Back to top

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

A hagyományos felfogás szerint az, hogy egy növényvédőszer mennyire káros egy organizmusra a szer koncentrációjától függ.

A szerek alacsony jóval a megállapított küszöbérték alatti koncentrációjának hatását általában nem szokás kutatni. Ezért a szakemberek azt hogy a csekély mennyiség káros hatással lehet az élő szervezetekre, nem is veszik számításba.

Egy friss kutatás azonban azt bizonyítja, hogy a káros anyagoknak már nagyon csekély koncentrációja is pusztító hatással lehet. 

Dr. Matthias Liess a Helmholtzi Környezetvédelmi Kutatási Központ professzora így fogalmaz: Egy szer káros hatása „…egész határozottan azon múlik, hogy az organizmusok milyen mértékben vannak kitéve a környezeti stressznek,”

A káros vagy akár pusztító hatást tehát a szer koncentrációja, egy adott élő szervezet érzékenysége és a környezeti stressz hármasa határozza meg. (Lásd még cikkünket: Utolsó csepp a méhészek poharában

A kutatók azt vizsgálták, hogy a három komponens közül, melyiknek mekkora szerep jut a káros hatás létrejöttében. A kutatás célja az volt, hogy az új eredmények fényében a jövőben pontosan meg lehessen határozni a rizikófaktorokat.

Az eddigi modellek alapján ez aligha lehetséges, bár erre mind a humán-, mind az ökotoxikologiában egyaránt szükség lenne, hiszen az érzékeny személyek – gyerekek, betegek, idősebb emberek- vagy az ökoszisztéma érzékeny fajai már nyilvánvalóan csekélyebb szerkoncentrációtól is kárt szenvednek, mint ahogy azt eddig általánosan elfogadták.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

„Mivel a külső és belső stressz összeadódik, drasztikusan megnő a káros anyagokra való érzékenység.”

A következmény az, hogy az érzékeny organizmusok már nagyon alacsony koncentrációjú szerektől is kárt szenvednek.  

A kutatók planktonrákokon (nagy vízibolhán - daphnia magna-n) figyelték meg az Esfenvalerat növényvédőszer csekély koncentrációjának káros hatását. (A szer az Európai Unióban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben engedélyezett .)  

A hatás kiváltó oka az, hogy a már meglévő stressz (paraziták, kánikula-hullámok, rablás - pl. méheknél-, stb.) összetalálkozik a növényvédőszer-maradvány csekély koncentrációja okozta stresszel, mely koncentráció akár 10 000-szer kisebb is lehet, mint a küszöbérték.

És bár ezek után furcsának tűnhet, de azt is kimutatták, hogy egy szer káros hatását nem csak a túl sok egyéb stressz, de azoknak a hiánya is előidézi.
 
A planktonrákocskáknak az optimális laborkörülmények – elegendő oxigén, optimális víz hőmérséklet – ennek tudatában tehát nem egészen voltak optimálisak.
„A túl sok stressz, de annak hiánya is növeli az érzékenységet a káros anyagok hatására.” –magyarázza Matthias Liess az eredményt.

A kutatók mindennek az alapján kifejlesztették azt a modellt, mely segítségével a káros hatás prognosztizálható.

„Reméljük, hogy tanulmányunk hozzájárul egy valós és részletesebb kockázatbecsléshez az öko- és humántoxikológiában, különösen az érzékeny egyedekre és fajokra vonatkozóan.” – mondja a professzor.

A felállított modell egy számítógépes alkalmazása ingyenesen elérhető innen: www.systemecology.eu/indicate/.

Irodalom: Liess, M., Henz, S. & Knillmann S.: Predicting low-concentration effects of pesticides; Scientific Reports 9, 15248 (Oct 24, 2019);

 

Forrás: 
http://www.systemecology.eu/indicate/

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Apró figyelmességek télvíz idején

A hideg idő beköszöntött, és minden lónak jól jöhet egy kis plusz kényeztetés. A hideg, a sok csapadék, a korai sötétedés és a karámban töltött órák számának csökkenése befolyásolhatja a lovak hangulatát. Kedveskedhetünk nekik sokféleképpen.

Szakmáról közérthetően: Adorján János-díj 2021

A Magyar Mezőgazdaság hetilap, visszanyúlva a gyökereihez, 2018-ban első főszerkesztőnkről, Adorján Jánosról elnevezett díjat alapított, amit külső szerzőink közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Turistaszállás karbonlábnyom nélkül

A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Megfertőződtek az antwerpeni állatkert vízilovai

Koronavírusos az antwerpeni állatkert két vízilova. Az állatok jól vannak, csak az orruk folyik, jelenleg karanténban vannak - írja a BBC hírportálja.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.