiőrlésű gabonaféléket, például a barna rizst, vagy a teljes kiőrlésű kenyeret, tésztát. Egészítsük ki az étrendet kiváló minőségű étolajakkal, natúr kefírrel, joghurttal és fermentált zöldségekkel.

A következő lépés a feldolgozott termékek elhagyása, és ez vonatkozik a vegetáriánus termékekre is.

Fogyasszunk friss, a saját konyhánkban készült ételeket, az alapanyagokat pedig a lehető legközelebbi termelőtől szerezzük be.

A rugalmas vegetarianizmus jó döntés az egészségünk és bolygónk  érdekében, hangoztatják a követői.  A zöldség és a húsfogyasztás arányának megváltoztatásával hozzájárulunk a koleszterinszint és a magas vérnyomás csökkentéséhez, az anyagcsere stimulálásához, az érszűkület és a szívbetegségek, valamint a különféle daganatos betegségek kockázatának csökkentéséhez.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.

Nem csak az íze miatt értékes egy jó fűszernövény: illatozó kakukkfüvek

Sziklakertbe vagy évelőágyásba is ültethetők a kakukkfüvek, amelyek amellett hogy szépek, jelentős a gyógyhatásuk, és számos étel jellegzetes fűszereként a konyhában is hasznukat vesszük.

Szabadtéri parfümériában jártunk

A Pannonhalmi Főapátság levendula- és gyógynövénykertjében jártunk. Itt több mint 60 ezer tő levendula és több ezer bokor mediterrán fűszernövény - zsálya, kakukkfő, oregánó, rozmaring - ontja az illatát.

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

Erősödő európai bárányárak

A bárányárak tovább emelkedtek az elmúlt héten, ezzel az EU átlagértékei most a 2018 májusa óta rögzített legmagasabb árszintet érték el.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Forró augusztusért fohászkodnak a gazdák

A koráb­biaknál kisebb lendülettel indult a hazai görögdinnyeszezon és -export is. A termelők abban bíznak, hogy az el­ma­radó utazások miatt a németek több dinnyét esznek majd otthon, így nőhet a kivitel, egyúttal pedig itthon sem zuhannak a mélybe az árak.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.