Back to top

Nem éri meg sárgadinnyét termeszteni

A szűkülő termőterület és a kiszámíthatatlan időjárás miatt kevesebb sárgadinnye termett tavaly Franciaországban. A fogyasztás szintén mérséklődött, és a nyári nagy kereskedelmi árversenynek áldozatai is vannak. Év végén a harmadik generáció óta sárgadinnyét termelő Le Rouge Gorge családi vállalkozás jelentette be, hogy fölhagy a termeléssel, adta hírül a Le Parisen és a reussirfl.com.

Az általuk kínált termés kiváló minősége miatt igen népszerű családi vállalkozás vezetője szerint a termesztés már nem jövedelmező. 

Az értékesítési árak ugyanis tavaly alacsonyabbak voltak, mint 2001-ben, miközben a költségek, az üzemanyagra, a munkaerőre, a termelési anyagokra fordított kiadások rohamosan nőttek az évek során.

Az igen fájdalmas, de gazdasági szempontból megalapozott döntés következtében 37 alkalmazottól kell megválniuk a három telephelyükön, és a nyáron foglalkoztatott 1000-1500 idénymunkásra sem lesz szükség. A következő évtől csak az almára fókuszálnak, az igazgató szerint a licence almafajták termesztése jövedelmező, a gyümölcsöt pedig tészen keresztül értékesítik. Az eddig kizárólag az általuk termesztett sárgadinnyét jelölő Le Rouge Gorge márkanév így eltűnik a piacról.

A francia sárgadinnye szakmaközi szervezet (AIM) becslése szerint 2019-ben 246 ezer tonna Charentais dinnyét értékesítettek Franciaországban, 9 százalékkal kevesebbet, mint az utóbbi öt év átlagában. A jelenleg közel 12 ezer hektáros terület 11 százalékkal zsugorodott az öt év alatt, főként a délnyugati térségben lett kisebb, ott 19 százalékos a csökkenés. Az összes mennyiséget a kedvezőtlen időjárás is visszafogta tavaly, a hűvös és csapadékos tavasz késleltette az érést, az értékesítési szezon kezdetét, majd 10-20 százalékos csapadékhiány és a megszokottnál melegebb idő is rontotta a termésátlagot, ami így hektáronként 19 tonna volt, amíg 2018-ban elérte a 23 tonnát.

Július két és szeptember három hetétől eltekintve a kínálat elmaradt a 2014-2018-as átlagtól. A termelői árak pedig ugyan az AIM szerint 5 százalékkal meghaladták az utóbbi ötéves átlagot, nem voltak összhangban a mennyiségekkel, miközben a kiskereskedelmi árak nőttek. Az átlagos értékesítési ár 2,32 euró volt kilogrammonként, 3 százalékkal több a tavalyelőtti és 9,5 százalékkal több az utóbbi három év átlagárától. A fogyasztás viszont 1 százalékkal elmaradt a 2018-astól, és 6 százalékkal az előző 3 év átlagától, háztartásonként 6 kilogrammra becsülik.

A fogyasztás visszaesése mellett az is sújtotta a francia termelőket, hogy a spanyol és a marokkói dinnye a szokásosnál tovább, júniusig, illetve július közepéig volt jelen a piacokon.

Az AIM gyors beavatkozást sürget az őrült árverseny megszüntetése érdekében, hogy minél hamarabb visszaállíthassák a francia sárgadinnye értékét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Drága sertéshús, mindenki spanyol barackot vesz - EU-s agrárpiaci helyzetelemzés

Megjelent a COPA-COGECA, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezetének 2020 februárjára vonatkozó piaci helyzetelemzése a sertéshús-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint a borágazatra. A tanulmány fontos elemeit a NAK foglalta össze.

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Kezdődhet a lemosó permetezés, ne sajnáljuk a permetlét

A napok előrehaladtával egyre jobban érezhető a tavasz közeledte, mi is újra jelentkezünk a növényvédelmi előrejelzéssel. A legelső teendő a fák megtisztítása a tavalyi gyümölcsmúmiáktól, valamint a metszés és a lemosó permetezés. Nem mindegy, milyen szert választunk a lemosáshoz, előtte nézzük át a fákat és azonosítsuk az ellenségeinket.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Jönnek a gólyák, már hallani a rigó énekét is

A rövid tél miatt jóval korábban érkeznek a költöző madarak. Éjszakánként azért többnyire még most is fagypont alá hűl a levegő hőmérséklete, igaz, nincsenek kemény mínuszok. Van-e a visszatérő madaraknak elegendő táplálékuk – kérdeztük Schmidt Egon ornitológust?

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.