Back to top

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

A hagyományos felfogás szerint az, hogy egy növényvédőszer mennyire káros egy organizmusra a szer koncentrációjától függ.

A szerek alacsony jóval a megállapított küszöbérték alatti koncentrációjának hatását általában nem szokás kutatni. Ezért a szakemberek azt hogy a csekély mennyiség káros hatással lehet az élő szervezetekre, nem is veszik számításba.

Egy friss kutatás azonban azt bizonyítja, hogy a káros anyagoknak már nagyon csekély koncentrációja is pusztító hatással lehet. 

Dr. Matthias Liess a Helmholtzi Környezetvédelmi Kutatási Központ professzora így fogalmaz: Egy szer káros hatása „…egész határozottan azon múlik, hogy az organizmusok milyen mértékben vannak kitéve a környezeti stressznek,”

A káros vagy akár pusztító hatást tehát a szer koncentrációja, egy adott élő szervezet érzékenysége és a környezeti stressz hármasa határozza meg. (Lásd még cikkünket: Utolsó csepp a méhészek poharában

A kutatók azt vizsgálták, hogy a három komponens közül, melyiknek mekkora szerep jut a káros hatás létrejöttében. A kutatás célja az volt, hogy az új eredmények fényében a jövőben pontosan meg lehessen határozni a rizikófaktorokat.

Az eddigi modellek alapján ez aligha lehetséges, bár erre mind a humán-, mind az ökotoxikologiában egyaránt szükség lenne, hiszen az érzékeny személyek – gyerekek, betegek, idősebb emberek- vagy az ökoszisztéma érzékeny fajai már nyilvánvalóan csekélyebb szerkoncentrációtól is kárt szenvednek, mint ahogy azt eddig általánosan elfogadták.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

„Mivel a külső és belső stressz összeadódik, drasztikusan megnő a káros anyagokra való érzékenység.”

A következmény az, hogy az érzékeny organizmusok már nagyon alacsony koncentrációjú szerektől is kárt szenvednek.  

A kutatók planktonrákokon (nagy vízibolhán - daphnia magna-n) figyelték meg az Esfenvalerat növényvédőszer csekély koncentrációjának káros hatását. (A szer az Európai Unióban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben engedélyezett .)  

A hatás kiváltó oka az, hogy a már meglévő stressz (paraziták, kánikula-hullámok, rablás - pl. méheknél-, stb.) összetalálkozik a növényvédőszer-maradvány csekély koncentrációja okozta stresszel, mely koncentráció akár 10 000-szer kisebb is lehet, mint a küszöbérték.

És bár ezek után furcsának tűnhet, de azt is kimutatták, hogy egy szer káros hatását nem csak a túl sok egyéb stressz, de azoknak a hiánya is előidézi.
 
A planktonrákocskáknak az optimális laborkörülmények – elegendő oxigén, optimális víz hőmérséklet – ennek tudatában tehát nem egészen voltak optimálisak.
„A túl sok stressz, de annak hiánya is növeli az érzékenységet a káros anyagok hatására.” –magyarázza Matthias Liess az eredményt.

A kutatók mindennek az alapján kifejlesztették azt a modellt, mely segítségével a káros hatás prognosztizálható.

„Reméljük, hogy tanulmányunk hozzájárul egy valós és részletesebb kockázatbecsléshez az öko- és humántoxikológiában, különösen az érzékeny egyedekre és fajokra vonatkozóan.” – mondja a professzor.

A felállított modell egy számítógépes alkalmazása ingyenesen elérhető innen: www.systemecology.eu/indicate/.

Irodalom: Liess, M., Henz, S. & Knillmann S.: Predicting low-concentration effects of pesticides; Scientific Reports 9, 15248 (Oct 24, 2019);

 

Forrás: 
http://www.systemecology.eu/indicate/

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakállas történet

A lovak, mint növényevő állatok az évezredek során sokféleképp alkalmazkodtak ahhoz, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől és túléljenek a vadonban.

A túlélő babér-levélbolha

A fűszerként használt nemes babéron ismét fölbukkant az új jövevény levélbolha. Bejövetelét több mint egy évtizede a megnövekedett dísznövény-behozatal tette lehetővé. Száraz és forró nyaraink pedig kedveztek a szaporodásának.

A propolisz hatóanyagai gátolhatják a koronavírusokat

Megvizsgálták a propoliszban található flavonoidokat, melyek gátolhatják egyes koronavírusok ACE2 receptorokhoz való kötődését. A legnagyobb kötési energiával a rutin rendelkezik.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Emésztőrendszer és B12-vitamin-termelés

Egy pohár tej a felnőttek számára ajánlott napi B12-vitamin-bevitel nagyjából 46 százalékát tartalmazza. Egy kanadai kutatócsoport megvizsgálta, hogy mi minden befolyásolja a tehéntej B12-vitamin-tartalmát, és hogy miként lehetne optimalizálni és stabilizálni a vitamin mennyiségét annak érdekében, hogy minél jobb hatással legyen a tej az emberi egészségre.

Nébih: befejeződött a Labor rendszer fejlesztése

Befejeződött az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló Labor rendszer fejlesztése - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Egyes kutatók azt állították, hogy a neonikotionidok csak akkor pusztítják a méheket, ha azok hosszabb ideig különösen magas dózisnak vannak kitéve, ami a valóságban általában nem fordul elő. Ezt az állítást cáfolja meg egy kanadai kísérleti tanulmány.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Őshonos fajták gazdasága

A Keszler Családi Gazdaság nem más, mint egy jókora, régimódi „falusi hátsó udvar” – mintegy háromszáz „lakóval”: marha, mangalica, juh, kecske, liba, tyúk és társaik élnek itt. Szintén érdemes megemlíteni a gyümölcsöst, mert őshonos magyar barackfajták is vannak benne, vagy az Otellóból és Izabellából álló „szőlőbirtokot”.