Back to top

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

A hagyományos felfogás szerint az, hogy egy növényvédőszer mennyire káros egy organizmusra a szer koncentrációjától függ.

A szerek alacsony jóval a megállapított küszöbérték alatti koncentrációjának hatását általában nem szokás kutatni. Ezért a szakemberek azt hogy a csekély mennyiség káros hatással lehet az élő szervezetekre, nem is veszik számításba.

Egy friss kutatás azonban azt bizonyítja, hogy a káros anyagoknak már nagyon csekély koncentrációja is pusztító hatással lehet. 

Dr. Matthias Liess a Helmholtzi Környezetvédelmi Kutatási Központ professzora így fogalmaz: Egy szer káros hatása „…egész határozottan azon múlik, hogy az organizmusok milyen mértékben vannak kitéve a környezeti stressznek,”

A káros vagy akár pusztító hatást tehát a szer koncentrációja, egy adott élő szervezet érzékenysége és a környezeti stressz hármasa határozza meg. (Lásd még cikkünket: Utolsó csepp a méhészek poharában

A kutatók azt vizsgálták, hogy a három komponens közül, melyiknek mekkora szerep jut a káros hatás létrejöttében. A kutatás célja az volt, hogy az új eredmények fényében a jövőben pontosan meg lehessen határozni a rizikófaktorokat.

Az eddigi modellek alapján ez aligha lehetséges, bár erre mind a humán-, mind az ökotoxikologiában egyaránt szükség lenne, hiszen az érzékeny személyek – gyerekek, betegek, idősebb emberek- vagy az ökoszisztéma érzékeny fajai már nyilvánvalóan csekélyebb szerkoncentrációtól is kárt szenvednek, mint ahogy azt eddig általánosan elfogadták.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

„Mivel a külső és belső stressz összeadódik, drasztikusan megnő a káros anyagokra való érzékenység.”

A következmény az, hogy az érzékeny organizmusok már nagyon alacsony koncentrációjú szerektől is kárt szenvednek.  

A kutatók planktonrákokon (nagy vízibolhán - daphnia magna-n) figyelték meg az Esfenvalerat növényvédőszer csekély koncentrációjának káros hatását. (A szer az Európai Unióban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben engedélyezett .)  

A hatás kiváltó oka az, hogy a már meglévő stressz (paraziták, kánikula-hullámok, rablás - pl. méheknél-, stb.) összetalálkozik a növényvédőszer-maradvány csekély koncentrációja okozta stresszel, mely koncentráció akár 10 000-szer kisebb is lehet, mint a küszöbérték.

És bár ezek után furcsának tűnhet, de azt is kimutatták, hogy egy szer káros hatását nem csak a túl sok egyéb stressz, de azoknak a hiánya is előidézi.
 
A planktonrákocskáknak az optimális laborkörülmények – elegendő oxigén, optimális víz hőmérséklet – ennek tudatában tehát nem egészen voltak optimálisak.
„A túl sok stressz, de annak hiánya is növeli az érzékenységet a káros anyagok hatására.” –magyarázza Matthias Liess az eredményt.

A kutatók mindennek az alapján kifejlesztették azt a modellt, mely segítségével a káros hatás prognosztizálható.

„Reméljük, hogy tanulmányunk hozzájárul egy valós és részletesebb kockázatbecsléshez az öko- és humántoxikológiában, különösen az érzékeny egyedekre és fajokra vonatkozóan.” – mondja a professzor.

A felállított modell egy számítógépes alkalmazása ingyenesen elérhető innen: www.systemecology.eu/indicate/.

Irodalom: Liess, M., Henz, S. & Knillmann S.: Predicting low-concentration effects of pesticides; Scientific Reports 9, 15248 (Oct 24, 2019);

 

Forrás: 
http://www.systemecology.eu/indicate/

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Elégedettségi rangsor

A gépi munka mellett a termelés inputanyagai, a vetőmag, a mű­trágya és növényvédő szer költségei teszik ki a növénytermelés ráfordításainak a legnagyobb részét. A legtöbb országban sok milliárdos üzlet a gyártásuk és a forgalmazásuk.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Nagy termetű bogyósok

A bogyósgyümölcsök újdonságait bemutató sorozatunkat a legnagyobbra növő fajokkal zárjuk. Az egészségtudatos táplálkozás, a különlegességek iránti igény és a klímaváltozás mind népszerűbbé teszik a színes gyümölcsöket, és lehetővé válik több mediterrán eredetű növény termesztése is.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.