A hagyományos felfogás szerint az, hogy egy növényvédőszer mennyire káros egy organizmusra a szer koncentrációjától függ.
A szerek alacsony jóval a megállapított küszöbérték alatti koncentrációjának hatását általában nem szokás kutatni. Ezért a szakemberek azt hogy a csekély mennyiség káros hatással lehet az élő szervezetekre, nem is veszik számításba.
Dr. Matthias Liess a Helmholtzi Környezetvédelmi Kutatási Központ professzora így fogalmaz: Egy szer káros hatása „…egész határozottan azon múlik, hogy az organizmusok milyen mértékben vannak kitéve a környezeti stressznek,”
A káros vagy akár pusztító hatást tehát a szer koncentrációja, egy adott élő szervezet érzékenysége és a környezeti stressz hármasa határozza meg. (Lásd még cikkünket: Utolsó csepp a méhészek poharában)
A kutatók azt vizsgálták, hogy a három komponens közül, melyiknek mekkora szerep jut a káros hatás létrejöttében. A kutatás célja az volt, hogy az új eredmények fényében a jövőben pontosan meg lehessen határozni a rizikófaktorokat.
Az eddigi modellek alapján ez aligha lehetséges, bár erre mind a humán-, mind az ökotoxikologiában egyaránt szükség lenne, hiszen az érzékeny személyek – gyerekek, betegek, idősebb emberek- vagy az ökoszisztéma érzékeny fajai már nyilvánvalóan csekélyebb szerkoncentrációtól is kárt szenvednek, mint ahogy azt eddig általánosan elfogadták.
permetezes.jpg
A következmény az, hogy az érzékeny organizmusok már nagyon alacsony koncentrációjú szerektől is kárt szenvednek.
A kutatók planktonrákokon (nagy vízibolhán - daphnia magna-n) figyelték meg az Esfenvalerat növényvédőszer csekély koncentrációjának káros hatását. (A szer az Európai Unióban a gyümölcs- és zöldségtermesztésben engedélyezett .)
A hatás kiváltó oka az, hogy a már meglévő stressz (paraziták, kánikula-hullámok, rablás - pl. méheknél-, stb.) összetalálkozik a növényvédőszer-maradvány csekély koncentrációja okozta stresszel, mely koncentráció akár 10 000-szer kisebb is lehet, mint a küszöbérték.
A kutatók mindennek az alapján kifejlesztették azt a modellt, mely segítségével a káros hatás prognosztizálható.
„Reméljük, hogy tanulmányunk hozzájárul egy valós és részletesebb kockázatbecsléshez az öko- és humántoxikológiában, különösen az érzékeny egyedekre és fajokra vonatkozóan.” – mondja a professzor.
A felállított modell egy számítógépes alkalmazása ingyenesen elérhető innen: www.systemecology.eu/indicate/.
Irodalom: Liess, M., Henz, S. & Knillmann S.: Predicting low-concentration effects of pesticides; Scientific Reports 9, 15248 (Oct 24, 2019);
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
