0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kosok a hegyekben

A muflon a hazai fauna hegy- és dombvidéki erdősült területek lakója. Nem őshonos vadfajunk, a XIX. század végén telepítette be gróf Forgách Károly ghymesi birtokára. Jelentős állomány él vadaskertekben, szabad területen nagyobb populációja található az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Mátrában, Cserhátban, Bakonyban, Gödöllői-dombvidéken, a Vértesben és a Gerecsében.

A környezeti igényei a napos, szélvédett, déli fekvésű dombok, hegyoldalak, sziklás gerincek és ormok, ahol a biztosított jó kilátás miatt messzire elláthat. Az idősebb erdőket is kedveli, az élőhelyi talajadottságok tekintetében a kötött, köves váztalajokat preferálja.

Táplálék szempontjából előszeretettel fogyaszt magasabb rosttartalmú, viszonylag nehezebben emészthető növényi részeket, ezért olyan területeken is megél, ahol az őz vagy a szarvas kevésbé találja meg táplálékát.

Testhossza 105-115 cm, marmagassága 65-78 cm. A szőrzet némi különbséget mutat a két nem között. A kosok vörösesbarnák, nyakukon és hátukon sötétebb árnyalattal. A fej egyes részein a szőrzet hamuszürke, illetve jellegzetes a mindkét oldalukon látható szürke-fehér nyeregfolt. A nyak szőrzete télen erőteljes sörénnyé fejlődik. A jerkék és juhok valamelyest hasonlóak, de nincs nyeregfoltjuk, ahogy sörényük sem. A szarv vagy „csiga” a szarutülkök növekedése miatt születés követően elindul. A szarv először kétélű, majd a szarvcsap erősödése után háromélűvé alakul. A szarvcsapok szöge határozza meg a szarv kinézetét: ívét, csavarodottságát és terpesztését. A szarv előnézeti formája három típusra különíthető el: trapéz-, téglalap- és fordított trapézforma.

Ahogy a szarvas és az őz minden évbe leveti agancsát, úgy a muflon a szarvát egész élete során fején viseli és növeszti.

A szarvakon kialakuló barázdáltság, illetve az évgyűrűk szemmel jól elkülöníthetőek a barázdától. Az évgyűrűket megszámolva a kos kora egész pontosan megállapítható. A jerkék és juhok is növeszthetnek szarvat, de csak 5-10 százalékuk, őket szarvalt juhnak nevezi a vadásznyelv.

Szaporodási periódusuk, a berregés október közepétől november közepéig tart. A kosok egymásnak rohanva küzdenek meg egymással, a szarvak összecsapódása messzemenően elhallatszik és jellegzetesen felismerhető.

A muflon viszonylag rövid lába miatt nem kedveli a magas hótakarót, mert a hasuk alja leérhet és felfázhatnak, illetve a táplálékkeresés szempontjából is előnyösebb a kisebb hó alatt felkutatni a táplálékot.

Jelenlegi becsült állománya 12-13 ezer példányra tehető, ebből az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018/2019-es vadászati év adatai szerint az éves teríték több mint 3800 egyed volt.

Magyarország 50 legkiemelkedőbb trófeája között a Budakeszin elejtett 101,65 cm csigahosszúságú, 240, 80 CIC pontszámot elérő, aranyérmes kos áll a ranglista első helyén.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu