Back to top

Magyar fejlesztéssel világelsők: mikrobákkal a szárazság ellen

Szimbolikus, hogy az év első sajtótájékoztatója éppen a talajnedvesség megőrzésének javításával foglalkozik, mondta Nagy István agrárminiszter a komplex talajkezelési technológia bemutatóján. A magyar fejlesztéssel világelsők lehetünk ezen a téren. Az Albitech Kft., az Agro.Bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. együttműködéséből született meg a homoktalajok vízháztartását hónapokon keresztül javító módszer.

Fotó: Fekete István

A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van, mondta Nagy István. A megművelhető területek méretét csökkenti az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése, a termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt. A homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megtartsuk a mezőgazdasági termelés lehetőségét.

Daoda Zoltán, Nagy István és Kutasi József
Fotó: Horváth Csilla

Az új fejlesztéssel természetes anyagokkal lehet termővé tenni a talajt, javítani a vízmegtartó képességét.

A 21. század a mikrobiológia évszázada lesz, a vegyi anyagok mellé fölsorakoznak a mikrobák is a mezőgazdaságban. Meg kell ismertetni a gazdálkodókkal ezeket a hasznos baktériumokat, gombákat és algákat tartalmazó készítményeket és a jelentőségüket a talajélet megőrzésében. Az Agrárminisztérium bemutatóprojekteket tervez indítani azért, hogy megerősítse a gazdálkodók elhatározását a mikrobiológiai termékek használatára, hiszen bebizonyosodott, hogy az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni.

A komplex talajkezelési technológia során három összetevő együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban.

Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, javul a talajélet, a talajszerkezet, jobban hozzáférhetők a tápanyagok.

Fotó: Fekete István

Az első kísérletekben a VízŐr nevű természetes összetevőkből készült párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, amivel 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás.

Sokféle egysejtű moszatot tartanak fenn az Albitech Kft. laboratóriumában
Fotó: Horváth Csilla
Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében a vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket és egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózisban.

Évente kell mikroorganizmusokat juttatni a talajba és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta.

Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket.

Kutasi Józseftől, az Albitech Kft. kutatás-fejlesztési vezetőjétől megtudtuk, hogy az új algakészítményt egy magyarországi barlangban talált talajalga tenyésztésével nyerik. Az alga átszövi a talaj felszíni rétegeit, ezáltal fizikailag tartja vissza a vizet. Hektáronként 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, azután az egysejtű moszatok elszaporodnak a talajon.

Számítások szerint az új módszerrel több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.

Fotó: Horváth Csilla

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Kiszámíthatatlan telek várhatók a jövőben

A klímaváltozás miatt kialakult sarki légköri folyamatokat újszerű szimulációs módszerekkel vizsgálták magyar kutatók. Az eredmények alapján egyre erőteljesebb és mind délebbre hatoló hidegbetörések, ugyanakkor szokatlanul enyhe és csendes téli időszakok váltakoznak. Ráadásul Európában az eddiginél kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

Kulináris élmény, egyenesen az erdőből

Hamarosan országos hálózatú áruházláncban is elérhetők lesznek a VADEX Zrt. vadfeldolgozójából származó termékek.

Csomagolóanyag kukoricából

Műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztésén dolgoznak lengyel kutatók, amelynek fő összetevője a kukorica, és a kifejlesztett biopolimer egy év alatt teljesen lebomlik.

Helyes egyensúly, jobb termés: sokoldalú fenntarthatósági célok a BASF-nél

Négy pontban foglalta össze fenntarthatósági törekvéseit a BASF. Tavaly írták újra a cég mezőgazdasági stratégiáját, miután nemesítéssel és digitalizációval foglalkozó cégeket vásárolt meg a német nagyvállalat. Online sajtótájékoztatón a cég képviselői kiemelték: rendkívül összetett feladat az egészséges élelmiszerek megtermelése, amit innovatívan és a fenntarthatóság szem előtt tartásával lehet elérni.

Nagyobb gyökér, magasabb növény

A szabadban a gyorsuló klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, beltéren pedig a fajoknak nem megfelelő körülmények gyakran csökkentik a növények díszítőértékét. A számukra kedvező környezeti tényezőkön túl a növények nagyobb gyökérzete segíti a tápanyagok felvételét, és fokozza a szárazságtűrést.

A kukorica 80 százalékát betakarították Zala megyében

A 29 ezer hektáron termelt kukorica csaknem 80 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti termésátlag 8,6 tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Újabb kártevő jelentkezett a mezőgazdaságban

Egyelőre még elég ritka fajnak számít, de a Szigetköz és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kifejezetten gyakorivá vált egy bizonyos invazív emlősfaj, amely további terjeszkedése esetén a mezőgazdasági területekre és a hazai ökoszisztémára is nagy veszélyt jelenthet. A hódhoz méretben és kinézetre is hasonlító nutria alapvetően Dél-Amerikában őshonos.