Back to top

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Az amerikai fehér medvelepke (szövőlepke) őshazája az amerikai kontinens északi fele, onnan került Európába. Először az 1940-es évek elején, Magyarországon találták meg a csepeli szabadkikötőben. Megjelenése után gyorsan terjedt az országban, majd a környező országokban. Természetes ellenségei híján kezdetben igen jelentős károkat okozott, 2007-ig szerepelt a karanténlistán. Azóta a populáció csökkenése miatt visszaszorult a kártétele.

Fontos károsítónak az 1940-es évektől 1990-ig számított, napjainkban azonban ismét növekszik jelentősége,

főként az út menti fákon, elhanyagolt zártkerti gyümölcsösökben, tehát ott, ahol nincs védelem a rágókártevők ellen. Jellegzetes kártételét, az összeszőtt ágvégeket gyakran összetévesztik a különféle pókhálósmolyok károsításával, de amíg a pókhálósmolyok hernyói csupaszok, addig a szövőlepkéi erősen szőrözöttek. Ezenkívül a pókhálósmolyok egynemzedékesek és korábban károsítanak, míg a szövőlepkének később rajzik az első nemzedéke, és két nemzedéket nevel ki.

Amerikai fehér szövőlepke kártétele diófán

Rajzása jól nyomon követhető fény- és feromoncsapdákkal. Fénycsapdás megfigyelésnél a nőstény lepkék könnyedén elkülöníthetők a hímektől, mert méretesebbek, a feromoncsapda viszont csak hím egyedeket fog. A kezdeti nagyon erős szövőlepke-gradációk a természetes ellenségek elszaporodása, a kémiai és fizikai védelem, a klíma megváltozása miatt a századforduló tájékára megszűntek, de

néhány éve ismét hallat magáról az amerikai fehér medvelepke.

Az egyre szaporodó hernyófészkek jelzik, hogy korántsem tűnt el, ezért elsősorban az utak mentén és a szórvány ültetvények fáin rendszeresen károsít. A kártevővel, ha csekélyebb mértékben is, de a jövőben is számolni kell.

A tavaszi, első nemzedék elleni jól időzített védekezéssel sokat tehetünk azért, hogy ne erősödjön meg a nyár végi, második nemzedék.

A hasznos élő szervezeteket elsősorban úgy óvhatjuk meg, ha a védekezések során előnyben részesítjük a fizikai megoldásokat, valamint biológiai készítményeket használunk.

A hazánkban 2013-óta jelen levő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica szintén inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyféle.

Foltosszárnyú muslica málnán. Bogyós gyümölcsökön akár százszázalékos kárt is előidézhet
Napjainkra gyakorlatilag az egész országban megtelepedett,

és okoz érzékeny károkat a gyümölcstermő növények egy részében. A probléma elsősorban abban rejlik, hogy a kártevő az egészséges, érőfélben levő gyümölcsöt támadja meg és okozza annak romlását, míg az ecetmuslica csak a sérült termésen károsít. Igen jelentős károkozása miatt a pettyesszárnyú muslica szerepel az EPPO jelentésköteles listáján.

A legnagyobb – akár százszázalékos – károkat a bogyós gyümölcsű málnán és szamócán idézi elő,

de más termesztett és vadon élő növények termésein is gyakran előfordul, sőt egyes kutatások szerint a szőlőt is képes megtámadni, bár erre hazai tapasztalat nincs. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy az érőfélben levő gyümölcsben nehezen oldható meg a kémiai védelem, esetleg csapdázással gyéríthető a populáció. Hosszú rajzási időszaka miatt a későn érő gyümölcsfélék is veszélyeztetettek. Az elkövetkező években fokozódó jelenlétére és kártételére kell számítani.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Elnézték a naptárt a növények?

Annyira enyhe volt a tél Olaszországban, hogy van olyan zöldség és gyümölcs, ami akár egy hónappal korábban teremhet a vártnál. A gazdák aggódnak, egyrészt mert nem múlt még el a kései fagyok veszélye, másrészt, mert lehetetlen így előre tervezni az értékesítési szezont.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.

Kutyákkal a kórokozók ellen

Az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ARS) tudósai által speciálisan kiképzett kutyák bizonyultak a leghatékonyabbnak a huanglongbing, más néven a citruszöldítő baktérium kimutatására.