Back to top

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Az amerikai fehér medvelepke (szövőlepke) őshazája az amerikai kontinens északi fele, onnan került Európába. Először az 1940-es évek elején, Magyarországon találták meg a csepeli szabadkikötőben. Megjelenése után gyorsan terjedt az országban, majd a környező országokban. Természetes ellenségei híján kezdetben igen jelentős károkat okozott, 2007-ig szerepelt a karanténlistán. Azóta a populáció csökkenése miatt visszaszorult a kártétele.

Fontos károsítónak az 1940-es évektől 1990-ig számított, napjainkban azonban ismét növekszik jelentősége,

főként az út menti fákon, elhanyagolt zártkerti gyümölcsösökben, tehát ott, ahol nincs védelem a rágókártevők ellen. Jellegzetes kártételét, az összeszőtt ágvégeket gyakran összetévesztik a különféle pókhálósmolyok károsításával, de amíg a pókhálósmolyok hernyói csupaszok, addig a szövőlepkéi erősen szőrözöttek. Ezenkívül a pókhálósmolyok egynemzedékesek és korábban károsítanak, míg a szövőlepkének később rajzik az első nemzedéke, és két nemzedéket nevel ki.

Amerikai fehér szövőlepke kártétele diófán

Rajzása jól nyomon követhető fény- és feromoncsapdákkal. Fénycsapdás megfigyelésnél a nőstény lepkék könnyedén elkülöníthetők a hímektől, mert méretesebbek, a feromoncsapda viszont csak hím egyedeket fog. A kezdeti nagyon erős szövőlepke-gradációk a természetes ellenségek elszaporodása, a kémiai és fizikai védelem, a klíma megváltozása miatt a századforduló tájékára megszűntek, de

néhány éve ismét hallat magáról az amerikai fehér medvelepke.

Az egyre szaporodó hernyófészkek jelzik, hogy korántsem tűnt el, ezért elsősorban az utak mentén és a szórvány ültetvények fáin rendszeresen károsít. A kártevővel, ha csekélyebb mértékben is, de a jövőben is számolni kell.

A tavaszi, első nemzedék elleni jól időzített védekezéssel sokat tehetünk azért, hogy ne erősödjön meg a nyár végi, második nemzedék.

A hasznos élő szervezeteket elsősorban úgy óvhatjuk meg, ha a védekezések során előnyben részesítjük a fizikai megoldásokat, valamint biológiai készítményeket használunk.

A hazánkban 2013-óta jelen levő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica szintén inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyféle.

Foltosszárnyú muslica málnán. Bogyós gyümölcsökön akár százszázalékos kárt is előidézhet
Napjainkra gyakorlatilag az egész országban megtelepedett,

és okoz érzékeny károkat a gyümölcstermő növények egy részében. A probléma elsősorban abban rejlik, hogy a kártevő az egészséges, érőfélben levő gyümölcsöt támadja meg és okozza annak romlását, míg az ecetmuslica csak a sérült termésen károsít. Igen jelentős károkozása miatt a pettyesszárnyú muslica szerepel az EPPO jelentésköteles listáján.

A legnagyobb – akár százszázalékos – károkat a bogyós gyümölcsű málnán és szamócán idézi elő,

de más termesztett és vadon élő növények termésein is gyakran előfordul, sőt egyes kutatások szerint a szőlőt is képes megtámadni, bár erre hazai tapasztalat nincs. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy az érőfélben levő gyümölcsben nehezen oldható meg a kémiai védelem, esetleg csapdázással gyéríthető a populáció. Hosszú rajzási időszaka miatt a későn érő gyümölcsfélék is veszélyeztetettek. Az elkövetkező években fokozódó jelenlétére és kártételére kell számítani.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.

Díszít is, ehető is

Mindenki szereti a saját termesztésből származó egészséges harapnivalókat, az édes, friss gyümölcs gyerekek és felnőttek kedvence. A kisméretű kert sokszor nem teszi lehetővé gyümölcsfák telepítését.

Hogyan védjük meg és műveljük a szőlőt?

Átfogó képet kaphattak a szőlő növényvédelméről, tápanyag-utánpótlásáról és a gépesítés lehetőségeiről azok, akik ellátogattak Rádpusztára, a Vititech 2021 rendezvényre. Működés közben lehetett tanulmányozni, összehasonlítani a bemutatott gépeket.

Zöldségek a Rózsa-kertből

„A Rózsa-kert elnevezés miatt gyakran keresnek, hogy virágot vásárolnának, de én csak zöldségeket termelek – mindent, amit csak konyhakertben lehet.” Rózsáné Andrea fogalmazott ekképp, hozzáfűzve, hogy a vegyszermentességből és a folyamatosan kiváló minőségből nem hajlandó engedni.

Még van esély a poloskák ellen – Növényvédelmi előrejelzés 30. hét

A közelmúltban érkezett bőséges csapadék ezúttal a kórokozók terjedésének fog kedvezni, ettől függetlenül azonban tömeges a keleti gyümölcsmoly jelenléte, a levéltetűfajok szaporodása ismét lendületet vett, továbbá egyre intenzívebben rajzanak a nyugati dióburok-fúrólegyek, és rengeteg a poloska.

Az érés lassítása javíthatja a bor minőségét

A szőlő különösen kényes a környezeti hatásokra, például ha hőség és szárazság miatt korán érik, akkor csak középszerű bor lesz belőle. Amerikai kutatók különféle szőlőtermesztési módszereket vizsgáltak a klímaváltozásnak a bor minőségére gyakorolt negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében.

A legkeresettebb gyümölcs lesz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Mezőgazdasági kilátások 2021–2030 jelentése szerint az avokádó 2030-ig a világon a legkeresettebb egzotikus gyümölcs lesz. Akkor várhatóan 12 millió tonna lesz az összes termés, ebből 3,9 millió tonnát exportálnak majd, ami több, mint amennyit ananászból vagy mangóból forgalmaznak.

Rózsás kereskedelmi kapcsolat

Valamivel több mint húsz évvel ezelőtt nyitotta meg piacát Oroszország a vágott virágok importja előtt. Ecuador azóta az orosz virágpiac meghatározó szereplője lett, így az onnan származó virágok sem maradhatnak el a moszkvai FlowersExpo rendezvényről, amit az idén szeptember 14. és 16. között tartanak.

Július 26-tól lehet pályázni a precíziós fejlesztések támogatására

Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint - jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Technológiai kísérletek korai almavarasodás ellen

Apáti Ferenc korszerű csengeri almáskertjében végzett technológiai kísérletet új triazol hatóanyagával a BASF. Egyelőre tart a pontos hazai alkalmazás kidolgozása, amihez többféle időpontban juttatták ki a készítményt. Az idén különlegesen erős korai varasodásfertőzés ellen bizonyított.