Back to top

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Az amerikai fehér medvelepke (szövőlepke) őshazája az amerikai kontinens északi fele, onnan került Európába. Először az 1940-es évek elején, Magyarországon találták meg a csepeli szabadkikötőben. Megjelenése után gyorsan terjedt az országban, majd a környező országokban. Természetes ellenségei híján kezdetben igen jelentős károkat okozott, 2007-ig szerepelt a karanténlistán. Azóta a populáció csökkenése miatt visszaszorult a kártétele.

Fontos károsítónak az 1940-es évektől 1990-ig számított, napjainkban azonban ismét növekszik jelentősége,

főként az út menti fákon, elhanyagolt zártkerti gyümölcsösökben, tehát ott, ahol nincs védelem a rágókártevők ellen. Jellegzetes kártételét, az összeszőtt ágvégeket gyakran összetévesztik a különféle pókhálósmolyok károsításával, de amíg a pókhálósmolyok hernyói csupaszok, addig a szövőlepkéi erősen szőrözöttek. Ezenkívül a pókhálósmolyok egynemzedékesek és korábban károsítanak, míg a szövőlepkének később rajzik az első nemzedéke, és két nemzedéket nevel ki.

Amerikai fehér szövőlepke kártétele diófán

Rajzása jól nyomon követhető fény- és feromoncsapdákkal. Fénycsapdás megfigyelésnél a nőstény lepkék könnyedén elkülöníthetők a hímektől, mert méretesebbek, a feromoncsapda viszont csak hím egyedeket fog. A kezdeti nagyon erős szövőlepke-gradációk a természetes ellenségek elszaporodása, a kémiai és fizikai védelem, a klíma megváltozása miatt a századforduló tájékára megszűntek, de

néhány éve ismét hallat magáról az amerikai fehér medvelepke.

Az egyre szaporodó hernyófészkek jelzik, hogy korántsem tűnt el, ezért elsősorban az utak mentén és a szórvány ültetvények fáin rendszeresen károsít. A kártevővel, ha csekélyebb mértékben is, de a jövőben is számolni kell.

A tavaszi, első nemzedék elleni jól időzített védekezéssel sokat tehetünk azért, hogy ne erősödjön meg a nyár végi, második nemzedék.

A hasznos élő szervezeteket elsősorban úgy óvhatjuk meg, ha a védekezések során előnyben részesítjük a fizikai megoldásokat, valamint biológiai készítményeket használunk.

A hazánkban 2013-óta jelen levő foltosszárnyú vagy pettyesszárnyú muslica szintén inváziós kártevőnek számít. Közeli rokona az őshonosnak tekinthető ecetmuslicának, de ennek ellenére igen veszélyes légyféle.

Foltosszárnyú muslica málnán. Bogyós gyümölcsökön akár százszázalékos kárt is előidézhet
Napjainkra gyakorlatilag az egész országban megtelepedett,

és okoz érzékeny károkat a gyümölcstermő növények egy részében. A probléma elsősorban abban rejlik, hogy a kártevő az egészséges, érőfélben levő gyümölcsöt támadja meg és okozza annak romlását, míg az ecetmuslica csak a sérült termésen károsít. Igen jelentős károkozása miatt a pettyesszárnyú muslica szerepel az EPPO jelentésköteles listáján.

A legnagyobb – akár százszázalékos – károkat a bogyós gyümölcsű málnán és szamócán idézi elő,

de más termesztett és vadon élő növények termésein is gyakran előfordul, sőt egyes kutatások szerint a szőlőt is képes megtámadni, bár erre hazai tapasztalat nincs. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy az érőfélben levő gyümölcsben nehezen oldható meg a kémiai védelem, esetleg csapdázással gyéríthető a populáció. Hosszú rajzási időszaka miatt a későn érő gyümölcsfélék is veszélyeztetettek. Az elkövetkező években fokozódó jelenlétére és kártételére kell számítani.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Hamar árnyékot adó növények

Egy kert kialakításakor, vagy átalakításakor szükség van némi előrelátásra, térben és időben egyaránt. Mert eltelik néhány év, és a gyorsabban növő növények lassan elnyomják a lassabban fejlődőket, vagy beárnyékolják az alájuk kerülőket. Az ágyások besűrűsödnek. A kert képe folyamatosan alakul, amiben az egyensúlyt a kert gondozójának kell fenntartani.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungary Kft., akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.

Más, mint a többi - újszerű mikulásvirág

Alig múltak el az ünnepek, a Dümmen Orange már a következő karácsonyra készül. A J’Adore nevű mikulásvirág-család növényei tökéletes formájukkal, kompakt növekedésükkel és a fellevelek mutatós színével hívják fel magukra a figyelmet.

A kertészkedők tovább élnek - egy kis növényalkímia...

A hosszú élet „ritka”, de sokan, sokszor kutatták a hosszú élet titkát. És ebben a növények gyakran szerepet kaptak, ami nem véletlen: sok közülük gyógyhatású, másrészt a táplálkozás milyensége nagyban befolyásolja az egészségi állapotot. A szanatóriumoknak általában nagy kertje van, a műtősök ruhája pedig zöld: mindnek köze van a növényekhez, és az egészséghez...

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.