Back to top

Magyar fejlesztéssel világelsők: mikrobákkal a szárazság ellen

Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István agrárminiszter a komplex talajkezelési technológia bemutatóján. A magyar fejlesztéssel világelsők lehetünk ezen a téren. Az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködéséből született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer.

Fotó: Fekete István

A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van, mondta Nagy István. A megművelhető területek méretét csökkenti az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése, a termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt. A homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megtartsuk a mezőgazdasági termelés lehetőségét.

Daoda Zoltán, Nagy István és Kutasi József
Fotó: Horváth Csilla

Az új fejlesztéssel természetes anyagokkal lehet termővé tenni a talajt, javítani a vízmegtartó képességét.

A 21. század a mikrobiológia évszázada lesz, a vegyi anyagok mellé fölsorakoznak a mikrobák is a mezőgazdaságban. Meg kell ismertetni a gazdálkodókkal ezeket a hasznos baktériumokat, gombákat és algákat tartalmazó készítményeket és a jelentőségüket a talajélet megőrzésében. Az Agrárminisztérium bemutatóprojekteket tervez indítani azért, hogy megerősítse a gazdálkodók elhatározását a mikrobiológiai termékek használatára, hiszen bebizonyosodott, hogy az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni.

A komplex talajkezelési technológia során három összetevő együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban.

Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, javul a talajélet, a talajszerkezet, jobban hozzáférhetők a tápanyagok.

Fotó: Fekete István

Az első kísérletekben a VízŐr nevű természetes összetevőkből készült párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, amivel 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás.

Sokféle egysejtű moszatot tartanak fenn az Albitech Kft. laboratóriumában
Fotó: Horváth Csilla
Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében a vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket és egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózisban.

Évente kell mikroorganizmusokat juttatni a talajba és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta.

Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket.

Kutasi Józseftől, az Albitech Kft. kutatás-fejlesztési vezetőjétől megtudtuk, hogy az új algakészítményt egy magyarországi barlangban talált talajalga tenyésztésével nyerik. Az alga átszövi a talaj felszíni rétegeit, ezáltal fizikailag tartja vissza a vizet. Hektáronként 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, azután az egysejtű moszatok elszaporodnak a talajon.

Számítások szerint az új módszerrel több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

Fotó: Horváth Csilla

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aggasztó mennyiségű mérgező fémet találtak a cápákban

Egy új kutatás során nagy mennyiségű mérgező fémet találtak a Bahama-szigetek környékén élő cápák húsában. A kutatócsoport egyik tagja ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ez még egy bizonyíték arra, hogy az embereket távol kell tartani a cápahús fogyasztásától.”

Nagy hal, nagy gond

Horgászat közben egyfolytában a csónakból kihajolva kémleletem a vizet. Nagyapám ezt idővel megelégelte, és azzal rémisztgetett, vigyázzak, mert a harcsa kiugrik a vízből, és leránt a mélybe. Onnantól kezdve a csónak közepén ültem. Nagyapám morbid elrettentése csak részint állt távol az igazságtól, hisz kiderült, a harcsa galambzsákmány reményében képes akár a partra is kivetődni.

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Árutőzsde - További emelkedés

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.