Back to top

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

A hagyományos felfogás szerint az, hogy egy növényvédőszer mennyire káros egy organizmusra a szer koncentrációjától függ.

A szerek alacsony jóval a megállapított küszöbérték alatti koncentrációjának hatását általában nem szokás kutatni. Ezért a szakemberek azt hogy a csekély mennyiség káros hatással lehet az élő szervezetekre, nem is veszik számításba.

Egy friss kutatás azonban azt bizonyítja, hogy a káros anyagoknak már nagyon csekély koncentrációja is pusztító hatással lehet. 

Dr. Matthias Liess a Helmholtzi Környezetvédelmi Kutatási Központ professzora így fogalmaz: Egy szer káros hatása „…egész határozottan azon múlik, hogy az organizmusok milyen mértékben vannak kitéve a környezeti stressznek,”

A káros vagy akár pusztító hatást tehát a szer koncentrációja, egy adott élő szervezet érzékenysége és a környezeti stressz hármasa határozza meg. (Lásd még cikkünket: Utolsó csepp a méhészek poharában

A kutatók azt vizsgálták, hogy a három komponens közül, melyiknek mekkora szerep jut a káros hatás létrejöttében. A kutatás célja az volt, hogy az új eredmények fényében a jövőben pontosan meg lehessen határozni a rizikófaktorokat.

Az eddigi modellek alapján ez aligha lehetséges, bár erre mind a humán-, mind az ökotoxikologiában egyaránt szükség lenne, hiszen az érzékeny személyek – gyerekek, betegek, idősebb emberek- vagy az ökoszisztéma érzékeny fajai már nyilvánvalóan csekélyebb szerkoncentrációtól is kárt szenvednek, mint ahogy azt eddig általánosan elfogadták.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor

„Mivel a külső és belső stressz összeadódik, drasztikusan megnő a káros anyagokra való érzékenység.”

A következmény az, hogy az érzékeny organizmusok már nagyon alacsony koncentrációjú szerektől is kárt szenvednek.  

A kutatók planktonrákokon (nagy vízibolhán - daphnia magna-n) figyelték meg az Esfenvalerat növényvédőszer csekély koncentrációjának káros hatását. (A szer az Európai Unióban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben engedélyezett .)  

A hatás kiváltó oka az, hogy a már meglévő stressz (paraziták, kánikula-hullámok, rablás - pl. méheknél-, stb.) összetalálkozik a növényvédőszer-maradvány csekély koncentrációja okozta stresszel, mely koncentráció akár 10 000-szer kisebb is lehet, mint a küszöbérték.

És bár ezek után furcsának tűnhet, de azt is kimutatták, hogy egy szer káros hatását nem csak a túl sok egyéb stressz, de azoknak a hiánya is előidézi.
 
A planktonrákocskáknak az optimális laborkörülmények – elegendő oxigén, optimális víz hőmérséklet – ennek tudatában tehát nem egészen voltak optimálisak.
„A túl sok stressz, de annak hiánya is növeli az érzékenységet a káros anyagok hatására.” –magyarázza Matthias Liess az eredményt.

A kutatók mindennek az alapján kifejlesztették azt a modellt, mely segítségével a káros hatás prognosztizálható.

„Reméljük, hogy tanulmányunk hozzájárul egy valós és részletesebb kockázatbecsléshez az öko- és humántoxikológiában, különösen az érzékeny egyedekre és fajokra vonatkozóan.” – mondja a professzor.

A felállított modell egy számítógépes alkalmazása ingyenesen elérhető innen: www.systemecology.eu/indicate/.

Irodalom: Liess, M., Henz, S. & Knillmann S.: Predicting low-concentration effects of pesticides; Scientific Reports 9, 15248 (Oct 24, 2019);

 

Forrás: 
http://www.systemecology.eu/indicate/

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Megkezdődött a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetése

A Magyar Államkincstár (Kincstár) a múlt héten megkezdte a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került agárvállalkozások átmeneti támogatásainak kifizetését. Első körben 3,12 milliárd Ft-ot utaltak ki összesen 13000 kertészeti tevékenységet végző, méhész gazdálkodó, valamint tejhasznú-tehéntartó számára.