Back to top

Magyar fejlesztéssel világelsők: mikrobákkal a szárazság ellen

Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István agrárminiszter a komplex talajkezelési technológia bemutatóján. A magyar fejlesztéssel világelsők lehetünk ezen a téren. Az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködéséből született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer.

Fotó: Fekete István

A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van, mondta Nagy István. A megművelhető területek méretét csökkenti az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése, a termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt. A homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megtartsuk a mezőgazdasági termelés lehetőségét.

Daoda Zoltán, Nagy István és Kutasi József
Fotó: Horváth Csilla

Az új fejlesztéssel természetes anyagokkal lehet termővé tenni a talajt, javítani a vízmegtartó képességét.

A 21. század a mikrobiológia évszázada lesz, a vegyi anyagok mellé fölsorakoznak a mikrobák is a mezőgazdaságban. Meg kell ismertetni a gazdálkodókkal ezeket a hasznos baktériumokat, gombákat és algákat tartalmazó készítményeket és a jelentőségüket a talajélet megőrzésében. Az Agrárminisztérium bemutatóprojekteket tervez indítani azért, hogy megerősítse a gazdálkodók elhatározását a mikrobiológiai termékek használatára, hiszen bebizonyosodott, hogy az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni.

A komplex talajkezelési technológia során három összetevő együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban.

Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, javul a talajélet, a talajszerkezet, jobban hozzáférhetők a tápanyagok.

Fotó: Fekete István

Az első kísérletekben a VízŐr nevű természetes összetevőkből készült párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, amivel 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás.

Sokféle egysejtű moszatot tartanak fenn az Albitech Kft. laboratóriumában
Fotó: Horváth Csilla
Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében a vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket és egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózisban.

Évente kell mikroorganizmusokat juttatni a talajba és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta.

Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket.

Kutasi Józseftől, az Albitech Kft. kutatás-fejlesztési vezetőjétől megtudtuk, hogy az új algakészítményt egy magyarországi barlangban talált talajalga tenyésztésével nyerik. Az alga átszövi a talaj felszíni rétegeit, ezáltal fizikailag tartja vissza a vizet. Hektáronként 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, azután az egysejtű moszatok elszaporodnak a talajon.

Számítások szerint az új módszerrel több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

Fotó: Horváth Csilla

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az gazdák megélhetése a tét - történelmi méretű tüntetés Indiában

Az indiai kormány újra tárgyalásokat folytat az Új-Delhiben állomásozó több tízezer tüntetőből álló tömeg vezetőivel. Majd 2 hónapja tartanak a tüntetések Új-Delhiben, miután a kormány a gazdák megélhetését veszélyeztető új agrártörvényeket fogadott el.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Megállíthatatlan halfaló

A kárókatona, vagy más néven kormorán jelentős károkat okoz a halgazdaságoknak, halastavaknak. Nem véletlenül hírhedt falánkságáról, hiszen egy példány naponta akár egy kilogrammnál is több halat képest elfogyasztani. Állományuk stabil, sőt növekvő, természetvédelmi oltalom alá tartoznak, de a természetvédelmi hatóság által kiállított vadászati, riasztási engedéllyel gyéríthető, zavarható.

Az étkezési búza ármetamorfózisa

Tavaly óta rebesgették, januárban megtörtént. Az étkezési búzából készülő liszt árának az emeléséről van szó, amit az alapanyag drágulásával indokolnak. Korábban is megkísérelték már, de a pékek ellenállásán mindig megbukott az akció.

Javuló növényvédelmi kilátások

A hét végi erős hideghullám növényvédelmi szempontból nagyon jól jött, de csak pár napig tartott. Keddtől intenzív felmelegedés zajlik: újra tíz fok fölötti maximumok jellemzőek az országban, ez a túl enyhe idő azonban a növényi kultúráknak nem kedvező. A jövő hétre állhat vissza a hőmérséklet a télies szintre.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.